Külhoni magyarok elnevezéssel új honlapot indított a kormány, a felület célja, hogy újszerű módon mutassa be a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját.
A tájékoztató kezdetéig a vetítőn pergő képek már előre ízelítőt adtak az új honlap változatosnak ígérkező tartalmáról, és megállapíthattuk, hogy ami a külhoni magyarokkal történik bárhol a világon, az téma lehet.
Mindent egy helyen, újszerűen és személyesen – így foglalta össze dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szándékukat a www.kulhonimagyarok.hu indításával, amely a Facebookon is elérhető.
Küldetése hármas, tartalma három fő pilléren nyugszik:
Tájékoztatás – azaz mint a hírportálok, közli a legfontosabb, a külhoni magyarságot érintő híreket.
Nemzetpolitikai tudástár – a fő programok, pályázati lehetőségek, dokumentumok érhetők el egy helyen, így a jelenlegi külhoni magyar gyerekek éve, a Határtalanul program, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, valamint a diaszpórát érintő Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Mikes Kelemen és Julianus program. Az utóbbival kapcsolatban – mert erről eddig kevés szó esett – dr. Semjén Zsolt megemlítette, hogy 434 érték került fel eddig 46 országból, és 213 hétvégi iskolával ismerkedhet meg, aki az oldalt böngészi. Készült egy interaktív térkép is, 1400 testvértelepülést tartalmaz jelenleg.
Külhoni magyar történetek – ez a honlap legfőbb újdonsága, mert személyes életutakat, portrékat, sikeres vállalkozásokat mutat be, szól arról is, hogyan lehet megőrizni a magyar nyelvet és identitást akár Dél-Afrikában.
A tájékoztatás mellett az a legfőbb célja a honlapnak, hogy szervesebbé tegye a kapcsolatot a világ legkülönbözőbb részein élő magyarok között, mintegy hajszálerekkel hálózza be az egész világot.
Potápi Árpád János államtitkár átvéve a szót, ígérte, hogy rövidesen angol nyelvű változat is indul, nem ennyire részletesen, de a legfontosabb információkat, dokumentumokat, pályázatokat tartalmazni fogja. Megjegyezte, hogy 11 óra óta már böngészhető a honlap, amelynek elkészítéséért többeknek mondott köszönetet, a közmédia munkatársainak is, akik sok értékes anyaggal járultak hozzá.
A Külhoni magyar történetekben folyamatosan frissül és bővül a két állandó rovat: a Kárpát-medence arcai és a Magyarok a diaszpórában. Jelenleg 50 történet már elérhető.
Hogy a bővítés minél szélesebb körből történjen, két felhívást tettek közzé. Az egyik a külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgatóknak szól, hogy készítsenek írást, interjút, kisfilmet a környezetükben megismert érdekes, példaértékű személyekről, családokról, közösségekről október 30. határidővel. A legjobb munkákat a honlapon publikálják, készítőik pedig részt vehetnek a Nemzetpolitikai Államtitkárság november 22-24 között Egerben rendezett egyetemista hétvégéjén.
A másik felhívás a teljes határon túli és anyaországi magyarságtól kér javaslatokat, esetleg kész írást, bemutatásra érdemes külhoni személyekkel, közösségekkel kapcsolatban a nemzetpolitika@me.gov.hu címre.
A sajtótájékoztató meglepetése az volt, hogy a honlapon már megismerhető 50 történetből négynek a szereplői is ott ültek az újságírók között: Délvidéket, Erdélyt, Kárpátalját és a Felvidéket képviselve. Mindegyiküket a külhoni fiatal magyar vállalkozóknak kiírt pályázat győztesei közül választották ki.
Kamocsai Imre és Szabó Norbert Gútáról vállalkozásuknak egy produktumát is elhozták: egy gitárt.
Feltételezésemre, hogy életükben előbb játszottak a gitáron, mintsem készítették volna, elmondták, hogy valóban „volt egy bandájuk”, de aztán egy autóbalesetben, a hangszerek összetörtek, nem volt pénzük újat venni, gondolták, hogy maguk fogják elkészíteni.
Egyetemi éveik alatt nyaranta dolgozgattak, aztán komolyra fordult az ügy. 2012-ben indultak, mint vállalkozók, és 2016-ban már mertek jelentkezni a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatára. Nyertek, tudtak venni egy korszerű marógépet, és évente járhatnak továbbképzésre, mentor is segít, ha kérik.
Egyetemi végzettségük „kicsit” távol áll munkájuktól: Kamocsai Imre Nagyszombaton végzett anyagmérnöki szakon, Szabó Norbert pedig Nyitrán magyar-matematika szakon.
A banda megvan még, vagy arra már nincs idő? – kérdeztem, mire Norbert nevetve beismerte, hogy a zenéhez inkább a vonzalmuk volt meg, de nem érzik virtuóznak magukat. És hogy meg tudnak-e élni a gitár készítésből? Mostanra jutottak el oda, hogy már egy évre előre van rendelésük, mert ha egy hangszert havonta el tudnak készíteni, és el is tudják adni, akkor abból szerényen meg lehet élni. Igyekeznek a munkának egy részét majd automatizálni, azt a részt, amelyet lehet. Imre hozzáteszi, hogy éppen ezen a héten készülnek megvizsgálni, hogyan tudják optimalizálni az egyes folyamatokat, mert már egyre több a megkeresés. Elsősorban Magyarországról vannak megrendelőik, aztán Szlovákiából, de már van érdeklődés Európából, sőt Japánból is.
Még szívesen kérdezgettem volna a két fiatal vállalkozót, de az operatőrök és a fotósok már várták, hogy előkerüljön tokjából a gitár, amit „visszafogott darab”-nak neveztek készítői. Hogy milyen a nem visszafogott? Ennek elmagyarázására már nem került sor.
