Kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a Felvidéken is nagy sikerű gazdaságfejlesztési programot a Martfeszt harmadik napjának délutánján.
Borbély Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat (CED) támogatási igazgatója, Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke, valamint Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke számoltak be eddigi tapasztalataikról.
Borbély rögtön az elején leszögezte, az elmúlt évekhez képest lényegesen több forrás áll majd rendelkezésükre. Mint mondta,
a magyar kormány azért tartja fontosnak a gazdaságfejlesztési program kiterjesztését a határon túli régiókban, mert pusztán a kulturális támogatás, a kulturális önazonosság segítése kevés.
Elsődleges cél a magyarság szülőföldön tartása, megmaradásának biztosítása helyben, mivel a piaci feltételek önmagukban nem teremtik ezt meg. Célzott támogatásokkal azonban ez elérhető.
Farkas Iván összefoglalta a Baross Gábor Terv genezisét, mely terv alapjául szolgál a Magyarország által meghirdetett gazdaságélénkítő pályázatoknak. Mint mondta, a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma szakbizottságában ült, amikor először fogalmazódott meg egy ilyen terv alapos kidolgozásának gondolata,
majd 2010 után a Vidékfejlesztési Minisztérium Kárpát-medencei léptékű vidékfejlesztése adta a következő löketet.
Ehhez kapcsolódóan dolgozták ki a felvidéki gazdaságfejlesztési csomagot. A húsztagú szerkesztőbizottságot maga Farkas Iván vezette, amely meghatározta szülőföldünk gazdasági és vidékfejlesztési programját, s mely igények Budapesten fogadókészségre találtak.
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Iván Tamás is hangsúlyozta, hogy a pályázat indikátora Magyarország, annak ellenére, hogy egy prosperáló szlovák gazdaságról van szó, mégis nagyon fontos az anyaország célzott gazdasági támogatása. Úgy fogalmazott, csalóka a kép:
csökkent a mezőgazdaság szerepe, annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia az ország éléskamrája lehetne. Komoly problémaként jelölte meg, hogy a szlovák régiók között hangsúlyos törésvonalak keletkeztek, de a déli régiók között is.
„A fiatalok elhagyják a szülőföldjüket, az MKP terve ezért életszerű válasz erre a problémára” – jegyezte meg.
Borbély Péter összehasonlítva a Délvidéken is igen népszerű gazdaságélénkítő programot a felvidékivel elmondta, mindkét helyen mezőgazdasági orientációjú a pályázat, ám mivel Szlovákia az EU tagja, ezért ez megnehezítette a kiírásokat: a bizottsági rendelkezésekhez kellett alkalmazkodni. Elsősorban a magyar embereket szeretnék segíteni, ám csak területileg tudták lefedni a pályázatot. Az uniós jogcímek miatt korlátozásokat is be kellett vezetni. Hozzátette, a kénytelen alkalmazkodás ellenére uniós keretek között is lehet kényelmes támogatást nyújtani.
Farkas Iván megemlítette, hogy az 1500 pályázó közül a legtöbben soha, semmilyen állami támogatásban (sem magyar, sem szlovák) nem részesültek az elmúlt harminc év alatt. „Nekik ez a lehetőség remény, ha folytatódik” – jegyezte meg, hozzátéve, az országjáró Baross körúton számos olyan vállalkozóval találkoztak, akik hitetlenkedtek a pályázat elérhetőségében. Beszélt az egymásra épülő pályázati rendszer fontosságáról, hangsúlyozva, hogy ezáltal egy összefüggő láncolata alakul ki a pályázati eredményeknek, ennek köszönhetően a pályázati pénz itt marad, a szülőföldön hasznosul. Mint mondta, annál is inkább meg kell becsülni ennek a pályázatnak a lehetőségét, mivel ehhez hasonló még Magyarországon sincs.
Borbély Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat (CED) támogatási igazgatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Iván Tamás szintén a bejárt körútról szólva elmondta, 16 járásban több mint négyezer vállalkozóval beszéltek.
Tapasztalatai szerint leginkább a mezőgazdaság zsugorodik, nincs utánpótlás, holott első osztályú termőföldjeink vannak. Mindezek ellenére vannak felvidéki gazdák és van termelés, és szép számban szerepeltek a pályázaton is. A pályázati felhívásról elmondta még, hogy mivel az termelésorientált, nem mindenkit tudott ez a pályázat kiszolgálni.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen a mezőgazdaságot részesíti előnyben a pályázati kiírás, Borbély Péter úgy válaszolt, mivel a mezőgazdaság jobban kötődik a vidékhez, falvakhoz, nagyobb eséllyel teremt munkahelyeket a magyar anyanyelvűeknek. A közönség soraiból feltett kérdésre szintén elmondta, a nagypályázat második körének értékelése jelenleg is zajlik, ennek ellenére annyit elárult, hogy 54 pályázat érkezett be, területileg kiegyensúlyozottan. Azok, akik termeléssel és feldolgozással foglalkoznak, okkal bizakodhatnak – tette hozzá.
