A sztálinista propagandát idézőnek nevezte szombat esti nyilatkozatában a lengyel külügyi tárca Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi kijelentését, amelyben kétségbe vonta a Ribbentrop–Molotov paktum, illetve a Szovjetunió szerepét a második világháború kirobbantásában.
Putyin pénteken, az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek szentpétervári találkozóján ismét bírálta az Európai Parlamentnek a második világháború kitöréséről szóló szeptemberi nyilatkozatát, mely egyformán a háború kirobbantójaként kezelte a náci Németországot és a Szovjetuniót.
Putyin többek között úgy látta: a második világháború nem az 1939 augusztusában kötött német–szovjet Ribbentrop–Molotov paktum következtében tört ki, hanem az 1938 szeptemberében Németország, valamint Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország által aláírt, Csehország határ menti területeit a Harmadik Birodalomnak átengedő müncheni egyezmény miatt.
A lengyel külügyi közlemény nyugtalanítónak találta, hogy Putyin hamis, „a sztálini totalitarizmus korszakára jellemző propagandát felidéző képet” mutatott be a háborús eseményekről, amit – mint rámutatnak – annak idején még Nyikita Hruscsov első szovjet párttitkár is elítélt.
Putyin szavai rombolóak nemcsak a lengyel és az orosz szakértők korábbi közös munkájára nézve, hanem rontják az orosz elnök elődjei, Mihail Gorbacsov és Boris Jelcin törekvését a megbékélésre és az igazság keresésére – áll a nyilatkozatban, amely szerint az 1939. szeptember 17-i, a Ribbentrop–Molotov paktumon alapuló szovjet támadás akkor következett be, amikor a lengyel hadsereg a német támadókkal harcolt. Ezzel a nyilatkozat Putyin azon szavaira reagál, miszerint 1939 szeptemberében a vörös hadsereg nem a lengyelek ellen harcolt, mert támadása azon lengyel területek ellen irányult, amelyeket már elfoglalt a német hadsereg.
A lengyel külügyminisztérium felidézi: a Vörös Hadsereg támadása után Lengyelország több mint fele került szovjet megszállás alá. A tömeges megtorlás során, 1939-1941-ben legalább 107 ezer embert bebörtönöztek, több mint 308 ezer lengyel állampolgárt pedig Szovjetunió keleti területeire deportáltak.
1939 és 1945 között a szovjet üldözéseknek (bebörtönzések, deportálások, kivégzések) összesen mintegy 566 ezer lengyel eshetett áldozatául, köztük van az 1940 katyni mészárlás 22 ezer áldozata – a kivégzett lengyel katonatisztek és értelmiségiek.
A lengyel diplomácia szerint a lengyel–orosz párbeszéd érdekében fel kellene újítani az úgynevezett „nehéz ügyekben” illetékes kétoldalú csoportot. A 2002-ben megalapított, azóta munkáját többször felfüggesztő lengyel–orosz munkacsoport közös nevezőkre jutott már többek között a második világháború kitörésének értékelésében.
A varsói közleményre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap azt mondta, hogy nem Moszkva, hanem Varsó képviselői ássák alá éve óta azoknak a szakértőknek a munkáját, akik a két ország történelmének és viszonyának bonyolult kérdéseit hivatottak tisztázni.
„Az agresszív (lengyel) retorika, a fasizmus ellen harcolók emlékműveinek lebontása, az oroszellenes szankciók meghozatalában játszott hangadó szerep, mind egyenes bizonyítéka ennek” – szögezte le Zaharova.
