Fotó: egeszsegkalauz.hu

Agresszív, egyelőre végzetes gombafaj pusztítja a banánültetvényeket, mely ellen nem létezik hatásos védekezési mód, emiatt komoly veszélyben van az emberiség egy jelentős részének fontos tápanyagául szolgáló kedvelt gyümölcs.

Mindennek következtében lassan komoly válaszúthoz érkezik az emberiség: vagy egy újfajta génmódosított banánt kezd termeszteni és fogyasztani, vagy végleg lemond a banánról. Ez pedig komoly gondokat okozna, hiszen a banán a világ legkeresettebb gyümölcse, s a rizs, a búza és a kukorica után a legtöbbek által fogyasztott élelmiszer. Az európaiak harmadik kedvenc gyümölcse, az importált gyümölcsök közül pedig az első: ebből hozzák be a legtöbbet az Európai Unióba, ugyanis vitaminokban, ásványi anyagokban (B6- és C-vitaminban, mangánban, káliumban, rézben, cinkben, magnéziumban) gazdag.

A National Geographic a kolumbiai mezőgazdasági és állattenyésztési intézetre közlésére hivatkozva arról tudósít, hogy a latin-amerikai ültetvényeket elérte a Fusarium oxysporum nevű gomba új verziója, a Tropical Race 4 – TR4 nevű kórokozó, mely végzetes a világ banántermésének zömét jelentő Cavendish banánra, mivel pár hónap alatt képes teljes banánültetvényeket kipusztítani.

A szakértők szerint amikor a betegség tünetei láthatóvá válnak, nincs segítség, az ismert gombaölő szerek és a biológiai védekezés módszerei is hatástalanok ellene. Ahol felüti a fejét, ott megpecsételődött a banánültetvények sorsa. A helyzet rendkívül kritikus volta miatt a kolumbiai hatóságok nemzeti vészhelyzetet hirdettek.

Maga a fuzárium régóta problémát jelent a globális banánágazatban: ez a betegség tüntette el az ötvenes években leginkább elterjedt Gros Michel névre keresztelt banánfajtát, az elmúlt években pedig a világ banánfogyasztásának döntő részét adó Cavendish fajtát vette célba. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a fuzárium már 2014-ben 100 millió dolláros kárt okozott, miután több száz hektár banánültetvényen pusztított.

A fuzárium egy mikroszkopikus penészjellegű gombanemzetség neve. Ez okozza a fuzáriumbetegséget, amely a trópusi és szubtrópusi vidékeken leginkább a banánfákra támad. A betegség Panama-betegségként is ismert, mert először 1890-ben Panamában mutatták ki. A gyökereken keresztül támadja meg a banánfákat, eltömíti az edénynyalábokat és megakadályozza a növény keringését, ezáltal rövid idő alatt elpusztítva azt. Ez a növénybetegség nem pusztán a banánt veszélyezteti, megjelenhet a búzában, a rozsban és a kukoricában is. A fuzáriumgomba toxinjai komoly betegségeket okozhatnak, ha a gabonaféléken keresztül belekerülnek az élelmiszer-láncba.

A TR4 a kilencvenes évek elején bukkant fel Dél-kelet Ázsiában, ahonnan előbb Ausztráliába, majd a Közel-Keletre és Afrikába terjedt tovább és okozott hatalmas pusztítást a banánültetvényekben. A jelek szerint most érkezett meg a latin-amerikai térségbe, a világ banántermesztő központjába. A közeljövőben pusztítása először a banán drámai drágulását, majd annak teljes eltűnését eredményezheti.

A szakemberek szerint egyetlen módon lehetne fellépni ellene: ha a termesztők átállnának egy génmódosított Cavendish-fajta termesztésére. 2004-ben ugyanis egy ausztrál tudós, James Dale egy Délkelet-Ázsiában honos, vadon termő banánfajnál felfedezte, hogy az ellenáll az új TR4-es gomba okozta betegségnek. Az ehetetlen vad banánból sikerrel azonosította és izolálta a gént, ami természetes védelmet biztosít a gomba ellen. Több mint egy évtizednyi kísérletezés után génmanipulációval sikerült az RGA2-nek elnevezett gént bevinni a Cavendish-banánba, majd létrehozni és tesztelni a TR4-nek nagy részben ellenálló verziót.

Csakhogy az új banánfaj génmódosított eledel lenne, és hiába hangoztatják az élelmiszer-kutatók, de még a WHO is, hogy a GMO-élelmiszerek biztonságosak, a vásárlói közhangulat javarészt GMO-ellenes.

Egy másik megoldás az lehetne, ha az emberiség nem ragaszkodna a Cavendish-féle banánhoz. Rony Swennen, a Leuveni Egyetem professzora szerint új, másféle alakú, színű, ízű banánfajtákkal is érdemes lenne kísérletezni. Az egyetem gyűjteményében nem kevesebb mint 1500-féle banánmag található. A kérdés csak az, hogy a banánipar és a fogyasztók készek-e egy esetleges gyökeres ízlésbeli váltásra.