A szlovák parlament (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege június 17. és 30. között közvélemény-kutatást végzett a felnőttkorú szlovákiai magyarok körében Szlovákia összesen 149 településén. A nem, kor, iskolai végzettség, a magyarok járásonkénti aránya és a településtípus szempontjából reprezentatív mintát 1000 személy alkotta – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.

A felmérés során megállapítást nyert, hogy amennyiben a közeljövőben lennének a parlamenti választások, a megkérdezettek 67%-a menne el szavazni, ebből 37% biztosan elmenne, 30% valószínűleg. Minden negyedik nem szavazna, ebből 10% biztosan nem, 15% valószínűleg nem. Nyolc százalék nem tudja, hogy elmenne-e szavazni, illetve nem válaszolt a kérdésre.

Összehasonlítva ezeket az eredményeket az egy évvel ezelőtti felmérésünk  eredményeivel – amikor is 77% válaszolta, hogy elmenne szavazni – látható, hogy a szlovákiai magyarok választókedve megcsappant, és nem mellékesen alacsonyabb az országos átlagtól.

Azok, akik biztosan vagy inkább nem mennének el választani, tizennégy lehetséges ok közül ezt leginkább a következő hárommal indokolták: a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (89%), a Híd és az MKP között nincs összetartás (84%), a politikusok nem a választók érdekeit képviselik (78%).

Az intézmény felmérése szerint a négy magyar pártra összesen 57% szavazna, ami lényegében megfelel a 2018-ban mért 58%-nak. Míg azonban a 2018-as felmérésünk alapján csupán a megkérdezettek 5%-a szavazott volna szlovák pártokra, a jelenlegi felmérés szerint már a 14%-uk. Vagyis

miközben a magyar pártok támogatottsága nem nőtt, a szlovák pártoké jelentősen megemelkedett, ami a felmérés szerint elsősorban az újonnan alakult pártok népszerűségének köszönhető.

Ugyanakkor a megkérdezettek 88%-a szerint szükséges, hogy a szlovákiai magyaroknak legyen saját politikai képviseletük.

A magyar szavazók a politikai érdekképviselet legmegfelelőbb formájának az egyetlen magyar politikai szubjektumot tartják

(67%), másodikként pedig azt, ha van több magyar párt, amelyek együttműködnek (21%). Az érdekképviselet lehetséges további formáit, tehát a külön utat járó több magyar pártot (2%), a szlovák pártokon belül működő magyar képviselőket (4%), a magyarok érdekeit felvállaló szlovák pártot (3%) csupán elenyésző számuk tartja a legmegfelelőbbnek. A megkérdezettek 3%-a szerint nincs szükség külön magyar érdekképviseletre.

Az eredmények alapján elmondható:

a magyar összefogásra épülő politikai képviselet a szavazókedven is lendítene,

hiszen abban az esetben, ha a parlamenti választások előtt a magyar pártok összefognának, a válaszadók 75%-a jelezte, hogy elmenne szavazni (összefogás nélkül ez az arány 67%), és 70%-uk egyben erre a képviseletre szavazna (összefogás híján a négy magyar pártra csupán 57%-uk voksolna). A Híd pártot választók 83%-a, az MKP-t választók 87%-a szavazna egy ilyen közös listára, az egyébként szlovák pártot választóknak pedig 49-60%-a. A még bizonytalanok 57%-a szavazna az esetleges közös magyar képviseletre.

Azt is megkérdezték, hogy ha a magyar pártok összefognának és a válaszadó nem szavazna rájuk, mi ennek az oka. A leggyakoribb okként azt nevezték meg, hogy a másik/többi párt politikusai között vannak számukra elfogadhatatlanok (48%), továbbá azt, hogy másik/többi pártot nem tudják elfogadni (25%). Ez a Híd és az MKP szavazóira egyformán érvényes.

 A válaszadók 55%-a fontosnak tartja, hogy az általa választott párt minden körülmények között a kormány tagja legyen. 28% ezt attól teszi függővé, hogy melyik párttal alakítana koalíciót, 8% nem tartja fontosnak a kormánytagságot, 9% pedig nem tud véleményt mondani.

 Arra a kérdésre, hogy melyik párttal ne lépjen koalícióra az általuk választott párt, a megkérdezettek egy ötöde nem tudott válaszolni. Egyszerre több pártot is lehetett választani. A három párt, amelyet koalíciós partnerként a legtöbben elutasítanak, Kotleba Mi Szlovákiánk pártja (55%), a Smer SD (45%) és a SNS (43%) volt.

 A felmérés összességében nemcsak annak az igényét mutatta ki, hogy a szlovákiai magyarok erős magyar parlamenti képviseletet szeretnének, hanem azt is igazolni látszik, hogy a magyar pártok összefogása a magyar szavazók választókedvének és a magyar listára szavazók számának növekedését eredményezné.