Salvador Dalí után szabadon a szétfolyó idő, vagy ha úgy tetszik, az ellopott idő érzését a jövő hét folyamán ismét megtapasztalhatjuk az esedékessé váló óraátállítás miatt. Vasárnap ugyanis kezdetét veszi a nyári időszámítás, március 31-én hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órát. Mindez egészen október 27-ig tart, amikor vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani ketyegőinket.
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előreállítják az adott időzóna idejéhez képest. Minden évben más márciusi dátumra esik a nyári időszámítás. Az óraátállítás napja mindig vasárnap.
A nyári időszámítás ötlete valamikor 1784 körül született, Benjamin Franklin már akkor felvetette, hogy nyáron a korábbi felkeléssel lehetne spórolni a világításhoz használt gyertyákkal. Utána mégis majdnem másfél évszázadot kellett várni arra, hogy valóban bevezessék a nyári időszámítást.
Az Egyesült Államokban 1945 és 1966 között hatalmas zűrzavart okozott az óraátállítás, ugyanis az egyes államok eldönthették, hogy szeretnék-e alkalmazni a nyári időszámítást vagy sem, és ha igen, akkor milyen dátumtól kezdve. Emiatt a vonatok és buszok más-más idő szerint közlekedtek. A káosz felszámolása érdekében 1966-ban foglalták törvénybe, hogy a nyári időszámítás április utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.
Több országban is előfordult már, hogy időszakosan úgy döntöttek: nem alkalmaznak külön nyári időszámítást. Például Olaszországban is, ahol 2011-ben eltörölték az óraátállítást, majd 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt ismét változtattak. Törökország 2016 őszétől kezdve csak a nyári időszámítást alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat. Ebből a rövid történelmi áttekintésből is kitűnik, nem olyan könnyű erről dönteni, még egyetlen országon belül sem, hát még akkor, ha több országot kell összehangolni.
Az Európai Bizottság kissé elhamarkodottan azt javasolta, hogy már 2019-ben érjen véget az óraátállítás. A nemzeti kormányok viszont behúzták a féket, s mindenképpen lassítanák a folyamatot, mivel több idő kell előkészületekre és tárgyalásokra. Az eredeti dátum tehát a tagállami fenntartások miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.
Jean-Claude Juncker még tavaly bejelentette, hogy az Európai Unióban eltörlik a nyári óraátállítást, „mert az emberek ezt kérték”. Egy közvélemény-kutatásra hivatkozott, amelyben az Európai Unió lakosságának kevesebb mint egy százaléka, nagyjából 3,8 millió ember az 512 millióból erre szavazott.
Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte, azt követően, hogy állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás.
A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és 80 százalék a megszüntetés mellett foglalt állást. A javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás pedig ezzel szemben elenyésző.
A közlekedési és turisztikai bizottságban olyan döntés született, miszerint mindent meg kell tenni, hogy 2021-től ne legyen több óraátállítás. Ennek szellemében 2020 áprilisáig minden országban el kellene dönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék-e. Az Európai Bizottság minden ország kormányával egyeztetne, hogy könnyebben átlássák, melyik időszámításban lenne jobb maradniuk, mit szeretnének a szomszédaik, és milyen gazdasági hatása lenne a döntésnek. Ha pedig nagyon problémás volna az óraátállítás eltörlése – például sok szomszédos ország között kellene a határátlépésnél időzónát váltani, az Európai Bizottság egy évvel kitolhatná a határidőt.
Azonban ha nem lesz komoly káosz a nyári vagy téli időszámítás választása körül, akkor a nyári időszámítás mellett döntő országokban 2021. március 27-én, a télit választó helyeken 2021. október 31-én kellene utoljára átállítani az órát.
A közlekedési és idegenforgalmi szakbizottság határozata nyomán az indítvány tegnap az Európai Parlament plenáris ülése elé került, mely a támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését a fentiek szerint. A képviselők emellett egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A bizottság az irányelv hatályba lépésének legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja, amennyiben úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást okoznának a belső piac működésében.
Sajtóhírek szerint többek között Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja. A végső döntést pedig majd az EU társjogalkotó szervei – a tagországok kormányait tömörítő tanács és az EP – fogják meghozni.
