Pár hét múlva újra az urnák elé járulunk, hogy megválasszuk azokat a képviselőinket, akik majd az Európai Parlamentben képviselik érdekeinket újabb öt éven át. A most záruló ötéves ciklus értékelésére kértük az MKP európai parlamenti képviselőjét, Csáky Pált.
Képviselő úr, hamarosan véget ér az Ön ötéves megbízatási ciklusa. Mit sikerült megvalósítani az elmúlt öt évben?
Egy objektív értékelés után, amelyben a második legaktívabb szlovákiai képviselőként értékeltek, ami számomra nagyon megtisztelő, azt hiszem, hogy ez az ötéves időszak két szempontból is a jobb időszakok közé tartozik. A most elfogadott brüsszeli deklaráció is bizonyítja, hogy kisebbségpolitikában soha nem tudtunk annyira hatékonyan előrelépni, mint most.
Elfogadtuk a petíciós bizottság által kezdeményezett határozatot, amelyben először szerepel parlamenti és európai dokumentumban, hogy az őshonos kisebbségek védelme egy európai érték, és az Európai Uniónak kötelessége ezt megtenni.
Elfogadtunk néhány fontos határozatot is, és az asztalon van az európai kisebbségvédelmi egyezmény több mint 1 200 000 polgár aláírásával, amit majd folytatni kell a választások után. Azért is javasoltam a brüsszeli deklaráció elfogadását, hogy a következő parlament is folytassa ezeket a témákat. A másik fontos terület – miközben engem a petíciós bizottság alelnökévé választottak öt évvel ezelőtt – a szlovákiai érzékeny problémák kérdésköre. A kétnyelvűség területén nagyon komoly levelezést folytattunk a minisztériummal, így a vasúti kétnyelvűség területén sikerült felszólítani Szlovákiát, hogy előbbre lépjünk.
Ott van a vereknyei hulladéktároló kérdése, ebben ha lassan is, de mozdul a hajó. Ám a minisztérium számára nagyon kényelmetlen e kérdés, és szerintem el kellene venni tőlük ezt a témát. Az a kapszulás módszer, amit ők alkalmazni akarnak, nem igazán jó, az csak ideiglenes megoldás. A harmadik a csallóközi vízkészlet védelme, ebben is egy nagyon komoly levelezés folyik az Európai Bizottság és a szlovák kormány között. A párkányi hulladékégető kérdése ugyancsak fontos, ám még nyitott dolog. Méry János Somorjáról adott be egy petíciót az élelmiszerek kettős minősége témájában, itt már egész európai jogalkotás folyik. Úgy gondolom, hogy ezek a számunkra fontos témák erősen felszínre kerültek, és sikerült előrelépnünk az ügyükben.
Van olyan probléma, amelyet nem sikerült megoldani?
Felvidéki magyar témában itt van egy petíció formájában a Beneš-dekrétumok ügye, az Európai Parlament petíciós bizottsága két levelet is írt, a másodikat idén március elején küldték el. Ez próbálja rávenni a szlovák parlamentet, hogy legyen bocsánatkérés, illetve kárpótlás azok számára, akiket akkor meghurcoltak. Ez egyelőre még nyitott, ezt át kell vinni, a parlamenti dokumentumok megvannak erről, de
az Európai Parlament nem kérhet bocsánatot a szlovák parlament helyett.
Néhány otthoni, „belső” témánkat is lehetett volna határozottabban megjeleníteni, gondolok itt arra, hogy van egyfajta belső megosztottságunk, ami nem mindig jó kifelé az EU felé. Ezt csökkenteni kellene, egyértelmű, hogy a legnagyobb fékezői ennek Bugár Béla és társai. Már nagyon régóta hangoztatom, hogy az új generációnak a magyar politikai egységet valahogy össze kell kovácsolni, és ehhez próbálunk innen is európai segítséget nyújtani.
Mit vár a hamarosan esedékes uniós választásoktól, és mire számít, mivel lenne elégedett az MKP?
Én megpróbálok intenzív kampányt folytatni, és ugyancsak ezt kérem a másik 13 képviselőjelölttől. Erre szólítom fel azokat az öntudatos magyarokat is, akik eljönnek majd választani. Viszont a kockázat ebben is benne van, hiszen a közvélemény-kutatások alkalmával az MKP az elmúlt ötéves időszakban csak két alkalommal lépte át az ötszázalékos küszöböt. Márpedig
bármiről beszélhetünk, ha nem lesz legalább 5 százaléknyi szavazat május 25-én, akkor az MKP nem szerez mandátumot.
Ez krízishelyzetet teremtene, én nagyon remélem, hogy ezt sikerül elkerülni. A kérdésére a konkrét válaszom tehát az, hogy öt százalék felett minden eredmény jó és elfogadható, persze jó lenne, ha ez minél magasabb lenne, de ez függ a választói kedvtől és az állampolgárok részvételétől.
Miként látja Ön a migránskérdés alakulását?
A migránshullámot egyértelműen rosszul kezelte az Európai Parlament és az európai politika is 2015-16-ban. Örülök annak, hogy több társam és a saját hozzájárulásommal a hajó fordult, és már nagyban csökkent a migrációs nyomás Európában. Viszont ez egy hosszú távú téma, amivel tovább kell foglalkozni. Én április közepén egy 12 pontból álló személyes kötelezettségvállalást is odateszek az emberek elé az MKP programja mellé, hogy mindenki tudja, minek alapján adja le a szavazatát, hogy az majd számon kérhető is legyen.
