Berényi József (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Nagyszombat megye lakosságának több mint húsz százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláskor. A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás magyarságának a megyei önkormányzatban 13 képviselője és egy alelnöke van. Ugyan az önkormányzat jogai korlátozottak, mégis szükség van arra, hogy az itteni magyarságot méltón képviseljék. Berényi József megyei alelnökkel értékeltük az elmúlt évet.

Valamivel több mint egy éve zajlottak a megyei választások. Új elnöke van az önkormányzatnak. Milyen az együttműködés?

A megyei választások után Nagyszombat megyében – képletesen szólva – kisebb földrengés volt, hiszen a korábbi smeres dominancia megszűnt, csak egy képviselőjük jutott be a testületbe. A Magyar Közösség Pártja viszont szerencsére megtartotta az erejét és 13 képviselővel a legnagyobb frakciót tudta megalakítani. Több sikeres döntést tudhatunk magunk mögött, így például a szociális intézményekben dolgozók fizetésemelését. 2020-ban szeretnénk az oktatásügyben dolgozó nem pedagógiai alkalmazottak bérét is emelni, hiszen nélkülük nem működhetne az oktatásügy. Szerencsére a jelenlegi elnökkel jó az együttműködésünk, az önkormányzat első kihelyezett ülése Dunaszerdahelyen volt, aminek van némi jelképes értéke.

A magyarság megtartó ereje a kultúra. Többször elhangzott a kampányban, hogy szeretnék megemelni a kultúrára szánt keretösszeget. Sikerrel jártak?

Már az előző években is az MKP javaslatára emeltük meg a kis pályázatokra szánt összeget a költségvetésben, előbb 150 ezerről háromszázra, majd ezt is a duplájára növeltük, a 2019-es évben pedig már 750 ezer eurót oszt szét a megyei önkormányzat. Ez mellett 250 ezer eurós összeggel megjelent az úgynevezett participatív költségvetési tétel, aminek lényege, hogy a régió lakosai döntik el, mire adja a pénzt az önkormányzat. A pontos feltételek még kidolgozás alatt állnak, de valószínűleg meghatározzuk majd, hogy melyik járásban mekkora összegre lehet szavazni. A kultúrát érintő döntés a Galántai Múzeum igazgatójának kinevezése is. Takács Mihály személyében jó szakember került a múzeum élére. A múzeum raktárhelyiségét szeretnénk kibővíteni a jövőben és egy gőzmalom múzeumot létrehozni itt, ez lesz az első ilyen tárlat Szlovákiában. Szintén a kultúrát érintő célunk egy dunaszerdahelyi regionális és nemzetiségi színház létrehozása. Pályázatot írunk ki a színház koncepciójának kidolgozására, áprilisig várjuk majd a javaslatokat.

Kiemelten fontos a magyar nyelvű középiskolai képzés, azok fenntartói a megyei önkormányzatok. Milyen helyzetben vannak a középiskoláink?

Szerencsére nincsenek kritikus helyzetben. Az elmúlt időszakban a legfontosabb felújításokat elvégeztük, bár ezek nagyon nagy épületek, folyamatos odafigyelést igényel a rendben tartásuk. Galántán kicseréltük az ablakokat, felújítottuk az éttermet, még a külső burkolat felújítása a célunk, szeretnénk korszerűsíteni az intézményt. Somorján felújítottuk a tornatermet. A jövő évi költségvetésben a legnagyobb tételt az oktatásügyön belül a nagymegyeri kollégium kiépítésére különítettük el, a dunaszerdahelyi vidékfejlesztési középiskolában uszoda épül majd, de szinte minden iskolában lesznek felújítások.

Az egészségügyi ellátás problémáiról egyre több szó esik országos szinten is. A magyarok által lakott járásokban, Galántán és Dunaszerdahelyen is van kórház, és mindkettő magánkézbe került. Elégedettek a szolgáltatásokkal?

A galántai és dunaszerdahelyi kórház bérbeadási értékesítésekor kötött szerződésbe bekerült, hogy a megyei önkormányzat részéről egy személynek ott kell lennie a felügyelőtanácsban. Mindkét kórház felügyelőtanácsának én lettem a tagja. Úgy látom, hogy a szerződési feltételeknek megfelelően végez beruházásokat az intézményekben a működtető, ami évi 3-4 millió eurós befektetést jelent. Az emberek elégedettek a befektetésekkel. Ugyan vannak olyan országos gondok, amelyek érintik ezt a két kórházat is, ilyen például a nővérhiány, amely annak ellenére fennáll, hogy Dunaszerdahelyen nővérképzés is van. De a nővérek egy része a magasabb fizetés reményében Ausztriában vállal munkát. Az orvosok elvándorlása ugyancsak nagy probléma. Ugyanakkor nagy öröm számomra, hogy a két kórház jól működik és nem terhelik meg a megyei költségvetést, jól gazdálkodnak, ennek bizonyítéka, hogy 360 ezer eurós plusszal zárták az évet. Ezt az összeget pedig jövőre visszaforgatják a kórházba, további felújítások várhatók.

Mi várható még jövőre a megyei önkormányzatban?

A költségvetésben a középiskolák felújítása mellett nagyobb tételt szavaztunk meg a szociális intézményeknek is. Bővíteni szeretnénk a medvei szociális otthont és a kosúti intézményt is. Mindezek mellett az útkarbantartó vállalat műszaki felszerelésének cseréjére 15 millió eurót szavaztunk meg. A tavaly megújult somorjai honismereti ház pedig ismét megnyitja kapuit.

Mit vár a 2019-es évtől?

A jövő év a 2020-as választások előtti felkészülés éve lesz. Ugyan várhatóan csak 2020-ban lesznek a parlamenti választások, de az előtte lévő év már a felkészülésről szól. Lesz két fontos megmérettetés 2019-ben is, az államfő-választás és az európai parlamenti választás, amely megmutatja majd az erőviszonyokat. Nagyon komoly döntés előtt áll az MKP a következő nyáron, el kell határoznia, hogy a 2020-as választásokon egyedül, vagy valakivel összefogva indul. A jó hír, hogy jelen pillanatban több alternatíva is mutatkozik, amelyek reálisak is lehetnek. Jó, hogy van mit mérlegelni.