Újra eltelt egy év, s immár huszonnyolcadik alkalommal találkozhattak az irodalom kedvelői a Csemadok által szervezett rimaszombati Tompa Mihály Országos Versenyen.
Bárdos Ágnes Kulcsár Tibor-díjas rádiós, televíziós egyéniség megnyitó beszédében boldog új évet kívánt, hiszen ilyenkor nemcsak számára, hanem rajta kívül is sokaknak új időszámítás kezdődik. S valóban, egy egész évre való útravalóval gazdagodhatnak ilyenkor a résztvevők.
„Nagyon sokáig fognak még az előadókban munkálni az itt elmondott művek”
– mondta a szakmai értékelésen Szvorák Zsuzsa, a Füleki Gimnázium magyartanára, a VII. kategória zsűrielnöke. Mint kifejtette, a versenyzők nagyon természetesen adták elő a verseket, olyan megélt szövegként, mintha az ott és akkor született volna meg.
Ezt a természetességeket várja a néző évről évre versben, prózában, dalban. A Mindenki színpadára sokan voltak kíváncsiak, zsúfolásig megtelt a Rimaszombati Városi Művelődési Központ színházterme, még a lépcsőkön is ültek, s összeértek az irodalom szeretetében a lelkek.
Idén a közönség igazán elégedett lehet a zsűrivel, hiszen az M. Csepécz Szilvia, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Csukás István, Kosztolányi Dezső, Vörösmarty Mihály műveivel versenyzők lettek a legjobbak. Mondhatnánk, rég vártunk erre, hiszen az utóbbi években morgolódva távoztunk a gálaműsorról a sok nem szép szó hallatán.
Most a kortársak közül Lackfi János Az őszinte megbánás című prózájára is sokáig fogunk emlékezni. Aki pedig nem lehetett jelen, az is meggyőződhet majd róla a Magyar Interaktív Televízióban vagy a Pátria rádióban, utóbbi májusban közvetíti a díjkiosztáson elhangzott legjobb produkciókat, előbbi pedig mind a 174 produkcióról felvételt készített.
Íme a leltár: 77 vers, 74 szépprózai mű, 36 énekelt vers, s az 5 lírai színpad által tolmácsolt még vagy félszáz vers, többek között Ady Endrétől és Radnóti Miklóstól. A szép szót, az értéket közvetítették, igazi tavaszi ünnepséget, zsongást hozva április 25-e és 27-e között a városba.
„Összesen 311 névkártyát osztottunk ki, ami rekordnak számít” – mondta a főszervezők egyike, Povinský Elvira, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának titkára. A szervezők a fesztivál kereteit lehetőségeik szerint a lehető legjobban biztosították. S mindezért nagy hála és köszönet jár rajtuk kívül mindenkinek, támogatónak, felkészítőnek, versenyzőnek, résztvevőnek, segítőnek, aki a sikerhez hozzájárult.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége sajtónyilatkozatban minden felkészítő pedagógusnak köszönetét fejezte ki önzetlen és áldozatkész munkájukért, s az országos döntőn részt vevő összes tanulónak, diáknak gratuláltak.
A Rimaszombat városába zarándokolók száma idén meghaladta a háromszázat, ők mind az irodalmat népszerűsítették, s terjesztik a magyar kultúrát.
„Ők tudják, hogy a versben, dalban, prózában megmerülni jó, hisz nemesíti a szívet, edzi a lelket, és erősíti nemzeti hovatartozásunkat. A köszönet szavai szóljanak a szülőknek is, akik támogatják pedagógusaink lelkes, odaadó munkáját, és a szervezőknek, akik Tompa örökségét nem engedik a feledés szürke homályába veszni” – mondta Fekete Irén, a pedagógusszövetség országos elnöke, aki a megnyitó napján, a koszorúzási ünnepség előtt is kifejtette gondolatait ünnepi beszédében.
Egyszer talán még az lenne a Tompa-örökség valódi éltetése, ha a névadó, Tompa Mihály versét is hallhatnánk a döntőben. Rá is kérdeztünk Culka Ottótól, a Komáromi Jókai Színház tagjától, aki idén a Kiss Péntek József-emlékműsorban, A padlás színházi darabban is szerepelt, a felnőtt kategóriák zsűritagja, sőt felkészítő is volt, vajon lenne-e esélye valakinek egy Tompa-verssel. „Természetesen, mindenkinek van esélye” – szögezte le.
Culka Ottó a Felvidék.ma-nak elmondta, a IV. és V. kategória versmondó mezőnye nagyon erős volt és színvonalas. Ugyanakkor kifejtette, hogy bizony voltak olyan szövegek, amelyeknek az irodalmi értéke erősen megkérdőjelezhető, s előfordult olyan is, melyet ugyan egy elismert költő írt, ám a témája jó egy buliba, de nem egy országos döntőbe.
„Az a legcsodálatosabb szerintem, amikor az előadó azonosulni tud a szöveggel, s úgy közvetíti a gondolatot, adja át az érzelmet” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Culka Ottó.
A felnőttek, az V. kategória sajnos minden esztendőben kevés versenyzővel bír, idén versben nyolcan, a prózában mindössze hárman voltak. „Mindenképpen kell egy megszállottság ahhoz, hogy valaki felnőttként felkészüljön egy szavalóversenyre. Viszont rendkívül fontosnak tartom, hogy ez a korosztály is képviselve legyen. Lehet, nincs elég bátorságuk, hogy jelentkezzenek. Pedig ha kritikát kapnak, az nem azért van, hogy elvegyük a kedvüket a szerepléstől, hanem azt szeretnénk, hogy jövőre még jobbak legyenek” – fűzte hozzá Culka Ottó, aki elárulta, hogy versenyzőként ő maga is kapott erős kritikát, de soha nem sértődött meg.
„Hála Istennek olyan zseniális felkészítő tanárom volt, aki mindig arra tanított, hogy a kritika nem azért van, hogy bántsanak, hanem, hogy én ettől jobb legyek” – emlékezett vissza.
„Egy híján húsz éve járok ide, itt a helyem. Az utóbbi években sajnos mindig azzal kezdődik a gála, hogy valakire emlékezni kell, s ez évről évre nehezebb. Ez a szavalóverseny nálam érzelmi kérdés, sok emlék, barát, ismerős kötődik a kultúrház falaihoz, s ezektől nem tudok elvonatkoztatni, de nagy szeretettel várom az áprilisi napokat. Nagyon szeretek emlékezni, hogy egy-egy versenyhelyzetet én hogyan éltem meg” – gondolkodott el Culka Ottó.
Gyereknek, felnőttnek, felkészítőnek, mindenkinek érdemes átélnie a Tompa Mihály Országos Verseny adta versenyhelyzetet. A szervezők idén is jól vizsgáztak, s Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke már fel is kérte a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányát a 29. évfolyam meghirdetésére. Tóth Csilla, a választmány elnöke ezt elfogadta, így jövőre újra ugyanitt találkozhat a pódiumművészet ezen ága.
A 2019-es verseny teljes eredménye a Csemadok oldalán ITT tekinthető meg.
