Hanván Juhász István magánvállalkozó, mecénás jóvoltából már számtalanszor élhettük át magyarságunkat s meríthettünk az általa rendezett találkozók közösségmegtartó erejéből. A 2019-es kikeletre is merészet álmodott, a számára meghatározó jelentőségű Mács József írónak és Tóth Elemér költőnek állíttatott szobrot.
A szoboravató ünnepségre több százan sereglettek össze a történelmi Gömör különböző részeiből, sőt a politikai, társadalmi, egyházi és kulturális szervezetek képviselői, mindannyian irodalmi életünk jeles képviselőinek és Juhász Istvánnak a tisztelői, családtagjai, hogy együtt örvendezzenek ezúttal a krónikás és dalnok hanvai éledésének.
Mács József a Balog-völgyi Bátka községben látta meg a napvilágot 1931-ben. A Madách Imre-díjjal, Aranytollal, Madách Posonium-életműdíjjal kitüntetett alkotó kiérdemelte a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje mellé a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a Magyar Művészeti Akadémia nívódíját is.
A lélek mélységeit kutatta, s így jutott el az igazsághoz.
„A vesztésre ítélt világ annyira magáévá tette, hogy lokálpatrióta maradt. A szigorú hűség mellett nagy bátorság is kellett az alkotáshoz. Tapintatosan kellett az igazságot kimondania” – mutatott rá Ágh István Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze, aki a Magyar Művészeti Akadémia és az Irodalmi Tagozat nevében emlékezett az íróra.
Tóth Elemér a Sajó-parti Hanván született 1940-ben. A Madách Imre-díjjal és Posonium Irodalmi Díj – Szülőföld Díjjal kitüntetett író, költő 2018-ban hunyt el. Hitte és remélte, hogy a költészet még ellenszere lehet a lélekrombolásnak – jegyezte meg Mihályi Molnár László tanár, költőtárs.
Méltató beszédében kifejtette: „A költészet a magyar kultúrában mindig egyfajta népünkért és sorsunkért aggódó engesztelő fohász is volt az Úrhoz, amelyben a költő prófétai szerephez jut, neki kell vállalnia az engesztelő énekes szerepét, a közösség vágyainak, álmainak, félelmeinek és örömeinek megszólaltatását. Tóth Elemér is erre vállalkozott” – fejtette ki.
„Tóth Elemér amolyan magányos, bús képű lovagja volt ennek az ügynek, aki azt vallotta, hogy ez is olyan nyitott sebe és fájdalma népünknek, aminek okát és okozóját meg kellene szüntetni, fel kellene számolni, és ellenállóvá tenni nemzetünket a pusztító vírusokkal szemben” – mondta Mihályi Molnár László.
„Úgy gondolom, méltó volt a két gömöri alkotóra való megemlékezés, amikor egyszerre avathattunk itt szobrot. Mindkettejüket régóta ismertem, s egész életemet jó irányba formálták a magyarságom megtartása érdekében” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Juhász István mecénás, a Magyar Kultúra Lovagja, az emlékjelállítás kezdeményezője és támogatója.
Kifejtette, Hanván, szeretett falujában már vagy harminc éve dolgozik azért, hogy munkatársaival együtt bebizonyítsa,
„a magyarok talpraesettek, jólelkűek, jóindulatúak, szorgalmasak, senkit nem bántók, boldogulni és építkezni szerető emberek”.
Pár hónapja A hanvai gólyához – Nefelejcs néven kávézót és cukrászdát, valamint kiállítótermet és emlékszobákat hozott létre annak érdekében, hogy a hanvai tehetséges művészemberek alkotásait megőrizze, s az méltóképpen szolgáljon a magyar emberek tanítására, kulturális életük színhelyeként.
A Juhász István által vezetett Agrárius Kft. kulturális kávézója ez. Ennek udvarára került a két irodalmár mellszobra, melyeket az Európa-díjas szobrászművész, Štefan Pelikán alkotott, akinek több műve is van Hanván. Így ezentúl Tóth Elemér és Mács József mellszobra fogadja itt a látogatókat.
„Úgy érzem, hogy hiányzik még onnan egy harmadik szobor: Igó Aladáré, falunk híres fafaragójáé. És hiányzik még a dombról egy turulmadár, mely megvéd mindannyiunkat ezen a tájon” – árulta el a Felvidék.ma-nak Juhász István a jövőbeni terveivel kapcsolatban.
Mindezért Istené legyen a dicsőség, hiszen Gömörnek is mindig ad olyan embereket, akik igyekszenek egész nemzetünket felemelni – világított rá Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese.
„A mi felelősségünk, hogy továbbadjuk ezeket az értéket” – emelte ki a szoboravató ünnepség előtt tartott istentiszteleten prédikációjában Nagy Ákos Róbert, aki Hanva nevében is köszöntet mondott.
A szoboravatáson, melyen elhangzottak B. Kovács István, a Gömörország főszerkesztője és Duray Miklós közíró gondolatai is, tolmácsolták Duba Gyula, Tőzsér Árpád és Cselényi László üzenetét.
Hencz Péter, Bátka község polgármestere szintén kifejezte háláját, amiért falujuk szülöttéről Hanván is megemlékeznek. Egyúttal bejelentette, ha minden jól megy, az alapiskola felveszi a Felvidék krónikásának nevét, s szeptemberben Bátkában Mács József Alapiskolaként kezdik meg a 2019/2020-as tanévet.
Az ünnepségen tiszteletét tette többek közt Ft. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke, Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője, Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának főosztályvezetője, Molnár Imre, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Rajtuk, a helyieken és a családtagokon kívül elhozták a megemlékezés koszorúit a Magyar Közösség Pártja, a Csemadok, a pedagógusszövetség, a szülői szövetség, a Rákóczi Szövetség, a bátkai és rimaszombati nyugdíjasklubok, s több civil szerveződés, a putnoki kulturális szervezetek tisztségviselői is. S nem utolsósorban fejet hajtottak a szobrok előtt a Magyar Művészeti Akadémia képviselői: Ács Margit Babérkoszorú-díjas író és Ágh István Kossuth-díjas költő.
Kulturális élményekkel H. Bartók Beáta énekművész, László Éva orgonaművész, a hanvai Tompa Mihály Énekkar, Balázs István miskolci előadóművész, Koncz Károly György Radnóti-díjas versmondó, Páko Mária és tanítványai, valamint Gyenes Ferencz Veronika magánénekes gazdagították a programot.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
