A marcelházi Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub 2003-ban alakult azzal a céllal, hogy felelevenítsék a honfoglalás kora és az íjászat hagyományát és népszerűsítsék azt.
A Fekete Sólyom elnevezés a képzeletük szülötte, olyan állati jelképet választották, mely hasonlít az őseink által használt kerecsensólyom/turulmadár jelképéhez.
Az elmúlt 16 év alatt közösségi rendezvényeken tartottak íjászbemutatókat, íjászoktatást, íjáztatást és jurta-állítást is. A közelmúltban Bogár Valéria és Bogár Péter a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub vezetői nyílt nap és tesztnap keretében mutatták be a saját készítésű magyar formájú laminált íjat, melynek paraméterei megfelelnek a magyar íj követelményeinek. 2015-től ugyanis csak azok az íjak nevezhetők magyar íjnak, melyek rendelkeznek bizonyos paraméterekkel.
„A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy magyar íj használatára biztassa a felvidéki íjászokat. A nyílt napon több mint 30 résztvevő vett részt, érkeztek vendégek Budapestről, de még Zsolnáról is. Az íj elkészítését hosszas tervezés és kivitelezés előzte meg, mivel ez bonyolult és összetett folyamat, precizitást és odafigyelést igényel. 2018 novemberétől folyt az íj tesztelése és most jutottak el arra a szintre, hogy bárki a kezébe vehesse és biztonságosan használhassa” – mondta Bogár Valéria
A „Sólyomfészek”- ben közel 100 íj található, mely az íjászházaspár hosszú gyűjtőmunkájának az eredménye. Fontosnak tartják bemutatni az íjászat fejlődését egészen a kezdetektől a különféle íjtípusokon keresztül.
Bogár Péter egy mérőműszer segítségével tesztelte a nyílvessző sebességét (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A látogatók közelebbről is megismerkedhettek a különböző típusú íjakkal: longbow – hosszú íj, mely az angolok hírhedt fegyvere volt és elsősorban a franciák elleni háborúban kapott kiemelkedő szerepet. Európában a bronzkortól kezdve főleg tiszafából készültek, vagy hegyi szilfából, ha az előbbi nem volt elérhető. A történelmi hosszú íj egy darab fából készült.
Hun íj – A hunok kitűnő lovasíjászok voltak és aszimmetrikus íjat használtak, az íj felső karja láthatóan hosszabb az alsónál.
Avar íj – Az avarok a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak, C formájú íjat használtak, és ennek a jellegzetessége, hogy a komáromi múzeumban található leletek alapján rekonstruálták.
Magyar íj – Az íj honfoglaló magyarok legfontosabb fegyvere volt, melynek hitelességét számos korabeli forrás bizonyítja. Magas szintet értek el az íjászat művelésében és az íjkészítésben az Európát végigportyázó, félelmetes hírű magyar harcosok.
Török íj – A középkorban a törökök kiemelkedő harcosok és íjászok voltak. Sok esetben használták az íjat a kivégzések alkalmával is, valamint távlövészetnél is.
Koreai íj – A koreaiaknál az íjászatnak régi hagyománya van, és napjainkban nemzeti sport. Ők az ún. tumb ring technikát használják, azaz a hüvelykujjukkal feszítik az ideget.
Manchuíj (Mandzsuíj) – Húrbakos mandzsuíj, különlegessége, hogy az íjon található egy ún. húrzsámoly, mely az idegvezetésre szolgál. A mandzsuk eredetileg Kína északkeleti, erdővel borított hegyvidékén élő nomád nép. Mind a férfiak, mind a nők kiváló lovasok voltak.
Yumi íj – A jumi aszimmetrikus japán íj. A Kyudo az íjászat Japánban honos formája, a hagyományos japán harcművészetek egyike. Kyudo szó szerint az Íj útját jelenti, Japán első hivatalos harcművészete volt. A Yumi íjat a szamurájok használták lóról és gyalogosan egyaránt.
