A húsvéti ünnepkörhöz kötötte dr. Farkas Zsolt az akadémia soron következő előadását, melyre április utolsó szombatján került sor Szőgyénben.
„A húsvét Szent Három Nap liturgiája” címen megtartott előadás hallgatói számtalan információt kaptak a húsvéti szertartásokról, a „Szent Három Nap” liturgiáiról. Zsolt atya, a nagycsütörtöki szertartással kezdődően részletesen ismertette azt, a „Pészach, a zsidó húsvét ünnepe” címmel. A „széder este” történetét, a bibliai ismeretek alapján elemezte a zsidó hagyományok szerint, majd a Jézus Krisztus által ránk testált Oltáriszentség megalapítása alapján, mely utolsó vacsora néven ismert a kereszténységben.
Több képzőművészt megihletett az „utolsó vacsora” témája, melynek részleteit a hallgatók is megismerték és értelmezték. Zsolt atya ismertette a három nap liturgiájában előforduló szertartások mozzanatainak aprólékos jelentését, a zöldcsütörtöki oltárfosztástól kezdődően, a nagypénteki kellékek és szertartások küldetésén keresztül a nagyszombati feltámadási szertartásig, majd a feltámadási körmenetig bezáróan.
Az előadás értelmében fény derült arra is, hogy a húsvéti szent három nap (Sacrum Triduum Paschale) az egész liturgikus év csúcspontja, eredetileg Jézus Krisztus föltámadását, a húsvétvasárnapot megelőző három nap: a nagycsütörtök, nagypéntek és a nagyszombat. Tehát, a húsvét egyetlen eseményének hármas napja, nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés, melynek tetőfoka a feltámadás húsvéti vigíliájával kezdődik, és magába foglalja a húsvétvasárnapnak, mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is.
Az atya az előadáson minden liturgikus történést, szimbólumot és húsvéti keresztény szokást elmagyarázott, annak bibliai, ószövetségi, újszövetségi és a népi hiedelmek által ránk maradt hagyományok szerint.
A szeretetvendégséget a Mária Légió helyi prezídiuma biztosította.
A lelkiatya áldásával fejeződött be az előadás, melyre még két alkalommal – májusban és júniusban – kerül sor a 2018/19-es tanévben.