A járványügyi szakemberek szerint február a legalkalmasabb időszak a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kórokozója elleni három fázisban történő védőoltás első adagja beadásának. A második adag március végén vagy április elején esedékes, tehát még a kullancsok tavaszi aktivitását megelőzően, a harmadik pedig szeptemberben.
Mint ahogy a SITA hírügynökséget Mária Tolnayová, a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal munkatársa tájékoztatta, ez az oltás öt évre szóló védelmet nyújt a betegség ellen. A kullancsok által terjesztett encephalitis vírusos betegség, a kullancscsípést követően a vírus a vérbe jutva terjed a szervezetben. A betegség első fázisában a tünetek az influenzához hasonlóak, amikor a vírus a szervezetben szaporodik, majd a tünetek alábbhagynak, s bizonyos esetekben ezzel a betegség le is folyt.
A második fázis az agyhártyagyulladás tüneteivel megegyező, esetenként erős fejfájással és hányással kísérve. Károsíthatja a mozgásszerveket, a beszédkészséget, az emlékezőtehetséget és egyéb agyközpontokat, súlyos lefolyás esetén tartós következményekkel jár, s a gyenge immunrendszerű beteg halálához is vezethet.
Szlovákiában a lakosság három csoportját oltják ellene. Kötelezően kapják a védőoltást a virológiai laboratóriumok dolgozói, illetve azok a tudósok, akik a természetben kullancsokat gyűjtenek be kutatási célokra. A második csoportba tartoznak azok, akik foglalkozásukból adódóan veszélyeztetettek, nevezetesen az erdei munkások, geológusok, földmérők, valamint azon sportolók, akik a kullancsok által fertőzött endemikus területeken végzik sporttevékenységüket. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik saját maguk kérik a védőoltást.
Szlovákiai viszonylatban a kullancsok által leginkább fertőzött területeknek a Vág folyó mente számít a forrástól egészen a torkolatáig. „Ezen a területen észlelték sok éven át a betegséget a leggyakrabban, bár elmondhatjuk, hogy hazánkban nem magas a kullancsok által terjesztett encephalitis előfordulása. Évente 70-150 esetről beszélhetünk, melyek közepesen súlyos lefolyásúak és kórházi kezelést igényelnek, ez átlagosan két hétig tart” – mondta Mária Avdičová, a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal járványügyi osztályának vezetője.
A Vág folyó mentén kívül érintett terület még Szlovákia délnyugati része, Nyitra megye és főleg annak déli járásai. Viszont fertőzött kullancsok előfordulnak a magasabban fekvő területeken is, például a Szlovák-érchegységben.
Mivel a kullancs a betegséget átviheti az embereken kívül állatokra is, így az ember a fertőzött állatoktól is megkaphatja a betegséget. Ezzel a vírussal leggyakrabban a kecskék fertőződhetnek, miáltal a vírus bekerül a tejbe is. Ezáltal pedig a fertőzött kecsketej és az ebből készült termékek által is terjed a betegség, amennyiben azok nem estek át megfelelő hőkezelésen.
„Ismert az 1951-es járvány, amikor a Rozsnyói járásban több mint 600 ember betegedett meg kecsketejjel kevert tehéntejtől. Kisebb járványok évente előfordulnak, leggyakrabban olyan termékek által, melyek a juh- és kecsketej keverékéből készülnek, ugyancsak megfelelő hőkezelés nélkül” – tette hozzá Avdičová.
(Webnoviny.sk/Felvidék.ma)
