A felvidéki magyar közösség állt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusának mai, dunaszerdahelyi munkanapjának fókuszában.
A felvidéki magyar szervezetek közül a Magyar Közösség Pártja tagja a FUEN-nek, így a párt erős képviselettel van jelen a kongresszuson is, küldöttek és előadók tekintetében egyaránt – így volt ez a közgyűlés Pozsonyban és Bazinban tartott programján is. Az MKP Országos Elnökségéből Menyhárt József elnök, Kiss Beáta alelnök és Berényi József elnökségi tag tartottak előadást.
A mintegy 400 résztvevőt, köztük számos európai kisebbség képviselőjét, Hájos Zoltán, a város polgármestere köszöntötte. Dunaszerdahely nevezetességei között említette a DAC futballcsapatot is, amely a felvidéki magyaroknak legalább annyira szívügye, mint a katalánoknak az FC Barcelona.
A délelőtti dunaszerdahelyi FUEN-fórum résztvevői (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Vincze Loránt, a FUEN-elnöke tájékoztatott arról, hogy a nemzetközi szervezet közgyűlésein hagyományosan ellátogatnak az országban élő nemzeti kisebbségek által lakott régiókba, így természetes, hogy egy szlovákiai kongresszuson a felvidéki magyarság mindennapjaival is megismerkednek.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy
a két évvel ezelőtti kongresszuson indult el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amelyet több mint egymillióan írtak alá. Az államtitkár külön kiemelte a Magyar Közösség Pártja szerepét, amely a felvidéki magyarok között szervezte meg az aláírásgyűjtést.
Menyhárt József házigazdaként is üdvözölte a FUEN-küldötteit, miután az MKP társrendezője is a kongresszusnak. Dunaszerdahelyt a Felvidék szívének nevezte. Miután Vincze Loránt FUEN-elnök az RMDSZ színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő is lett, az MKP elnöke az EP-képviselet nélkül maradt felvidéki magyarság ügyeinek brüsszeli felkarolására is kérte.
Az itthoni feladatok közül a jövő évi parlamenti választásokat emelte ki, amelynek során biztosítani kell a felvidéki magyarság képviseletét. Az MKP az etnikai politizáláson alapuló politikai egységet szorgalmazza.
Simon Attila történész vázlatosan ismertette a felvidéki magyarság mintegy 100 éves történetét. Száz éve még mintegy 800 ezer magyar élt a mai Szlovákia területén, mára számuk 458 ezerre apadt. Rámutatott, hogy a felvidéki magyarság sosem élt egy kompakt kisebbségi törvény védelmében, bár voltak erre ígéretes kísérletek. 1938-ban ezt az európai történelem alakulása, 1968-ban pedig a szovjet tankok hiúsították meg. Felméréseikből kiderült, hogy a 100 éves történelem alatt az 1989-es rendszerváltozással tud leginkább azonosulni a felvidéki magyarság.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője előadásában ismertette a szlovákiai civil társadalom helyzetét, azon belül kiemelte a felvidéki civil szervezetek szerepét. Szólt a Csemadok, a szülői szövetség (SZMSZSZ), a pedagógusszövetség (SZMPSZ) és további civil szervezetek tevékenységéről, megemlítette az kisiskoláink védelmében folytatott küzdelmet, szólt a szlovák karhatalom által meghurcolt Malina Hedvig melletti civil megmozdulásról is.
Berényi József a felvidéki magyarság politikai helyzetéről szólt. A rendszerváltozás utáni fogyásunk egyik okát a közigazgatási határok meghatározásában látja. Az új megyéket Szlovákiában nem a természetes régiók szerint alakították ki, a szlovákok ügyeltek arra, nehogy valahol többségbe kerüljenek a magyarok. Berényi ma Nagyszombat megye alelnöke, úgy véli, megmaradásunkat egy Duna menti megye segítené. Jövőnk alakulását illetően nagy kihívás lesz a jövő évi parlamenti választás. Rámutatott arra is, hogy a különböző választási eredmények mutatják, hogy a felvidéki magyarság az etnikai alapú politizálást támogatja.
A délutáni FUEN-fórum résztvevői (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi szakpolitikusa iskoláink helyzetéről szólt, amelyet nagyban meghatároz az a tény, hogy a szlovák közoktatási törvény nem ismeri el a nemzetiségi oktatást, csupán tanítási nyelvek szerint különbözteti meg az iskolákat. Rámutatott, hogy megmaradásunk érdekében stratégiailag rendkívül fontos, hogy megőrizzük és fejlesszük iskolahálózatunkat.
Horony Ákos és Tárnok Balázs jogászok a törvényi hátteret elemezték. Elhangzott, hogy a magyar iskolákban hasonló körülmények között tanítják az államnyelvet, mint a szlovák iskolában, holott sokkal inkább a magyar nyelv presztízsét kellene növelni. Orosz Örs civil aktivista a kultúraszervezésben elért eredményekről szólt, amelyek révén a hagyományos értékeket a modern eszközök segítségével sikerült ismét népszerűsíteni. A Kovács Balázs által vezetett második panelbeszélgetésben nyelvészként és politikusként is részt vett Menyhárt József. Az MKP elnöke célként fogalmazta meg, hogy anyanyelvünk használata ne csupán egyéni lehetőség, hanem kollektív jog legyen!
A nemzetközi konferencia programján a felvidéki magyarságon túl természetesen más őshonos kisebbségek helyzete is szerepel.
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja az erdélyi magyarság, Ondrej Pöss a szlovákiai német kisebbség, Johan Häggman a finnországi svédek képviseletében szólalt fel. A kora esti panelbeszélgetés témája a kárpátaljai magyarság helyzetének ismertetése, illetve a nehéz körülményekből való kiútkeresés lesz.
