A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata és a tardoskeddi 60. számú Sík Sándor Cserkészcsapat rendezte meg a neves piarista szerzetes, költő és cserkészelőd emlékére szervezett világméretű programsorozat záróeseményét november 23-án Tardoskedden. A szentmisét és kulturális gálaműsort magába foglaló, egész napon át tartó rendezvény egyúttal a Sík Sándor nevét viselő cserkészcsapatok találkozója is volt, amire korábban még sosem volt példa.
A program délután kettőkor szentmisével kezdődött, amelyet Michalovič Viliam plébános köszöntője után az erdélyi Marosszentgyörgyről érkező Baricz Lajos atya és a jelenleg Alsóbodokon szolgáló Puss Sándor jezsuita szerzetes mutatott be.
„Életünk tele van tragédiákkal, de Krisztus a mi királyunk; nem szabad feladnunk a reményt, a hitet és a szeretetet”
– fogalmazott szentbeszédében Puss Sándor atya, utalva ezzel a tíz nappal korábban Nyitra közelében történt, tizenkét – azóta már tizenhárom – halálos áldozatot követelő autóbuszbalesetre. Végighordozva tekintetét a cserkészeken, ezt kérte a hívektől:
„Imádkozzunk azért, hogy fiataljaink megőrizzék tisztaságukat, egyszerűségüket; hogy tudjunk összefogni, kitartani jóban és szeretetben; a bajban pedig legyünk képesek segíteni egymásnak, mert nem tudjuk, mikor kinek lesz rá szüksége.”
A szentmisét a faluházban gálaműsor követte, amelyen elsőként Száraz Bernadett, a tardoskeddi 60. számú Sík Sándor Cserkészcsapat parancsnoka szólt a jelenlévőkhöz. Kifejezte örömét, amiért a világ – Kastl, Bécs, London, Innsbruck, Párizs, Genf – bejárása után a Sík Sándor-emlékfélév az ő községükben zárul, és azért is, hogy
az esemény rendkívüli és mindmáig példátlan alkalmat nyújtott arra, hogy a Sík Sándor nevét viselő három cserkészcsapat, a budapesti, a szombathelyi és a tardoskeddi találkozzon egymással és közös programban vegyen részt.
A házigazda csapatparancsnok számára felemelő érzés, hogy rendezvényük Kárpát-medencei szintre emelkedett azáltal, hogy erdélyi közreműködőket is köszönthetnek körükben.
Száraz Bernadett gondolatai után Tóth Marián, a település polgármestere vette át a szót. Emlékeztetett: 2000-ben Asztalos Orsolya vezetésével alakult meg a helyi cserkészcsapat, amely nem véletlenül kapta a nevét Sík Sándorról.
„Az ő nevéhez is fűződik a magyar cserkészet megalapítása. Költői, tudományos munkássága, papi szolgálata számos elismerést hozott számára.
Az Országos Köznevelési Tanács rövid fennállása alatt jelentős munkát végzett az oktatás megreformálása terén. 1947-ben a magyar piarista rendtartomány vezetőjévé, tartományfőnökévé nevezték ki rendi elöljárói. 1948. március 15-én megkapta az akkor alapított és első ízben kiosztott Kossuth-díjat az esztétika–irodalomtörténet terén kifejtett munkájának elismeréseképpen, majd visszakapta az időközben megvont akadémiai tagságát.
Életpályája rendkívül gazdag és sokoldalú volt. Költőként, irodalomtudósként, műfordítóként egyaránt maradandót alkotott. Lelki vezető és nemzetközi hírű hitszónok volt, több imádságoskönyvet állított össze. Írásait számos idegen nyelvre lefordították. Életútja a mai felnövekvő generáció számára példaértékű” – méltatta a névadó munkásságát a község polgármestere.
A XXI. század felnövekvő generációjáról megjegyezte: szomorú látni az iskola után az utcán lézengő fiatalokat, akik nem tudnak mit kezdeni szabadidejükkel. „Napjainkban, amikor az oktatásügy sok problémával küzd, mindennél fontosabb az erkölcsi és a hitbéli példamutatás.
Ebben járt elöl Sík Sándor, aki keresztény szellemiségben nevelte a fiatalokat és tanította meg őket arra, hogy az így kialakított értékrendet a társadalom javára fordítsák”
– emelte ki Tóth Marián, majd a cserkészeknek azt kívánta, hogy Sík Sándor eszmei világa, erkölcsi viselkedése legyen mindannyiuk számára követendő példa.
A polgármester szavai után különleges pillanatok következtek: a három cserkészcsapat jelenlévő tagjai közösen elénekelték a cserkészindulót, amelynek szövegét Sík Sándor jegyzi, majd a csapatok egyenként léptek színpadra, hogy kicsit közelebbről is bemutatkozzanak.
A tardoskeddi cserkészcsapat tizenkilenc tagja lépett a színpadra, s miután a legkisebbek, Varga Viktória, Bíróczi Dóri és Takács Tamara előadták a csapat névadójának A hajnal szerelmese című versét, a tizenkilenc cserkész gitárkísérettel elénekelte az Ismerős Arcok Nélküled című, tiszteletbeli himnusszá magasodott dalát, alaposan meghatva és meg is énekeltetve ezzel a közönséget.
Az agapé után a társaság egy része visszatért a templomba és csatlakozott a jövő évi Eucharisztikus Kongresszus előkészülete jegyében szervezett világméretű szentségimádáshoz és Baricz Lajos atya vezetésével dicsőítette az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztust. Ezt követően a jelenlévők mindegyike részt vett Baricz Lajos atya szentmiséjén is, noha aznap délután ez már a harmadik szentmise volt a község templomában…
Ezen a napon Tardoskedden úgy érezhettük, Sík Sándor is mosolyog örömében onnan fentről.
A rendezvény a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálatának 1 Plusz 1 Misszió programja keretében szervezett, Sík Sándor születésének 130. évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat Kastl, Bécs, London, Innsbruck, Párizs és Genf utáni hetedik állomása, egyben záróeseménye volt.
