(Fotó: pixabay.com)

A hatályban lévő EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás az EU belső piacának védelme érdekében igyekezett az ukrán csirkemellfilé behozatalát szigorú korlátok között tartani. Az ukrán fél azonban egy joghézagot kihasználva, a belső piac védvonalait megkerülve ezidáig vámmentesen és mennyiségi korlát nélkül tudott csirkemellfilét juttatni az uniós piacra, veszélyeztetve ezzel az Európai Unión belüli baromfitenyésztők helyzetét.

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) ma megszavazta Győri Enikő fideszes EP-képviselő jelentését, mely a csirkemell túlzott behozatalát lehetővé tevő joghézagot tervezi megszüntetni. Győri Enikő felszólalásában kifejtette: „A jogalkotók nem vették észre a megállapodásban rejlő joghézagot és az ukrán leleményesség megtalálta ezt a kiskaput.

Felismerték, hogy egy innovatív vágási módszerrel ki tudják kerülni a mellfilére vonatkozó kvótát. A „Batman-csirkeként” elhíresült vágást alkalmazták, melynél a mellrésznél meghagytak a szárnyakból egy kis részt, melyet később, az EU területén távolítottak el.

Az így vágott csirke eddig vámmentesen és mennyiségi korlát nélkül léphetett be a közös piacra, veszélyeztetve az uniós tenyésztők érdekeit. Tehát egy plasztikai beavatkozással kerülték ki a mellfilére alkalmazott 20 ezer tonnás kvótát”. Ennek eredményeként 2018-ban már 55 ezer tonna nem hagyományos vágású mellfilé jutott be az EU területére.

„A bizottság javaslata nyomán a nem hagyományos vágásra vonatkozó kvótát összevontuk a mellfilére vonatkozó kvótával, ennek pedig megemeltük a mennyiségi korlátját. Az ukrán kormány ezt már jóváhagyta, most várjuk, hogy az ukrán törvényhozás is megerősítse. Az Európai Parlament plenáris ülése még novemberben pontot tesz az ügy végére”  mutatott rá a néppárti politikus.

Győri Enikő örömét fejezte ki, hogy

ezzel a megoldással kiküszöbölhetjük a túlzott csirkehús-behozatal piactorzító hatását, és helyreállíthatjuk az uniós termelők védelmét.

A képviselő emlékeztette az Európai Bizottságot: „Biztosítanunk kell, hogy a jövő kereskedelmi megállapodásaiba ne kerüljenek ehhez hasonló joghézagok”.