A brüsszeli Európai Parlament plenáris ülésterme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Jövő szombaton, május 25-én kerül sor Szlovákiában az immár negyedik európai parlamenti választásra. Az eddigi három választáson az összes európai uniós tagállam közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel, ami jelentősen gyengíti a szlovákiai EP-képviselők mandátumát.

A 2004-es EP-választáson a szlovákiai részvétel 16,96%-os, 2009-ben 19,64%-os volt. 2014-ben Szlovákia produkálta az EP-választások történetének legalacsonyabb részvételi arányát – a választásra jogosult polgárok mindössze 13,05%-a járult az urnákhoz, ami 560 603 érvényes szavazatot jelentett. A 28 tagállam közül Csehországban volt a második legalacsonyabb részvétel, 18,20%-os.

Az alacsony választási részvétel azt is jelenti, hogy egy párt, illetve egy képviselőjelölt beválasztásához ez Európai Parlamentbe viszonylag kevés szavazat is elegendő. Egy szlovákiai képviselő tehát más országok delegáltjaival összehasonlítva gyenge mandátummal rendelkezik.

Szlovákiában 2014-ben a 13 százalékos választási részvétel mellett egy képviselő megválasztásához 30-40 ezer szavazat is elegendő volt. Megközelítőleg ennyi voksot kapott a Most-Híd, az MKP, az SaS és az OĽaNO, amely pártok egy-egy képviselőt delegálhattak az Európai Parlamentbe. A győztes Smer-SD 135 089 szavazattal (24,09%) négy képviselői helyet szerzett.

Dánia, amelynek megközelítőleg ugyanannyi lakosa van (5,75 millió), mint Szlovákiának, szintén 13 mandátummal rendelkezik. Itt azonban a választási részvétel 2014-ben elérte az 56,32 százalékot. A Dán Szociális és Liberális Párt egyetlen EP-képviselője 148 949 voksot kapott. A győztes Dán Néppártra 605 889 választó adta a voksát (26,6%).

Azt, hogy a mandátum erőssége befolyásolja egy EP-képviselő pozícióját, Ladislav Miko, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének elnöke is megerősítette. A Tablet TV műsorában elmondta:

a képviselők teljesen másként kommunikálnak egy olyan kollégájukkal, aki mögött a választók 50-60 százaléka áll, mint egy olyannal, aki mögött csak 13 százalék.

Miko felhívta a figyelmet arra is, hogy a képviselői helyek számát tekintve a kisebb országok előnyt élveznek. Ez azt jelenti, hogy azonos számú lakosra a kisebb országokban több EP-képviselő jut, mint a nagyobbakban.

Egy szlovákiai választó szavazata tehát relatíve erősebb, mint egy német, francia vagy olasz választóé.

A 82,8 millió lakosú Németországnak 96 képviselője van az Európai Parlamentben, vagyis 862 500 német lakos jut egy képviselői mandátumra, illetve megfordítva: egymillió német lakosra 1,16 mandátum jut. Szlovákiának 5,43 millió lakosa van. Egy EP-képviselőre 417 692 lakos és egymillió lakosra 2,39 mandátum jut, ami megközelítőleg a duplája a németországi aránynak.

 Az EU egészére jellemző, hogy egyre kevesebb választó járul az urnákhoz.

Míg 1979-ben, az első európai parlamenti választások alkalmával az átlagos választási részvétel elérte a 61,99 százalékot, 1999-ben már csak 49,51 százalékot tett ki. 2009-ben és 2014-ben az átlagos részvételi arány az unióban 42,97, illetve 42,61 százalék volt.

(TASR)