A Honti Múzeum udvarán ünnepélyes keretek között leplezték le Karinthy Frigyesné Böhm Aranka emléktábláját. A július 12-ei táblaavatással méltóképpen emlékeztetnek a magyar irodalom jeles képviselőjének ipolysági születésű feleségére.
Mint Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője kifejtette: Ipolyságon a kilencvenes évektől kezdve avatnak emléktáblákat.
„Ipolyság a környéknek és az egész világnak számos ismert személyiséget adott. Szorgos helytörténészeknek köszönhetően fokozatosan gyarapodnak a városunkból származó neves személyek emléktáblái”
– szögezte le.
Az idei évben Berzsenyi Barnabás májusban avatott emléktáblája mellett a júliusi esőben avatták fel az idei második emlékeztető táblát a városban. Mint megjegyezte, a mostani táblaavatással egy, a Hont vármegyéből származó orvosnak állítanak emléket. Ez a maga nevében páratlan, hiszen a kórházalapító dr. Kovács Sebestyén Endre mellett Karinthyné Böhm Aranka táblája az egyetlen orvosnak állított tábla.
A megemlékezés apropója a holokauszt 75. évfordulója. Böhm Aranka ipolysági zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1893-ban. Az emléktábla a Kutak Adrienn keramikus iparművész által alkotott és a múzeum külső homlokzatán elhelyezett monumentális holokauszt-emlékmű mellett kapott helyet a múzeum udvarán.
Az ipolysági zsidó lány különös sorsa
Az ünnepi eseményen dr. Kiss László orvostörténész ismertette Karinthy Frigyesné Böhm Aranka nem mindennapi életpályáját. Mint előadásában kifejtette, huzamosabb kutakodás eredményeként a kétezres évek második felében lelt rá az első forrásokra Böhm Aranka születési helyét illetően.
A városban letelepedett zsidó kereskedő lányaként született Aranka középiskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Fiatal kora óta kedvelte a neves irodalmárok társaságát. Múzsája volt Ady Endrének, aki egy teljes versciklust szentelt a fiatal lányhoz fűződő viszonyának.
Még az első világégés alatt végezte orvosi tanulmányait, ám jóval később, majd negyven éves korában doktorált le. A húszas évek elején ismerkedett meg a megözvegyült Karinthy Frigyessel.
Különös, mondhatni szabados házasságban éltek. Jelen volt az író stockholmi agyműtéténél is.
Az író 1938-ban bekövetkezett halála után egy rövid időre az Egyesült Államokba utazott, majd visszatért Magyarországra. A második világháború végén nem tudott elmenekülni a sorsa elől. Az auschwitzi koncentrációs táborban lelte halálát. Bővebben az élettörténetről ITT olvashatnak.
Dr. Kiss László kifejtette, az orvossá lett Böhm Arankáról a szakirodalom, az orvostörténet is keveset tud. Az előadásokkal és az szülővárosában történt táblaavatással is ezen a tényen próbálnak változtatni.
Az orvostörténész a tavalyi Ipolyi Napok keretében bővebben ismertette Böhm Aranka élettörténetét.
„Már itt megfogalmazódott bennem a táblaállítás igénye, melyet a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének idei évzáró közgyűlésén vetettem fel. Nagyon örülök, hogy mostanra mindez megvalósult”
– jegyezte meg a megemlékezésen.
A múzeum udvari falán elhelyezett emléktábla által bővült az újra felfedezett ipolysági születésű neves emberek sora. E helyen méltón tiszteleghetünk a vészkorszak áldozata előtt.
