Elegendő harminc év szabadság és demokrácia ahhoz, hogy ne aggódjunk tovább az esetleges elvesztése miatt? Léteznek olyan politikai teóriák, amelyek szerint az idő jót tesz a demokráciának. Ahogy generációról generációra elmagyarázzuk a hasznát és megismerjük az előnyeit, növekszik az általános támogatottsága. Sőt, az akadémikusok azt állítják, hogy a demokrácia kitermeli a saját keresletét. Minél több van belőle, annál jobban akarjuk.
Ezt mutatja az a felmérés is, amelyet a Közéleti Kérdések Intézete készített Szlovákiában. Az intézet elnöke, Grigorij Mesežnikov szerint növekszik azok aránya, akik a legjobb társadalmi elrendezésnek tartják a demokráciát. Persze minden a kérdésfeltevéstől függ, írja a týždeň.sk portál. A szlovák intézet megállapításának ellentmond ugyanis újabban az a tanulmány, amelyről a The Economist hetilap tájékoztatott.
A tanulmány, amelyre a The Economist hivatkozik,
135 országot elemzett, beleértve Szlovákiát is az elmúlt 30 évben, és a demokrácia szintjét, valamint a demokrácia támogatottságát hasonlította össze, amit „demokratikus kedvnek” nevezett el.
A tanulmány azt állítja, ha egy országban az elmúlt 30 évben győzött a demokrácia, annak támogatottsága a nyilvánosság által elkezdett csökkenni. Ellenkezőleg, ha veszélybe kerültek a demokratikus intézmények, akkor a demokrácia nyilvánosság általi támogatottsága nőtt.
A szerzők az állításaikat grafikonokkal szemléltették. Szlovákia esetében a demokrácia görbéje növekszik, majd Mečiar színre lépése után hirtelen leesik. Ellenkezőleg, a Mečiar-kormány első éveiben enyhén növekszik a demokratikus kedv, majd megint csökkenni kezd, és csak Mečiar bukása után állandósul.
Egy újabb enyhe csökkenés a Dzurinda-kormány hatalomra kerülésével áll be, és az utolsó heves csökkenés azt követően, hogy Robert Fico Mečiarral és Slotával kormányt alapít.
Úgy tűnik tehát, hogy az idő mégsem kedvez annyira a demokráciának, mint ahogyan ezt eddig gondoltuk. A tanulmány szerint Szlovákiában a demokratikus kedv akkor volt a legnagyobb, amikor az ország a legnehezebb küzdelmeit vívta a demokráciájáért. Most, amikor már demokratikus országnak tarthatnánk magunkat, a legalacsonyabb a demokratikus kedv. A tanulmány szerzője szerint ez új kihívás a demokrácia számára. Az új demokráciák sérülékenyek, és a demokrácia nyilvános támogatásának csökkenése ezt a sérülékenységet csak tovább mélyíti. Az elemzés azt feltételezi, hogy ha veszélybe kerülnek az alapvető jogok és a demokratikus intézmények, a demokrácia nyilvános támogatottsága valószínűleg megint növekedni fog. Létezik ebben tehát egyfajta egyensúlyszerkezet.
Vannak más nézetek is arra vonatkozóan, hogy mi veszélyezteti a demokráciát. Mesežnikov szerint ezek közé tartozik a rendszerellenes pártok megválasztása. „Az emberek olyan pártokat támogatnak, amelyeknek vajmi kevés közük van a demokráciához. Magukat demokratáknak tartják, de a szavazatukat Kotlebának adják. Mesežnikov szerint azonban nemcsak a rendszerellenes pártok, hanem azok társadalom általi elfogadása is veszélyezteti a demokráciát. „Én a szlovák demokrácia gyengeségének tartom, hogy az állam képtelen volt megbirkózni a neonáci parlamenti jelenléttel” – fűzte hozzá a politikai elemző.
A bársonyos forradalom 30. évfordulójának előestéjén tehát nem lehetünk biztosak a demokrácia jövőjében. Úgy tűnik, stabil demokrácia nem létezik, állapítja meg a týždeň.sk.
(týždeň.sk/Felvidék.ma)
