Azt olvasom, hogy már ilyen is van. Remek: ilyen progresszív a korunk, így haladunk! Aki nem tudná, ez a childfree (olvasd: csájldfrí) olyan korszerű filozófia, életstílus, fölfogás, aminek végtelen előnyei vannak, aki nem követi, nem is lehet rendes ember, mert konzervatív, azaz legföljebb régi csökevények rabszolgája. De hogy ne kerteljek, azt jelenti ez a childfree, hogy gyerek nélküli élet.
Mármint hogy ez az ideális létforma. Mert akkor lehet töretlenül karriert csinálni, nem zavar ebben a gyerek, nem kell pelenkával bajlódni, nem kell állandóan a gyerekre vigyázni meg gagyogni vele, iskolába vinni, meg ilyeneket tenni, nincs fölösleges kiadás sem, s ennek következtében, ha majd megöregszenek e tudatosan gyermektelenek, nem is lesz, aki ápolja őket – de persze megoldják majd azt is, éljen az eutanázia, alias ön/gyilkosság, hiszen emberhez méltatlan megöregedni és magatehetetlenné válni.
És talán (éljen a haladás!) megtalálják a módját annak is, hogyan lehetne az emberi természetből – természetesen szigorúan tudományos alapon – kiiktatni a létfönntartó és fajfenntartó ösztönt, ó, milyen humánus volna így kinyírni Európát, az öngyilkosság is átminősülne, egyszerűen simán ki lehetne halni. Hát nem szép?
Nem nehéz kitalálni, hogy az ilyen nézetek a neoliberalizmusban gyökereznek, s hogy kizárólag negatív érveken alapszanak. Karrier, hedonizmus, szex, drog itt a lényeg – de persze itt már kizárólag negatív következmények (jogi, erkölcsi stb. elmarasztalás) nélkül.
Ugyanis eszerint a gyerek is negatív következmény, hiszen csak teher, gátolja az önmegvalósítást.
Persze mondhatnánk erre azt is, hogy akinek ilyen a beállítottsága, nem is érdemel gyereket. Pedig a szülői ösztön… Nos igen, ilyen is van. És az abból következő gyönyörűség is van, ami értelmet ad életünknek, amikor azt a pici, védtelen csodát a karjainkban tartjuk…
Ezek a „csájldfrísok” arra hivatkoznak többek között, hogy anyagilag nem vállalhatnak gyereket. Milyen felelősségteljes döntés! Mert hogy nincs pénz nagyobb lakásra, nagyobb autóra, szabadságra a Fülöp-szigeteken, meg hasonlókra. Holott a gyerek nem pénz kérdése. Igaz, arra is szükség van, de nem elsősorban.
A gyerek az örök élet kérdése. A szeretet kérdése. A lét értelmének kérdése. Egy gyerek többet ér, mint bármilyen anyagi előny, új lakás, tévé vagy okostelefon.
Amikor fölvetjük, hogy a mai neoliberális világ úgy hasonlít a néhai kommunista világra, mintha ikertestvére volna, sokan (a neoliberálisok elsősorban) fölháborodnak, micsoda igazságtalanság ez, hogyan lehet ilyet állítani, nyilván nem értjük, hogy ez a mai modern világ egészen más, haladóbb, igazságosabb, demokratikusabb és így tovább blablabla. De az ilyenek vajon miért ünneplik karácsonyt? Csak azért, hogy drágábbnál drágább ajándékokkal halmozzák el környéküket, így demonstrálva, milyen nagyszerűek?
Karácsony nem erről szól. Karácsony a kisded születéséről szól. Átvitt értelemben minden gyermek születéséről, a jövőről, bizalomról, reményről. De ezt csak akkor tudjuk teljes mértékben megérteni, ha saját gyermekünket tartjuk karunkban. Aki ezt képtelen fölfogni, az nem is érti, miben hasonlít ez a mai neoliberalizmus a kommunizmusra.
Ám tessék összehasonlítani, elmondok egy szép régi sztorit a szocializmus építésének oly „sikeres” világából.
Úgy történt, hogy a szakszervezeti gyűlésen azon tanakodtak, mit lehetne tenni, hogy még sikeresebben épüljön a szocializmus a dicső kommunizmus felé vezető úton. Hosszú, meddő tanácskozás után fölállt az egyik elvtárs és azt javasolta, dolgozzanak a szabad szombaton is, akkor túlteljesíthetik a tervet. Remek, hagyták jóvá hatalmas tapssal, dolgozzunk szombaton is és szebb, jobb lesz az életünk. Ezek után fölállt egy másik elvtárs, hogy neki is van javaslata: dolgozzunk vasárnap is, így még jobban tudjuk megközelíteni a fényes jövőt. Még hatalmasabb tapssal, ujjongva hagyták jóvá, milyen gyönyörűség lesz vasárnap is dolgozni, s még szebb, még jobb lesz az életünk. Erre fölállt Móricka, és azt mondta, volna neki is egy javaslata, mégpedig, hogy dolgozzanak éjjel is. Akkor ugyanis nem lesz idő olyan hülyéket csinálni, akik ilyen baromságokat indítványoznak.
Nem is rossz ötlet, ugye?
