Nem kell még temetni a könyvet, a hagyományos papíralapút! Elég csak végigmenni a könyvsátrak között, hogy meggyőződjünk: a 35 fokos hőség és az új helyszín sem riasztotta el az olvasókat, és persze azokat, akik szeretnek ott lenni, ahol a fontos dolgok történnek. Mi is szétnéztünk.
A megszokott Vörösmarty-tér helyett azért került a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok helyszíne a Duna-partra, mert a Belváros patinás központi terének és a bevezető kis utcáknak a burkolatát kicserélik. Így elég kényelmetlen a Deák-tér felől eljutni a könyvsátrakhoz, sokkal egyszerűbb a 2-es villamossal menni a Vigadó-térig. Egyébként is onnan sorakoznak a sátrak végig a Duna-korzó két oldalán, a Március 15. téren álló színpadig.
A lombos fasor és a Dunáról lengedező kis szellő az új helyszín előnyére válik, hátránya viszont, hogy az évtizedeken át a szokott helyükön található kiadókat most hosszan kell keresgélni. Az első nap nagyjából ezzel az ismerkedéssel telik, és a „mit vegyünk meg?” latolgatásával. Hogy melyek a könyvhét slágerei, azt majd a jövő héten lehet megmondani, jóslásokba azonban már most is bocsátkoznak egyes médiumok, nem is titkoltan irányítva egyes kedvenc szerzők művei felé az olvasókat.
Szerencsére felvidékiek is szerepelnek azok között, akikre felfigyelt a sajtó: Bartalos Tóth Iveta és Mészáros Krisztina: „Anyább” anyák című könyve nagyon időszerű, hiszen sok nő küzd a több szerepben (anya-feleség-dolgozó nő-háziasszony) való helytállással, miközben önmaga is szeretne lenni: hozzájutni egy kis „én-idő”-höz, amelyben feltöltődik és megújulnak energiái. A szerzők, a Mert nőnek lenni jó Polgári Társulás alapítói, több felvidéki településen találkoztak olvasóikkal, ezúttal a Duna-korzón az itthoniak is megismerhetik őket.
Nem kell különösebb jóstehetség, és burkolt reklámra sem kell gyanakodni, ha Závada Pál: Hajó a ködben című regényét a könyvhét sikerei közé soroljuk. A könyv a két háború közti iparbárók világába visz, amelynek számos zsidó származású tagja került veszélybe Magyarország 1944-es német megszállása után. Történelmi tény, hogy a kiterjedt Weiss Manfréd család képviseletében Chorin Ferenc titkos tárgyalásokat folytatott Himmler megbízottjával, s ennek eredményeként hátrahagyott gyáraik és ingatlanaik fejében az egész nagycsalád szabadon távozhatott az országból. Bár dokumentumok bőségére és a Weiss-Chorin leszármazottak személyes történeteire is támaszkodott Závada, azért könyve a valós történelmi háttérrel és tényekkel együtt is elsősorban regény.
Lackfi Jánosnak sem kell tartania attól, hogy magányosan üldögélhet a könyvsátor előtt a dedikálásra szánt időben. Ő is a könyvhetek, és író-olvasó találkozók legnépszerűbb szereplőinek egyike. Ezúttal Minden napra egy sztori címmel olyan könyvet hozott, amelynek írásai az adott naphoz kötődő esemény, egy hétköznapi apróságból kiinduló gondolatsor, fantázia-játék, töprengés, abszurd, vagyis műfajilag vegyes, stílusában viszont hamisítatlanul „lackfis”.
Sárközi Mátyás a rendszerváltás óta állandó szereplője a könyvheteknek, mondhatni: egyik legnépszerűbb szereplője, nemcsak az olvasók veszik körül, de az írótársak, kritikusok is örömmel üdvözlik: egy-egy bonmot-ra, szellemes riposztra mindig számíthatnak tőle. Margit című új kisregénye Vészi Margit története, akinek egyszerre udvarolt Ady Endre és Molnár Ferenc. Minthogy az utóbbival kötött nem túl sikeres házasságot, így a különös tehetségű és sorsú asszonyban nagymamáját tisztelheti a szerző. Sárközi Mátyásnak egy másik könyve is szerepel a könyvheti kínálatban: a Kaiser Ottó fotóművész képeivel illusztrált: Provence – Cote d’Azure.
Mi közelebbi tájak fotóalbumaiba lapoztunk bele: a Felvidéki Magyar Kiadók sátra kínálja Kovács László – Görföl Jenő: A felvidéki bányavárosok középkori templomai-t és Nagy Zoltán: A felvidéki fürdők lexikoná-t. Nagyon tetszett ennél a sátornál, hogy eligazítják a könyvek bőségében kiigazodni nem tudó vásárlót: az újdonságokra egy kis címkével hívják fel a figyelmet.
Ilyet láttunk Farkas Ottó: Ahol elkártyázták Madách Ilonkát című mondagyűjteményén is, amelynek népi legendáit, hihető és hihetetlen, megmosolyogtató és megrendítő történeteit Gömörben és Nógrádban gyűjtötte a szerző. A kötetből – hiszen Gömörben jár az olvasó – nem maradnak ki a Mátyás királyról szóló szinte kifogyhatatlan történetek sem. S a történelmi munkák kedvelőire pedig Benkő László: A pozsonyi csata – az első honvédő háború című könyve számít.
Ugyancsak történelem, de már az Athenaeum sátránál, a fiatal, dunaszerdahelyi író Bíró Szabolcs Anjoukról szóló sorozatának legújabb kötete: Királyok éneke.
A Gondolat kiadványai között találkozhatunk Tóth László A guillotine nyílása, avagy élet és irodalom című kötetével, amely a József Attila-díjas író 2003–2019 között írt naplóesszéit, széljegyzeteit tartalmazza. Az idén 70 éves írónak természetesen a korábbi kötetei is megtalálhatók, ezúttal azonban csak az újdonságokra igyekeztünk irányítani a figyelmet. Ugye, nem kell hozzátenni a zsurnaliszták kedvenc közhelyét: „a teljesség igénye nélkül” ?
