A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Információs Centrum immár ötödik alkalommal szervezte meg a Kárpát-medencei konferenciáját. 2018-ban Szolnok adott otthont a rendezvénynek szeptember 28. és 30. között.
A Civil Információs Centrumot működtető Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat nevében dr. Molnár Beáta kérésére a konferencia résztvevői Pogány Erzsébet, a SZAKC néhai igazgatójának emléke előtt egyperces főhajtással fejezték ki tiszteletüket.
A konferencia témájában a Kárpát-medencei civil szervezetek helyzetét vizsgálta, illetve az önkéntességet, mint az emberi erőforrást, amely a civil szervezetek működéséhez szükséges.
A rendezvény fővédnöke dr. Kállai Mária, országgyűlési képviselő asszony volt. A konferenciaindító gondolataként kifejtette, hogy a civil tevékenység a demokrácia alapja és a társadalmi élet minőségének javításához egy különleges eszköz.
A civil szervezetek tevékenységükkel saját erőforrásaikon túl vonnak be értékeket, amelyekkel javítják a különböző társadalmi rétegek, csoportok életét.
Felhívta a résztvevők figyelmét arra a tényre, hogy az anyagi erőforrások nagy részét ma már a magyar állam biztosítja, folyamatos növekedés mellett. A határon túli szervezetek számára is elérhető Nemzeti Együttműködési Alap keretösszege 2018-ban már közel 6 milliárd forint, és a tartalmi részekről fontos jellemzőként az országgyűlési képviselő asszony elmondta, hogy a pályázatok benyújtói a teljes magyarságban gondolkodnak.
A magyar demokrácia alappillérei az aktív civil szervezetek
Dr. Simon János, magyarországi politológus kifejtette, hogy demokráciában az állam és a civil szervezetek együtt képezik a társadalom alapját, majd a civil szervezetek történeti áttekintését ismertette: A civil élet a rendszerváltozás után folyamatos változáson ment át.
A kialakított alkotmányos jogrendszer hozzájárult a civil szféra megerősödéséhez. A források megteremtésére bevezették az adó 1%-ának a felajánlását, majd kialakították az átláthatóságot, az elszámolások kötelezővé tételével. Meghatározásra került a civil szervezet fogalma. Akkor teljesítik küldetésüket, ha partneri kapcsolatot építenek ki és közösségformáló hatásuk van. Javaslatokat tesznek a politikumnak, az alapszabály szerinti értékeket közvetítenek, és teszik ezt, akár nemzetközi szinten is.
Kárpát-medencei önkéntesség a számok tükrében
Perpék Éva, egyetemi tanár, az MTA tudományos munkatársa a statisztikai adatok ismertetése előtt az önkéntességet vállalók jellemzőit foglalta össze: ellenszolgáltatás nélkül nyújtanak szolgáltatást a civil szervezeteknek, az önkéntes tevékenységet fizetség nélkül, a költségek térítésével végzik valamint a tevékenységük a közösség javára irányul.
Az összehasonlító adatokkal bemutatta, hogy a szervezetekhez kötődő önkéntes munka Szlovákiában 22 %, Ukrajnában és Szerbiában 7-8 %. Következtetésként összegezte, hogy egy ország gazdasági fejlettsége meghatározza az önkéntességi arányokat.
Mert ahhoz, hogy egy polgár önkéntes munkát vállaljon, rendelkeznie kell gazdasági tőkével is, ez azt jelenti, hogy az emberi tőkéjük is magasabb az önkénteseknek, és a munkaerő-piaci pozíciójuk is jobb.
A kulturális tőkegazdagság olyan jellemzőket is takar, mint a habitus, a beszédstílus, a kultúra iránti érdeklődés. Ezenkívül jellemző, hogy a társadalmi tőkéje is magasabb egy önkéntesnek. Viszont fontos szempont, hogy az erőforrás akkor válik tőkévé, ha felhasználják.
Tehát az önkéntesek eleve magasabb tőkepotenciállal rendelkeznek, ami az önkéntesség során még inkább erősödik. Emellett nagyon fontos kiemelni, hogy a lakosság segítő szándéka a statisztikai adatokon túlmutat és sokkal magasabb, mint amit a számok igazolnak.
Önkéntesség civil szemmel Ukrajnában
Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke bemutatta, hogy Ukrajna történelmében, kultúrájában, vallásában egy jól látható határ választja el a keleti és a nyugati orientáltságú gondolkodást.
A kárpátaljai szemléletmód a nyugati, európai, keresztény gyökerű mintát követi. Véleménye szerint az ország vezetése nem akarja, vagy nem tudja ezt az ellentmondást feloldani. A kárpátaljai civil élet sajátosságairól elmondta, hogy az önkéntesség mindig jellemzője volt az ott élő magyarságnak.
A XXI. században is vannak lelkes önkéntesek, akik a szervezeteket rendre próbálják fenntartani, illetve vannak kapcsolatok, amelyek a magyarság szempontjából a megmaradást segítik. Ehhez viszont tapasztalata szerint elengedhetetlen az alapvető beállítottságon való változtatás, a társadalmi középosztály kialakulása és a kulturális, mentális stabilitás kialakítása, amely most nem jellemző.
Kitekintés az önkéntességre Európában
Bálega János, a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület elnöke az Európai Unió által támogatott önkéntes programokat ismertette, amelyek célja az ifjúság problémamegoldói képességének kialakítása, fejlesztése olyan kompetenciák megszerzése, amelyek a tapasztalatszerzésre épülnek.
A konferencia résztvevői egyetértettek az utánpótlás kinevelésének szükségességében, a fiataloknak szóló pályázati lehetőségek népszerűsítése által, amelyekkel munkatapasztalatokat és gyakorlatot szerezhetnek az önkéntességről.
Civil Fórum
Szalay-Bobrovniczky Vince, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és dr. Molnár Beáta, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Információs Centrum vezetője egy nyilvános fórumon ismertette a Nemzeti Együttműködési Alap 2019. évi aktualitásait, valamint a helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a magyarországi civil szféra a Miniszterelnökség vezetésével először kapott külön államtitkárságot.
Ezzel párhuzamosan új alapokra helyezik a véleménye szerint legnyitottabb hozzáférési alapot, amelynek célja a magyar állam szolgálatával a civil szféra és a polgárok közötti együttműködések erősítése.
A konferencián a felvidéki civil szférát a Szövetség a Közös Célokért társulás és a FEMIT képviselte.
