Pár hete már foglalkoztunk az Atlo team egyik projektjével: interaktív térképen mutatták be a trianoni menekülteket. Most itt van a legújabb térképük, melyen Magyarország anyanyelvi-etnikai összetételét mutatják be az 1910-es népszámlálási adatok alapján. A kezdeményezésről Bátorfy Attila menedzsert kérdeztem.
Mikor alakult a csapat és milyen célból?
Tavaly októberben alakultunk az Átlátszó oknyomozó portál kísérleti projektjeként, hivatalosan november 1-én indultunk egy Budapest temetőiről szóló anyaggal. Azt gondoltuk, hogy érdekes és fontos, elsősorban adatalapú médiatartalmakból hiány van itthon, főként azon a területen, amit digitális bölcsészetnek hívunk. A hagyományos közéleti-oknyomozó újságírói tevékenységünk mellett szerettünk volna történelemmel, földrajzzal, illetve egyéb más témákkal is foglalkozni, ismeretet terjeszteni, edukálni, a közt szolgálni.
Honnan vannak a forrásaik, melyek alapján a térképeket elkészítik?
Változatos forrásokból dolgozunk és nyilván behatárolja a tevékenységünket, hogy mi az, ami elérhető, vagy mi az az adat, amit megkapunk, esetleg magunk is elő tudunk állítani. Erre vonatkozóan vegyes tapasztalataink vannak. De a térképeket kiszolgáló térinformatikai adatok terén már nincs problémánk, sokkal inkább azzal, hogy milyen történelmi, gazdasági, társadalmi adatot tudunk hozzájuk rendelni, főképpen településszinten, vagy annál is kisebb területi egységekben, például utcaszinten. A megyei szint nem annyira izgalmas, sem a járási, mert az érdekesség a legtöbbször településszinten lelhető fel, vagyis minél aprólékosabban tudunk valamit ábrázolni, annál több tanulsággal, mintázattal tudunk szolgálni.
Bemutatná a legújabb interaktív térképüket?
Az anyanyelvi-etnikai térképünk Magyarország 1910-es állapotát mutatja be. Az etnikai/etnográfiai térképek a hazai térképészet slágereivé váltak mindjárt az első, 1870-es népszámlálás után, és ennek a folyamatnak az egyik csúcspontja a sokat idézett Teleki-féle „vörös térkép” volt. Mi is szerettünk volna egy saját feldolgozást készíteni, új eszközzel, új módszerrel. Az 1910-es népszámlálás az anyanyelvre kérdezett rá a magyarok, szlovákok (tótok), szerbek, horvátok, németek és románok (oláhok) esetében, de a GISta Hungarorum projekt adatbázisa, melyből dolgoztunk, két etnikum, a ruszin és a vend esetében az 1890-es etnikai számokat tartalmazta. Ezeket az arányokat jelenítettük meg egy itthon kevésbé alkalmazott módszerrel, melynek lényege, hogy az egy területi egységen belüli adatokat pontokra osztva véletlenszerűen szétszórjuk. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy az adatbázis szerint Somorján 1910-ben 2 699 ember vallotta magát magyar anyanyelvűnek, így Somorján 2 699 piros pont jelenti a magyarokat. Német anyanyelvűekből 112 volt, így őket 112 sárga pont mutatja, és így tovább. Ennek a módszernek több előnye van a hagyományos felületszínezéses módszerrel szemben. Egyfelől egyszerre több réteget is tudunk ábrázolni ugyanazon a térképen, hiszen a pontok el vannak osztva a területi egységen belül, másfelől a pontok sűrűsége olyan finoman is be tudja mutatni az eltéréseket, amire más módszer nem alkalmas. És mindenképpen szerettük volna, ha az érdeklődők rá tudnak keresni a saját településükre, ezért lett interaktív a térkép. De tudni kell azt is, hogy nincs tökéletes térkép, és nincs tökéletes ábrázolási módszer sem, így valamennyi térkép, még a legrészletesebb is kénytelen egyszerűsíteni. Nyilván akkor tudnánk a legpontosabb térképet készíteni, ha az adatok minden egyes épület minden egyes lakására a konkrét geolokációval adottak lennének, de mi etikai és adatvédelmi okokból soha nem készítenénk ilyen térképet, mert nagyon veszélyes.
Milyen történelmi projektjeik voltak eddig és mik a terveik?
Mint említettük, eleve egy történelmi projekttel, Budapest temetkezéseinek és temetőinek a történetével indultunk és azóta is nagyon erős a történelmi szemlélet, mivel mi is szeretnénk látni a változást még akkor is, ha egészségügyi statisztikákról, vagy hőmérséklet-változásról beszélünk. De konkrét történelmi projektünk volt, amikor bemutattuk, hogyan változott a magyarországi megyeszékhelyek beépített területe és lakossága a 18. századi első katonai felmérés és 2018 között, megnéztük, hogyan alakultak ki a jellegzetes településformáink, bemutattuk a Kossuth-díj és a Vasfüggöny történetét, illetve foglalkoztunk olyan országokkal, amelyek egykor léteztek, de mára megszűntek. Mostanában volt két Trianonhoz köthető anyagunk, az egyik a már említett interaktív anyanyelvi-etnikai térkép, a másik pedig a magyar menekülteket mutatta be. A magyar történelem rendkívül sok, adatalapon bemutatható témát kínál, a további terveink között is számos ilyen téma szerepel. Hamarosan kijövünk egy olyan térképes anyaggal, amely a Kárpát-medencei magyar nevű települések néveredetével foglalkozik, augusztus huszadikára megjelentetünk egy magyar királyokról szóló interaktív anyagot is, és régóta dolgozunk egy olyan térképes anyagon is, amely azt mutatná be, hogy Budapest hogyan fejlődött világvárossá. Utóbbinál a Budapest területén egykor található települések megrajzolásánál tartunk. De azért szeretnénk, ha a régmúlt, a közelmúlt és a jelen egyensúlyban maradna. Ezek a rövidtávú terveink, de hosszabb távon szeretnénk részt venni képzőművészeti projektekben, illetve akadémiai kutatások, vagy kiállításokhoz köthető információk ábrázolásában is. Ettől még messze vagyunk, és sokat kell fejlődnünk addig, de az akadémiai közegnek is nyitottabbá kell válnia, mert általános, hogy közpénzből előállított adatokat sem kapunk meg.