Az érdeklődők a tesztnap keretén belül kipróbálhatták Bogár Péter saját készítésű magyar formájú laminált íját (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
***
Idén a Nagymegyeren megrendezett Magyar Művészetért Díjrendszer díjátadó gáláján Ex Libris Díjban részesültek Bogár Valéria és Bogár Péter a marcelházi Fekete Sólyom Íjászklub vezetői. Mint világbajnok íjászok immár 16 éve végzik fáradhatatlanul kiemelkedő íjász-hagyományőr munkásságukat, mely mára már a hivatásuk lett.
Az íjászklub kiemelt figyelmet fordít a hun-avar-magyar hagyományok ápolására és felelevenítésére, melynek fontos eleme a korhű viselet és fegyverzet használata. Számos nemzetközi íjászversenyen vettek részt Magyarországon, Szlovákiában, Törökországban, Kínában, Malajziában, Thaiföldön, Dél-Koreában, Kirgíziában, Kazahsztánban, Olaszországban, Csehországban, Szerbiában, Horvátországban, melyeken kiváló eredményeket értek el.
A Bogár házaspárt bátran nevezhetjük a felvidéki távcéllövő és távlövő íjászat úttörőinek, hiszen Bogár Péter három világbajnoki címet és a Nomád Világjátékokon aranyérmet, Bogár Valéria három világbajnoki címet, és a Nomád Világjátékokon ezüstérmet szerzett.
2015-ben hozták létre a „Sólyomfészek“ elnevezésű íjászközpontot Marcelházán, mely a Bogár Íjászat és az íjászklub központja is egyben. Fontosnak tartják, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje az íjász hagyományokat, ezért rendhagyó történelemórákat is szerveznek gyerekeknek. Ugyanakkor folyamatos kutatómunkát végeznek és kísérleti régészettel is foglalkoznak. Együttműködnek múzeumokkal, régészekkel, kísérleti régészekkel, külföldi és hazai íjászegyesületekkel, íjkészítőkkel, mint a Magyar Íj Alapítvány, a komáromi Duna Menti Múzeum, Végh Róbert íjkészítő.
Idén fontos mérföldkőhöz érkeztek el, mivel sikerült megalkotni a IX –X. századi magyar íj laminált változatát, mely idén tavasszal került bemutatásra.
A Sólyomfészekben közel 100 íj található, ami az íjászházaspár sok éves gyűjtőmunkájának az eredménye (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
„A Sólyomfészekben állandó a nyüzsgés, heti szinten rendhagyó történelemórákat tartunk iskolásoknak, gyerekeket oktatunk a hét 3 napján, folynak az edzések az íjászbemutatókra és az íjászversenyekre. Tagjaink fellépéseikkel, bemutatóikkal szeretnék elérni, hogy minél több embert csalogassunk az íjászat közelébe, ha csak nézőként is, hiszen ez a sportág nemesít, és kedvelői a saját történelmünkkel lehetnek kapcsolatban minden egyes lövéskor. Szívesen megyünk bárhova, ahol értékelik mindazt, amit csinálunk. Mi gyalogos íjászokként a bemutatók során nehezebb helyzetben vagyunk, mint a lovasok. Mivel ez a pompás állat, már a megjelenésével is tekintélyt parancsol. Gyalogosan, formációban, megtervezett koreográfiával, egyszerre mozogva, lövünk térdelve, hátrafelé, körözve, korongokra, páncélra. A honfoglaló magyarok is nagyon fegyelmezett harcosok voltak, így megpróbálunk mi is úgy, egyszerre mozogni, teljesíteni a követelményeket, amennyire lehetséges” – zárta nyilatkozatát Bogár Valéria.
Szeptember 20-22-én kerül megrendezésre a Felvidéki Kupa 2019 Marcelháza Nemzetközi Történelmi Íjászverseny elnevezésű íjászverseny, melyre a szervezők több mint 15 ország résztvevőit várják.
