nepszava.hu

A Most-Híd nem indul koalícióban az MKP-val a parlamenti választáson, de még nem vették el teljesen azt a gondolatot sem, hogy együtt induljon a két párt, például választási párt létrehozásával, ahogy annak idején az SDK – jelentette ki a Tablet.tv politikai vitaműsorában Bugár Béla, a Most-Híd elnöke.

Arra a felvetésre, mely szerint nincs elegendő magyar választó ahhoz, hogy két kisebbségi párt is bejusson a parlamentbe, Bugár azt válaszolta, két út van a Most-Híd előtt. Az első, hogy egyedül indul és megpróbál más kisebbségeket, valamint szlovák választókat is megszólítani.

„Megegyezést kötöttünk néhány roma vezetővel, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel és független személyekkel is. Nagyon aktívak a ruszin tagjaink. Ha minden egyes párttag elvégzi a munkáját, a miniszterek és az államtitkárok, a parlamenti képviselők, a polgármestereink, akkor magunk is átlépjük az ötszázalékos küszöböt” – vélekedett Bugár.

Hozzátette, tudják, hogy fennáll a veszélye, hogy elvesznek a magyar szavazatok és a magyar parlamenti képviselet is, ezért még nyitva hagyták az ajtót és továbbra is van lehetőség az MKP-val való együttműködésre, de nem klasszikus koalíciókötésről van szó.

„Akkor nem 5, hanem 7 százalékot kellene elérnünk, s ez hazardírozás lenne. A másik lehetőség, hogy választási pártot hozunk létre az MKP-val” – jelentette ki a pártelnök. Ebben az esetben a két párt jelöltjei közösen, egy harmadik listán indulnának, és elég lenne elérniük az 5 százalékot.

Bugár szerint ebben a kormányban a Most-Hídnak sikerült a legtöbbet megvalósítania a programjából, beleértve a kisebbségi ügyeket is. „Mi garantálja a kisebbségek megmaradását? A kultúra, a nyelvük, az iskolahálózatuk. Ezeken a területeken óriási előrelépést tettünk” – állítja Bugár.

Példaként a Kisebbségi Kulturális Alapot említette. „Az alapot úgy hoztuk létre, hogy a kisebb lélekszámú kisebbségek a számarányuknál nagyobb támogatást kapnak. Például a ruszinok is értik, hogy ha valamit sikerül kiharcolnunk a legnagyobb lélekszámú kisebbségnek, akkor az a többinek is jó” – fűzte hozzá Bugár.

Emlékeztetett, hogy a Most-Híd elfogadtatta a fiatal házasok kölcsönét, dupla adóbónuszt a gyerek hatéves koráig, a nagyobb nyugdíjemelést, és a nyugdíjasok egy bizonyos összegig úgy végezhetnek szerződéses munkát, hogy nem kell utána járulékokat fizetniük. Új választási programjában a párt a környezetvédelemre akar koncentrálni.

A pártelnök szerint a Most-Híd volt a stabilizáló és demokratizáló elem ebben a kormányban. „Amikor beléptünk, mindenki minket támadott, persze nem a saját választóinkra gondolok, hanem a média egy részére és főleg az ellenzékre” – állította Bugár.

Mint mondta, nem bánta meg azt a döntést, hogy a Kuciak-gyilkosság után nem támogatták az előrehozott választást, szerinte ugyanis újra olyan koalíció jött volna létre, amelynek az alapja a Smer-SD és az SNS lett volna, esetleg más partnerekkel.

„Olyan kormányt alakítottunk, amelyben fékeztünk egyes dolgokat. Eltöröltük a mečiari amnesztiákat, megváltoztattuk az országos rendőrfőkapitány megválasztásának módját és a rendőrségi belső ellenőrzést. Az országos rendőrfőkapitány ma már teszi a dolgát, ha kell, elveszik a mobiltelefonokat és a kommunikációs eszközöket a bíróktól is, nincsenek érinthetetlen személyek. Hozzájárultunk, hogy változzanak a dolgok, fejlődött a demokrácia” – szögezte le Bugár.

Szerinte Marian K. Threema-alkalmazáson keresztüli kommunikációja azt mutatja, sokkal jobban oda kell figyelni arra, hogy a potenciális koalíciós partnerek ne működjenek együtt „kártékony” elemekkel. „Mert nincs értelme, hogy mások hibája miatt én bűnhődjek” – jegyezte meg Bugár.

Hozzátette, szerinte nem a politikusoknak kell elvégezniük a bűnüldöző szervek munkáját, és a médiában nyilvánosságra hozott információ önmagában még nem bizonyíték, viszont erős jelzésnek tekinthető. „Azt hiszem, Monika Jankovská nem lehet bíró. Már csak a napvilágra került információk alapján sem” – mondta Bugár.

Összefogás: A Híd elutasította a magyar-magyar együttműködést

Tudomásul vettük a Híd elnökségének tegnapi döntését, mellyel nemet mondott a magyar-magyar együttműködésre. Sajnáljunk, hogy őszinte kínálatunk süket fülekre talált, mivel az elmúlt egy évben a választók számtalanszor megüzenték: külön indulva egyik párt sem lehet sikeres. A Híd döntésének értelmében magyar voksok tízezrei veszhetnek kárba – ebben a tekintetben a döntés ezek után a Híd eddigi szimpatizánsai kezében lesz. Az elutasító válasz fényében értetlenül állunk a párt aktuális felvetése előtt: egy elnökségi ülésen belül elutasítja a választási párt listáján való indulást és ugyanakkor arról értekezik, hogy mégis egy választási párt listáján indulna más pártokkal együtt.

Az Összefogás mozgalom a múlt pénteki tárgyaláson felajánlotta listáját a közös indulásra, valamint a részvételt a mozgalom struktúráiban, hogy minden résztvevő párt garanciákat kaphasson.

Elmondtuk viszont azt is, hogy az együttműködés csak akkor lehet őszinte és sikeres, ha a közös magyar listán nem szerepelnek megosztó politikusok. A pártoknak gesztusokat kell tenniük a választók irányába, a szavazókat nem lehet megvezetni és olyan listával kérni a bizalmukat, amellyel nem tudnak azonosulni.

 

A Hídnak három személy esetében jeleztük, hogy részvételük a közös listán akadályokba ütközik. Bastrnák Tibort frakcióvezetőként teljes felelősség terheli a tavaszi himnuszbotrányért, amiért a mai napig nem vonták le a politikai felelősséget. Jakab Elemér pedig a mai napig nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ukrán diplomáját saját tudásával és szorgalmával szerezte – ehhez hasonló ügyben kellett távoznia a közelmúltban a magyar államfőnek vagy a román miniszterelnöknek és kellett volna távoznia Andrej Danko házelnöknek is. Az ő szereplésük egy választási listán a magyar választók megvezetését, a megújulás lehetőségének karikatúrává változtatását jelentené.

Emellett jeleztük a Híd elnökének, hogy a közös siker érdekében komoly személyes döntést kell hoznia, amire nyár végi nyilatkozatai alapján készen állt. Egy politikus sem helyezheti saját személyes érdekeit a magyar közösség és választói érdekei fölé. Az országos szinten és a magyar választók által is az egyik legelutasítottabb politikussá vált Bugár Bélától így nem kértünk mást, mint amit saját maga is felismert és vállalt augusztusban.

Az Összefogás tovább folytatja tárgyalásait azokkal a pártokkal és személyekkel, akik hisznek a magyar-magyar együttműködésben, közben pedig készíti programtéziseit.

(Összefogás sajtóközleménye)