Mint ismeretes, a kormány elfogadta azt a 2030-ig szóló stratégiát, mely rendeltetését tekintve hatékony környezetvédelmi irányelvnek számít majd Szlovákiában a legnagyobb környezetvédelmi problémák, így az illegális hulladéklerakatok felszámolása, a levegő, illetve a fajok és élőhelyek védelme terén. Ebben többek között szerepel az is, hogy az ország 2030-ra lényegesen csökkenti a szemétbe kerülő élelmiszer mennyiségét.
Ennek érdekében az éttermek és az üzletláncok kötelesek lesznek a még fogyasztásra alkalmas élelmiszert jótékonysági célra felajánlani vagy a szavatossági idő lejárta után komposztálni, esetleg energetikai szempontból hasznosítani. A szakemberek szerint azonban az élelmiszerekre vonatkozóan hasznos lenne megváltoztatni szavatosságuk meghatározását, ezért a minimális eltarthatóság helyett a felhasználható kifejezés alkalmazását javasolják. A minimális eltarthatóság dátumán túl ugyanis az élelmiszerek megfelelő tárolás mellett még fogyasztásra alkalmasak.
A csokoládé például, melyen minimális eltarthatósági dátumként 2019 októbere szerepel, még nyugodtan fogyasztható ezt a dátumot követően is. Ugyanez vonatkozik a rizsre és a száraztésztára is. Az üzletek azonban ezeket a termékeket a minimális eltarthatóságon túl már nem árusíthatják, s a vásárlók többsége sem használja fel ezeket a megadott dátumon túl.
„A minimális eltarthatóság megjelölés növeli az élelmiszer-hulladék mennyiségét, ezért az Európai Unió ezt beszüntette, s nálunk is ezt javasolja a környezetvédelmi tárca, egyéb indokolatlanul szigorú előírások átértékelése mellett, melyek ugyancsak a még bátran fogyasztható élelmiszerrel való pazarláshoz vezetnek.
Korábban a mezőgazdasági tárca nem értett egyet az eltarthatóság jelölésének megváltoztatásával, de az egészségügyi tárcának is aggályai voltak a minimális eltarthatósági időn túli fogyasztással kapcsolatban.
A változás bevezetésével meghosszabbodhat az élelmiszerek forgalmazhatóságának ideje. Azon élelmiszereket ugyanis, melyek egészségügyi szempontból kifogástalanok és minden aggály nélkül fogyaszthatóak, nem szükséges kidobni a jelenleg érvényes időpontban. Az üzleteknek közvetlenül a minimális eltarthatóság dátuma előtt ugyanis le kellett szállítaniuk az élelmiszerek árát, az eladatlanokat pedig meg kellett semmisíteniük.
A jelölés megváltoztatása azzal jár, hogy meghosszabbodik bizonyos élelmiszerek kínálata az üzletek polcain, amit megéreznének a gyártók és a kereskedők is. A gyártóknak olyan élelmiszerstruktúrát kéne produkálniuk, mely elfogy, ugyanakkor mindez hatással lenne az üzletláncok marketingstratégiájára is.
A környezetvédelmi tervezetnek megfelelően a vendéglőknek és az üzletláncoknak a még fogyasztható élelmiszereket hasznosítaniuk kell majd, például jótékonysági célokra fordítani, vagy komposztálni, illetve csökkentett áron tápként hasznosítani.
Szlovákiában jelenleg évente 600 ezer tonna élelmiszer kerül a szemétre, miközben egy lakosra évente 111 kg kidobott élelmiszer jut, ami napi 0,3 kg fejenként. Ebben szerepel a gyártás, az elosztás, illetve az árusítás során keletkező hulladék, valamint az is, ami a fogyasztótól kerül a szemétre. Eva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség elemzője szerint ez annyit jelent, mintha egy étteremben naponta rendelnénk egy ebédet, majd azt azonnal kidobnánk.
Ez óriási pazarlás, s annak ellenére, hogy Szlovákia az egy főre eső éves élelmiszer-hulladékkal ugyan az európai átlag alatt marad, uniós viszonylatban a nyolcadik helyen állunk az élelmiszerrel való pazarlás terén. A legtöbb élelmiszert a hollandok, a legkevesebbet pedig a görögök, a máltaiak és a csehek dobják ki.
Sadovská szerint épp a szavatosságra vonatkozó megjelölés módosítása jelenthetné az egyik megoldást annak érdekében, hogy kevesebb hulladék termelődjön. Ha az élelmiszert megfelelő módon tároljuk, az fogyasztható a minimális eltarthatósági időn túl is.
További lehetőség az élelmiszer kidobásának tilalma, újrahasznosítása, jótékonysági célokra való felhasználása. Szlovákiában azonban a jótékonysági célokra való fordítás még nem kötelező, az üzletláncok maguk dönthetik el, hogy a megmaradt élelmiszert elajándékozzák, vagy kidobják. Az élelmiszertörvény 2017-től lehetővé teszi számukra, hogy a minimális eltarthatósági időn túl jótékonysági célra fordítsák azt, s a többség ezt meg is teszi.
A 2030-ig szóló környezetvédelmi terv alapján tilos lesz a vendéglőknek és üzletláncoknak az ilyen élelmiszert kidobniuk, azt kötelező lesz jótékonysági célokra fordítani. Emellett az elemző véleménye szerint felvilágosítási kampányra is szükség van a bevásárlás megtervezését, az ételek készítését, s a maradékok felhasználását illetően.
Az élelmiszerrel való pazarlás visszaszorítása terén egyébként Franciaország jár az élen, ahol elsőként, már három évvel ezelőtt bevezették az élelmiszerek kidobásának tilalmát a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek számára. A tilalom megszegése komoly bírsággal jár.
Az üzletláncoknak az eladatlan, de még fogyasztható élelmiszert a rászorulóknak kell juttatniuk.
Az ország jó tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, 2015 és 2017 között 10 ezerről 46 ezer tonnára nőtt a karitatív célokra fordított élelmiszer mennyisége. Hasonló tilalom érvényes tavalytól Csehországban is, ahol csaknem 11 millió euró értékben mentettek meg így még fogyasztható élelmiszert.
S végül tisztázzuk, hogy a hivatalos élelmiszer-egészségügyi meghatározás szerint mit jelentenek a szavatossági jelölések. A minimális eltarthatósági idő azt a dátumot jelzi, ameddig az élelmiszer megőrzi feltételezett minőségét. A feltüntetett dátum után azonban még biztonsággal fogyasztható, amennyiben betartottuk a raktározásra és fogyasztásra vonatkozó utasításokat és a csomagolás sértetlen maradt. Veszíthet azonban az ízértékéből és textúrájának minőségéből. Ilyen jelölés található a fagyasztott, szárított, tartósított és egyéb élelmiszerek, mint például a száraztészta, rizs, növényi olaj, csokoládé csomagolásán.
A fogyaszthatósági idő az a dátum, ameddig az élelmiszer biztonsággal elfogyasztható, ennek lejárta után a fogyasztása már nem ajánlott. Ilyen jelölés van a mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek, például a friss halak, darált húsok csomagolásán, mely élelmiszerek tartóssága fagyasztással meghosszabbítható.
(Felvidék.ma/Pravda)
