Középpontban az Ipoly mente értékei

A térség kulturális, természeti és történelmi értékeit ölelte fel az augusztus 10-én Ipolyságon megrendezett Ipoly-nap.  A Honti Múzeum és Galéria Baráti köre által  szervezett szakmai nap előadásainak témái idén is jelezték: az Ipoly értékei összekötik a folyó két partján élőket, a közös hagyományokra és történelmi momentumokra építve.

A műsorfolyam a Simonyi Lajos Galériában kezdődött Kissimonyi István festőművész és Pusztai Ferenc fafaragó közös tárlatának megnyitójával.

„Az idei Ipoly-napon is sikerült az alapítók gondolatát szem előtt tartanunk, miszerint a programokkal a Középső Ipoly mentét szólítjuk meg. Közösen köszöntjük a neve napján ünneplő Ipoly folyónkat”

– fogalmazott köszöntő beszédében Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője. Hozzátette, a megnyílt kiállítás testközelbe hozza az Ipoly mentét.

Kiállításmengyitóval kezdődött a rendezvény. Pusztai Ferenc, Pálinkás Tibor és Kissimonyi István (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A honti Pusztai Ferenc fafaragó a folyó medrében fellelhető famaradványokból készült alkotásaiban örökíti meg álmait. Kissimonyi István az Ipoly mentét ábrázoló festményeivel mutatkozik be a csoportos tárlaton.

A kiállításmegnyitót követően az Ipoly parton folytatódott  a rendezvény.

A jelenlévő intézmények képviselői koszorúikkal köszöntötték fel az augusztus 13-án nevét ünneplő folyót.

A találkozó szakmai előadásainak már a város határában található Jégmadár Látogatóközpont adott otthont. A szerteágazó témájú előadásokat az Ipoly kötötte össze.

A folyó köszöntése neve napja alkalmából (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Első előadóként Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa a Börzsönyben élő ritka madarakról szólt. Mint elmondta, a térségben mintegy háromszáz madárfaj él, köztük számos ritkaság. Jelezte, a vidék különös éghajlata és természeti adottságai egyedi élőhelyet jelentenek több élőlénynek is.

Képes beszámolójában bemutatta többek között a fehérhátú fakopáncsot, az uráli baglyot, a kislégykapót, a feketególyát, valamint a harist illetve a Finnországban őshonos énekes hattyút. Ez utóbbi különös madárfajról hamarosan bővebben is olvashatnak portálunkon.

Selmeczi Kovács Ádám (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Dr. Kiss László, orvos, orvostörténész a hódnak egykoron a gyógyászatban betöltött szerepéről értekezett. Elmondta, a 19. században a hód kipusztulásához nagyban hozzájárult az a tény, miszerint egyes testrészeit, pontosabban bűzmirigyét előszeretettel használták a gyógyászatban.

Orvosi leírások tanúsága alapján az ideggyógyászatban, női megbetegedésekben valamint a szülészetben hasznosították a szagtömlőnek, vagy népies nevén hódonynak nevezett bűzmirigyét.

Dr. Kiss László (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A  századfordulón a modern kori gyógyszerek fokozatosan kiváltották a hód ebbéli hasznosítását. Üdvözlendő tény, hogy az Ipoly menti térségben az ezredforduló táján újra visszatelepedtek a hódok.

A bányászat néprajzába vezetett be dr. Hála József. A néprajzos szakember Selmecbányára fókuszálva vázolta fel a bányászathoz kapcsolódó szokásokat. Beszélt a bányászathoz köthető mítoszokról, a különös lényekről, a népdalkincsben szereplő bányászati témákról.

Dr. Hála József (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ugyancsak szólt az egykori  Selmecbányáról induló iskolai szokásokról, a ballagásról és a szalagavatásról. Kitért továbbá a bányászat védőszentjeinek ábrázolására, valamint az iparág jelképeire.

Fésű József György és Árpási Imre a Pazsiczky-orgonák történetét elevenítették fel. Mint elmondták, a szobi katolikus templomban található orgona egyike az utolsó működőképes Pasziczky-féle orgonáknak. A Pazsiczky család Rajec településen 1757 és 1890 között készítették a kétmanuális hangszerüket. Napjainkban Szob mellett Esztergomban valamint Pusztaszabolcsban lelhető fel hasonló orgona, ám az utóbbi kettő már átalakított formátumú.

Fésű György József (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A szobi orgonát a templommal egyetemben jelenleg felújítják. Az egyedi hangszer kitűnő hangzás biztosít a barokk zeneműveknek, főleg a Bach orgonajátékoknak – hangzott el az előadásban.

Az Ipoly-nap könyvbemutatóval zárult. Végh József Bakakönyv című kötete öt katona visszaemlékezéseit, katonanaplóját tartalmazza. A katonák mindegyike az Ipoly mentéről indult el. Az egyikük Bosznia annexiójában vett részt, a másikuk az első világégésben, a  további katonák a második világháborúban harcoltak.

Végh József (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A kötetet a sokszínűség jellemzi. Verses naplótól kezdve a szerelmes és pajzán verseken át a részletes naplón keresztül láttatják a harcterek mellett a katonák környezetét és körülményeit is. Az egyes feljegyzésekből kirajzolódik az adott régió kulturális-társadalmi háttere. A megszólaló katonák közt találunk Ipolyságról berukkolt harcost, diósjenői és nógrádi katonát is.

A gazdag programkínálatot biztosító Ipoly-nap kötetlen beszélgetéssel zárult a látogatóközpontban.