A családok támogatása, megerősítése nem csak az anyagiakról szól, a gyermekvállalás, a családalapítás pedig érték- és kulturális kérdés – hangsúlyozta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcs pénteki napján.
Novák Katalin a konferencia céljának nevezte, hogy családbarát megoldásokat kínáljanak a demográfiai problémákra, ezért olyan embereket hívtak meg, akik a családokban látják a megoldást. Kiemelte:
a tanácskozáson olyan igazi szövetségek kezdtek kibontakozni, amelyek eredményeiről két év múlva, a követező rendezvényen már beszámolhatnak a résztvevők.
Előadásában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy a családpolitikát nem zárhatja korlátok közé a politikai korrektség, tabuk nélküli, őszinte párbeszédet kell folytatni a témában.
Kiemelte: a szükségszerű támogatások megadása mellett arra is figyelni kell, hogy a nyilvánosság egésze is családbarát legyen, amihez megmutatott példaképek kellenek. Ha ezzel sínen vagyunk, akkor lesz már erőnk arra, hogy az új digitális technológiákkal kapcsolatos vitákat is megvívjuk – tette hozzá, utalva arra, hogy ebben a kérdésben ma még előreláthatatlan veszélyekkel kell felvenni a küzdelmet.
Kelet-Közép-Európa kormányai is ösztönzik a gyerekvállalást
Kelet-Közép-Európa országaiban is nagy problémát jelent az alacsony születésszám, ezért Horvátország, Észtország, Litvánia és Csehország kormánya is igyekszik különböző eszközökkel ösztönözni a gyerekvállalást. A négy ország képviselői kerekasztal-beszélgetésen mutatták be családtámogatási rendszerüket.
Ivica Bosnjak horvát demográfiáért felelős helyettes államtitkár országa helyzetét ismertetve elmondta, a 4,5 millió lakosú államban 1,2 millió család él, amelynek 30 százalékában nincs gyerek, 50 százalékában pedig csak egy gyereket nevelnek.
Horvátországban az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a népesség, ezért a kormány sokat fektet az óvodai ellátás javításába, emellett megduplázta a gyermekgondozást segítő ellátást, adókedvezményekkel is ösztönzi a gyerekvállalást, a fiataloknak lakástámogatást biztosít, és dolgozik az egészségügyi rendszer fejlesztésén is
– sorolta a helyettes államtitkár.
Beszámolt arról is: bizakodással tölti el őket, hogy egy friss felmérés szerint a horvát fiatalok átlagosan több mint két gyereket terveznek.
Lea Danilson-Järg, az észt belügyminisztérium családpolitikai és népesedésügyi főosztályának vezetője azt mondta, Észtországban az elmúlt tíz évben nem volt demográfiával foglalkozó minisztérium, ezt a hiányosságot a nemrég megválasztott új kormány szeretné pótolni.
Az országban 2004-ben vezettek be nagyvonalú családtámogatási rendszert, például 1,5 éves szülési szabadságot, és bővítették a gyermekelhelyezési rendszert, amelynek hatására nőtt az észt nők foglalkoztatottsága és a termékenységi arányszám is. A születések száma azonban a 2010-es években visszaesett, de most ismét növekszik – ismertette.
Kitért arra is,
hogy támogatják azokat, akiknek egészségügyi okok miatt nem lehet gyerekük, az állam fedezi a kezelések költségét, a jövőben pedig még a lakhatás kérdésével is szeretnének foglalkozni.
Gaila Matulyte, a litván társadalombiztosítási és munkaügyi minisztérium tanácsadója közölte, Litvániában a legnagyobb gondot az elmúlt évtizedekben az elvándorlás okozta, mostanság viszont a visszavándorlás is problémát jelent, mert a visszatérőket újra integrálni kell a társadalomba, a nyelvet sokszor nem beszélő gyerekeket pedig az oktatásba kell bevonni. További nagy problémát jelent az országban az öngyilkosságok magas száma és a szegénység – fűzte hozzá.
Úgy látják, hogy a gyerekvállalás legnagyobb akadálya épp a szegénység, ezért a kormány anyagi juttatásokat, óvodai elhelyezést és extra egészségügyi ellátást biztosít a gyerekes családoknak, valamint az új munka törvénykönyvében nagy hangsúlyt fektettek a munka-család egyensúly elősegítésére – számolt be a litván tanácsadó.
Tünde Bartha cseh miniszterelnöki kabinetvezető elmondta, az országban az 1970-es években volt a legmagasabb, 2,6-os a termékenységi arányszám, köszönhetően az akkori támogatásoknak, például a már házasság előtt felvehető kedvezményes kölcsönöknek, a lakástámogatásoknak, a bölcsődei ellátásnak és a biztos munkahelyeknek.
Jelenleg ezekhez hasonló intézkedésekkel, valamint adókedvezményekkel, ingyenes taneszközökkel és akár négy évig tartó szülési szabadsággal próbálják ösztönözni a gyerekvállalást, de még így is csak átlagban 1,7 gyerek jut egy szülőképes korú nőre
– tette hozzá. Véleménye szerint meg kellene kérdezni a fiatalabb generációt is, mire van szükségük, és jobban be kellene vonni őket a döntéshozatalba.
Elismeréseket adtak át
A család a legtermészetesebb társadalmi forma, a politikának pedig tisztelnie kell ezt, nem kirángatnia az embereket ebből az együttélési módból – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcs pénteki napján, a Pro Familiis díjak átadásán.
Rétvári Bence arról beszélt, hogy a liberális és baloldali gondolkodók egyfajta „emberkísérletet” hajtanak végre azzal, hogy le akarják bontani az embereket meghatározó identitáselemeket: a nemzethez tartozást, a hitet, férfi és női mivoltunkat, továbbá a családot mint a társadalom alapját.
Ennek azonban Magyarország és a konferencia résztvevői nem hívei, a magyar kormány és az előadók szerint a család, a gyermek az első, és habár a világból érkező impulzusok sokszor elbizonytalanítanak ebben a hitben, most mégis megerősítést nyerhettünk, hogy nem vagyunk egyedül
– fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette, mindenkinek autonóm döntése, hogyan szervezi az életét, de az államnak is le kell tennie a voksát bizonyos értékek, adott esetben a család mellett. Az állam azonban önmagában kevés az emberek gondolkodásának megváltoztatásához, szükség van olyan civilekre is, mint a mostani díjazottak – emelte ki Rétvári Bence.
Az államtitkár azt hangoztatta, hogy a kitüntetetteknek nemcsak a munkája, hanem az élete is példaértékű, üzenetük a magyar családok megerősítése és boldogsága szempontjából is kiemelkedő.
Pro Familiis díjban részesült Tóth-Heyn Péter egyetemi docens, főorvos, a Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinikájának igazgatóhelyettese; Farkas Péter szociológus, humánökológus, politológus, egyetemi oktató; Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus és felesége, Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna dramaturg, jelmeztervező; Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár; Victor István református lelkész, vallástanár;
Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke; Balog Zoltán református lelkész, volt miniszter;
Lorenzo Fontana volt olasz családügyi, majd európai ügyekért felelős miniszter; Gudrun Veronika Kugler osztrák parlamenti képviselő, valamint Chris Smith amerikai kongresszusi képviselő és felesége, Marie Smith.
(MTI)
