A Kisebbségi Jogvédő Intézet konferenciájának második napján az intézet Kárpát-medencei partnerei mutatták be az állandó jogsegély szolgálati tevékenységüket.
A határon túli jogászok, ügyvédek a délelőtti és kora délutáni ülésszakokban a kárpátaljai, a vajdasági, a drávaszögi és az erdélyi civil szervezetek jogvédelmi, jogtudatosító illetve a kárpótlási ügyekben vállalt szerepvállalásait ismertették.
A Felvidéken folyó munkáról a Fórum Kisebbségkutató Intézet képviseletében Tokár Géza, és a Szövetség a Közös Célokért társulás munkatársa dr. Baranyay Zsolt jogász szólt.
A jogsegélyszolgálat területeit érintve a magyar nyelvhasználatot emelte ki Tokár Géza. Elmondta, hogy főleg
a hivatali, igazságszolgáltatási, egészségügyi nyelvhasználat lehetőségeivel fordulnak hozzájuk.
A bejelentések lendülete apadóban van, de a szolgálat technikai fejlesztésétől azt várják, hogy ismét többen keresik fel őket jogorvoslati kérdéseikkel. Felhívta a figyelmet a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok használatának nehézségeire. Kihívásként fogalmazta meg az aktivitás javítását, az ügyek begyűjtését és új témák felvetését.
Baranyay Zsolt elmondta, hogy a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás hálózata 2016. október 1. óta kapcsolódik be a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkájába és a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat működtetésébe a Felvidéken.
Az állandó jogsegélyszolgálat célja a határon túli magyarságot ért jogsérelmek orvoslása, a felvidéki magyarok jogvédelmének erősítése és hatékony, szakszerű fellépés a kisebbségvédelem területén.
Társulásunk három területen kommunikál az ügyfelekkel: a szakc.sk honlapon, a Felvidék.ma hírportálon és a SZAKC egész Felvidéken elérhető irodahálózatán keresztül.
„Mindig résen kell lenni, mert a visszásságok Kárpát-medencei szinten azonosak, ugyanolyan küzdelmeket kell felvállalni minden elszakított nemzetrészben. Ez vonatkozik a földkárpótlásra /valamint a nemzeti régiók kiemelt támogatására vonatkozó petíció aláírására is. Úgy tapasztaljuk, hogy felvilágosító és tájékoztató munkánknak köszönhetően a felvidéki magyarokban egyre jobban tudatosul, hogy sérelmeikkel bátran és bizalommal kereshetik fel a Szövetség irodáit, munkatársait, akik mindig készségesen állnak rendelkezésükre”- fogalmazott Baranyay Zsolt.
Végül az egész napos program zárásaként Nagy Tibor ügyvéd és Fiala-Butora János (tudományos munkatárs, MTA TK JTI) előadásában a szlovákiai kettős állampolgársággal kapcsolatos változások lehetőségeit elemezték.
Konkrét jogeseteken keresztül a vonatkozó jogszabályok felsorolásával Nagy Tibor mutatta be a szlovák állampolgárság elvesztését a kettős állampolgárság felvételekor. Eddig három ügyben fordultak végül az alkotmánybírósághoz.
Az elutasítás után pedig az Európai Bírósághoz. Ezekből már csak egy eset van folyamatban, a másik kettőt azonban ezen a fórumon is elutasították.
Fiala-Butora János a kettős állampolgárságra vonatkozó szlovák ellentörvény meghozatalának háttér információit osztotta meg a hallgatósággal. Rávilágított, hogy a szlovák alkotmány és az ellentörvény között ellentét van.
Beszámolója szerint 3066-an vesztették el a szlovák állampolgárságot a bejelentések szerint, közülük 119-en magyar állampolgárságot kaptak.
Ebben a vonatkozásban a törvény nem érte el a célját. Ugyanakkor az a célzottsága, hogy minél kevesebben vegyék fel a magyar állampolgárságot, valószínűleg teljesült.
Ellentétes-e a nemzetközi joggal a meghozott ellentörvény? – tette fel a kérdést. Az állampolgárság elvesztésekor a jogi bizonytalanság földjére kerül a polgár. Vannak olyan tényállási feltételek, amikor a magánélethez való jog viszonyában sikeres beadvány lehet ez a strasbourgi bíróságon.
A nemzetközi jog területén olyan előrelépés rajzolódik ki, amely egyéni jogorvoslat esetén kedvező ítéletet hozhat.
