A tatai Kuny Domos Múzeumban április 12-én vette kezdetét a Múzeumtúra Roadshow 2019 tavasz című rendezvénysorozat, melynek első állomása a tatai vármúzeum volt. Egész napon át tartó, éjszakába nyúló rendezvényekkel várták a múzeumkedvelő közönséget. A kiállítók között bemutatkozott a Thain János Múzeum partnermúzeumaként működő Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum A kender útja című vándorkiállítása.
Az esemény kapcsolódott a Felvidékről kitelepítettek emléknapjához, amikor tataiak, szőgyéniek és volt szőgyéniek együtt emlékeztek. Így a kiállítást is ilyen összetételű közönség előtt nyitotta meg dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató. Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere mondott köszönetet a lehetőségért és Svajcer Edina, a szőgyéni múzeum vezetője tartott ünnepi köszöntőt. Ismertette a tájház munkásságát, küldetését, hagyományőrző rendezvényeit, melyeknek a hagyományápolás mellett fontos közösségépítő szerepet szánnak. A generációk közti kapcsolatépítést is szem előtt tartják, ezért választották mottóul a „Csak azt fogjuk megőrizni, amit szeretünk, azt fogjuk szeretni, amit megértünk, és azt fogjuk érteni, amit megértettek velünk” tanácsot.
„E célból készült a kender útját bemutató kiállítás, hiszen a kender az emberiség egyik legrégebben termesztett, legsokoldalúbb és leghasznosabb növénye.
Manapság viszont feledésbe merül az, hogy évszázadokon keresztül igen jelentős helyet foglalt el a családok életében. Finom rostjainak fonallá fonása, majd ennek vászonná, textíliává szövése a családok textilszükségletét teljes egészében biztosította. Termesztése, feldolgozása egész éven át tartó munkafolyamatot jelentett. A hagyományos szerszámokkal és hagyományos módon végzett munka rendkívül igényes volt. Egy méter kendervászon előállítására a családok átlagban 25-30 munkaórát fordítottak. Az év folyamán feldolgozott kenderből fonalat kellett fonni, hogy azután további feldolgozásra, szövésre kerülhessen. A fonás, a szövés végtermékei a különböző minőségű vásznak voltak. A jó minőségűekből varrták az inget, szoknyát, gatyát, abroszt, törölközőt, a durvábból készült a lepedő, ponyva és a zsák. A falusi fiatalok párválasztása is javarészt a fonókban zajlott. A fonókat rokonok, ismerősök, barátnők házában tartották. Ide vitték a munkaeszközöket és a szöszt, valamint a tüzelőt és a lámpába való olajat” – mondta el Svajcer Edina.
Akár a régi fonóban is érezhették magukat a látogatók, hiszen kiállításra kerültek a kenderfonás munkaeszközei, a guzsaly, a gombolyító, a motolla, a rokka, de a fonást megelőző, valamint az azt követő munkafolyamatok is megismerhetőek, mind a kiállítás tablóin, mind a tárgyak, szerszámok által. Megcsodálhatták a végtermékeket is, a vásznakat, terítőket, ruhaneműket.
A kiállítást megtekintette a Tata testvérvárosából, az erdélyi Szovátáról érkezett Domokos Kázmér Iskolaközpont diáksága, Soós Levente tanár kíséretében. Ők a Bláthy Ottó Szakgimnázium és a városi önkormányzat vendégszeretetét élvezték a hétvégi napok idején.
A kiállítás elkészítésében Dományi Virág tatai múzeumpedagógus és Baracska Árpád szőgyéni grafikus nyújtott segítséget. A megnyitón népdalt énekelt Komló Cynthia, az Iglice Néptáncegyüttes tagja. Svajcer Antónia és Svajcer Barbara hagyományőrzők szőgyéni népviseletben helyi specialitásként „lagzis kalácsot” kínáltak a közönségnek.
A kender útja című kiállítás május 10-ig várja a látogatókat a tatai várban, a Kuny Domokos Múzeumban.
