A hat évvel ezelőtti tragédiának, amelynek során három roma származású ógyallai lakos vesztette életét, strasbourgi végkimenetele van. Az áldozatok hozzátartozói ugyanis panaszt emeltek amiatt, hogy a szlovákiai hatóságok nem vizsgálták ki megfelelő módon a gyilkos tettének rasszista indítékát.

Milan Juhász, a történtek idején 51 éves városi rendőr 2012 júniusában autójával a Komáromi utcai ház elé hajtott, ahol lövöldözni kezdett. A rendőr nem volt szolgálatban, a fegyvert illegálisan tartotta magánál. A lövöldözés következtében hárman életüket vesztették, ketten pedig kórházba kerültek.

Az ügyben egy évvel a lövöldözést követően született meg az ítélet:

a lövöldöző rendőrt kilenc év börtönbüntetésre és hároméves pszichiátriai kezelésre ítélték.

Az ítélet háromrendbeli kegyetlen gyilkosságról és kétrendbeli gyilkossági kísérletről, valamint illegális fegyvertartásról és a személyi szabadság megsértéséről szólt.

Rasszista indíték miatt Juhászt nem büntették. A Lakatos család két tagja, akik a lövöldözést túlélték, az Alkotmánybírósághoz fordultak, ám sikertelenül, így végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál emeltek panaszt.

Elsősorban az ügyész hibázott

A strasbourgi bíróság rámutatott a rasszista indíték nem megfelelő kivizsgálásában a bűnösre és a felelősre is, és ebben elsősorban az ügyet felügyelő ügyésznek tulajdonított kulcsszerepet. Ez a gyakorlatban minimum azt jelenti, hogy a jövőben hasonló esetekben sokkal alaposabban meg kell vizsgálniuk majd, hogy az elkövető esetleg rasszista indíttatásból cselekedett-e. Abban az esetben ugyanis, ha a hat évvel ezelőtti esetben a rendőrség és a bíróságok megállapították volna, hogy Juhászt tettének elkövetésében a romákkal szembeni gyűlölet vezérelte, a börtönbüntetése biztosan hosszabb lett volna kilenc évnél.

A rendszer rossz vagy egyedi esetről van szó csupán?

Az európai bíróság megállapította, hogy a szlovákiai hatóságok „nem vizsgálták ki kellőképpen a többrendbeli gyilkosságot elkövető személy tettének lehetséges rasszista indítékát” – olvasható az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) jelentésében, amely Lakatosékat Strasbourgban képviselte.

„A rendőrség részéről elkövetett hiba után az ügyésznek lehetősége lett volna a lehetséges rasszista indíték kivizsgálására, de nem így történt.

A bíróság az ítéletet nem indokolta, s így lehetővé tette, hogy a rasszista indítékot figyelmen kívül hagyják, a sértettek kimondott kérelme ellenére.

Azt követően, hogy a sértettek büntetőjogi védelme csődöt mondott, legalább az Alkotmánybíróság rámutathatott volna a jogsérelemre” – jelentette ki az ERRC elnöke, Dorde Jovanović, aki az esetet a szlovák nyomozóhatóságok rendszerhibájának minősítette.

Szlovákiának fizetnie kell

Ezzel a kijelentéssel azonban nem ért egyet a Szlovákiát a strasbourgi bíróság előtt képviselő Marica Pirošíková, aki indoklásában felhívja a figyelmet arra, hogy az első ilyen esetről van szó az ország történetében, amelyben az emberjogi bíróság egyidejűleg megállapította a diszkrimináció tilalmának és az élethez való jognak a megsértését. „Ezért nem hiszem, hogy a szlovák hatóságok rendszerhibájáról lenne szó” – fűzte hozzá.

Az ügyet három hónap múlva zárják le végleg, addig Szlovákia még a bíróság úgynevezett nagykamarája előtt megtámadhatja az ítéletet. Kérdéses azonban, hogy az állam sikerrel járna-e ezzel, a strasbourgi bíróság ítélete ugyanis egyértelmű. „Ilyen esetekben nincs nagy esélye a kérelemnek” – mondta Pirošíková. Egyelőre nem tudni, hogy Szlovákia él-e majd a lehetőséggel.

Lakatoséknak, akik a szlovák hatóságok eljárásával szemben panasszal éltek, Strasbourgban 50 ezer eurós kártérítést ítéltek meg, amit az igazságügyi minisztériumnak kellene megfizetnie.

Stanislav Jakubčík, aki a szlovákiai bíróságok előtt képviselte a Lakatos családot, örül az emberjogi bíróság ítéletének. „Lelki szemeim előtt látom azt a tehetetlenséget, amit az ügyfeleimmel együtt éreztünk a szóban forgó eljárás során. Azt, hogy konkrét személyek, akiknek az ország a kezébe adta a jogot, de ugyanakkor a felelősséget is a gyors és igazságos eljárás lefolytatása tekintetében, megsértették az alapvető emberi jogokat” – fűzte hozzá Jakubčík.

(Aktuality.sk/Felvidék.ma)