Fotó: tasr

Szlovákiát az Európai Néppárt Helsinkiben tartott kétnapos kongresszusán Bugár Béla parlamenti alelnök, a Most-Híd elnöke képviselte. Szerda esti felszólalásában a küldöttek előtt a kompromisszumok eléréséről beszélt az összeurópai párton belül.

Bugár a TASR hírügynökséggel készült beszélgetésében kijelentette, elsősorban arra összpontosított, amit az Európai Néppárt fontosnak tart, azaz felkészülni az unión belüli esetleges további kilengésekre. Kiemelte, az Európai Unió több válságot is átélt már eddigi történelme folyamán, például Görögország pénzügyi megmentését, most pedig a migrációs válsággal küzd. „Fontos azonban kompromisszumokat és megoldásokat keresni. Egyetlen módszer sem kényszeríthető rá mindenkire, és nem létezik mindenki számára egyetlen megoldás” – ecsetelte a helyzetet a saját szemszögéből a Most-Híd elnöke.

Bugár a küldötteket emlékeztette arra, hogy Szlovákia nem tudja elképzelni az unión kívüli életet.

„Ezért is tájékoztattam a kollégáimat arról, hogy a parlamenten belül összehívtuk a meghatározó politikai pártokat, hogy megszabjuk azt a minimumot, amit az Európai Unión értünk” – jelentette ki Bugár. Mint mondta, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden parlamenti párt elnöke, kivéve Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártját, aláírja a készülő dokumentumot, amely például azzal is foglalkozik, hogyan nem szabad terjeszteni riasztó üzeneteket, és hogyan kell szembenézni ezzel a jelenséggel.

A Most-Híd elnöke Helsinkiben azt is hangsúlyozta, hogy Szlovákia ragaszkodik a korábbi álláspontjához, miszerint elutasítja a kötelező migránskvótákat, ám egyúttal más megoldásokat is javasol a migrációs válság megoldására.

Az Európa Néppárt kongresszusának küldöttei szerdán délután több nyilatkozatot is elfogadtak, olyanokat is, amelyek elítélik a Grúzia vagy Ukrajna területén megvalósuló orosz megszállást. Bugár ezzel összefüggésben kijelentette, ő nem titkolja a véleményét – a kormánykoalíción belül sem –, miszerint, amennyiben Oroszország bekebelezte a Krímet, nem tehetünk úgy, mintha az nem lenne gond.

„A gond létezik, és ha a helyzet így marad, Oroszországra úgy fogunk tekinteni, mint olyan államra, amely nemzetközi jogokat sértett. Nem tudhatjuk, folytatni akarja-e ezt, ezért is támogatjuk a szankciókat”

– jelentette ki Bugár, elismerve, ebben a kérdésben a Most-Híd eltérő véleményen van némelyik koalíciós partnerétől.

Az EPP csúcsvezető-választása kapcsán a finn Alex Stubb és a német Manfred Webber között, Bugár elmondta, hogy pártja a KDH-hoz hasonlóan Webert támogatja, hozzáfűzte azonban, mindkét jelöltet jó választásnak tartja, s hogy nem lesz egyszerű a döntés.

A TASR kérdésére, miszerint hogyan értékeli a kongresszuson elfogadott rezolúciót, amely felszólítja valamennyi uniós tagállamot azoknak az értékeknek és szabadságjogoknak a betartására, amelyeken az unió alapul, Bugár azt felelte, hogy minden tagországnak be kellene tartania az unió „írott és íratlan” szabályait.

A kongresszus küldöttei nyíltan ugyan nem mondták ki, hogy a rezolúció Magyarország ellen irányul, de a tanácskozás során beszéltek arról, hogyan lehet a párton belül megbirkózni a Fidesszel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Joseph Daul, az EPP elnöke azt mondta, belső ügyről van szó, amit otthon kell megoldani, Bugár azonban figyelmeztetett arra, hogy nem minden maradhat „házon belül”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a legnagyobb közösségi hálón viccek keringenek a „diktátor Orbánról”, amit nem tart jónak, de szerinte a nem liberális demokrácia utánozása sem helyes, amiről a magyar miniszterelnök beszélt.

„A demokráciát nem lehet lerombolni úgy, hogy az ember kijelenti, jól van, hiszen a szomszédos országban is ez megy. Az SNS elnöke, Andrej Danko házelnök ugyanis már jelezte, hogy számára is járható út lenne ez. Én azonban nem így gondolom” – mondta Bugár, aki szerint a politikusoknak el kellene viselniük bizonyos dolgokat, mert a demokrácia arról is szól, hogy kapnak hideget is, meleget is, jogosan vagy sem, de nem az a helyes út, hogy ezért betömjük a média száját. Bugár azt is kijelentette, hogy Magyarország és Lengyelország bírálata nem segít a visegrádi négyeknek. „A szomszédjainknak tudatosítaniuk kell, hogy nem lehetnek az egyik oldalon uniós tagállamok, élvezve annak előnyeit, a másik oldalon pedig nem építhetnek valami olyasmit, ami ellentmond az európai szokásrendnek” – üzente Bugár.

(TASR/Felvidék.ma)