A népi gyógyászat a népi tapasztalaton, a természetismereten, vallásosságon, mágián alapuló ismeretrendszer és gyakorlat. A természet közelségében élő eleink ismerték és tisztelték a természet törvényeit, s a gyógyító növények hatását. A leleményesség, a természet ismerete hozzásegítette őket, hogy környezetükben megtalálják bajaikra a legkönnyebben beszerezhető, legalkalmasabb orvosságot.
Illyés Gyula azt írja a népi gyógyítókról, hogy önzetlen bölcsek, igazlátók voltak, akikben bíztak az emberek. A tudományos orvoslás a két világháború között részben, majd az azt követő évtizedekben teljesen háttérbe szorította a népi gyógyászatot. Korunkban, ha csak részben is, a természetgyógyászat újra alkalmazza a hagyományos gyógymódokat és gyógyszereket.
A népi gyógyászat (s nem a sarlatánság) felelevenítése hasznos lehet azért is, mert az utóbbi időben változik az orvosok és a betegek szemlélete: a túlzottan elgépiesedett, egyoldalúan csak a testre összpontosító, technokrata orvostudománnyal szemben egy természetesebb, emberközpontú, lélektani megalapozottságú orvoslás van kialakulóban.
Ennek kapcsán egy felmérés során arra keresték a választ, hogyan viszonyul korunk embere a népi gyógyászathoz és az alternatív gyógymódokhoz.
Szlovákia lakosságának csaknem 10 százaléka rendszeresen, vagy több alkalommal fordult már népi gyógyászhoz vagy füvesemberhez, derül ki abból a felmérésből, melyet a Bél Mátyás Egyetem tudományos munkatársai állítottak össze az alternatív gyógyászat témájában.
A felmérés 1 027 ember megkérdezésével valósult meg, az adatokat a Focus ügynökség gyűjtötte tavaly szeptemberben. Az alternatív gyógymódok között szerepelt még a homeopátia (7,5 százalék), a kiropraktika, a csontkovács tevékenysége (5,2 százalék) s az akupunktúra (4,4 százalék). A megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy az alternatív gyógymódok nem pótolják, hanem kiegészítik a klasszikus gyógymódokat.
„Bár az alternatív gyógymódok perspektívája Szlovákiában hasonló a többi európai országéval, egyes gyógymódok előnyben részesítésének terén a nyugati országokhoz képest eltéréseket tapasztaltunk. Ez összefüggésben lehet ezek nálunk való alkalmazásának történetével, hozzáférhetőségével és az általános felfogással“ – magyarázta a Bél Mátyás Egyetem Szociális Tanulmányok és Etnológiai Tanszéke kutatócsoportjának vezetője, Ivan Souček.
A kevésbé hagyományos alternatív gyógymódokhoz szerinte gyakrabban folyamodnak a nők, mint a férfiak, továbbá a nagyobb településeken élő és magasabb képzettségű fiatalok.
A megkérdezettek több mint 71 százaléka rendszeresen, vagy több alkalommal szed vitaminokat, ásványi anyagokat és étrend-kiegészítőket. Ugyancsak kedvelt alternatív gyógymód a gyógynövények, a gyógyteák, a masszázs, a gyógyító ima, a speciális diéta és a homeopátia alkalmazása. A felmérésből kiderül továbbá az is, hogy az általános orvosok és a szakorvosok alternatívaként leggyakrabban a gyógynövénykészítményeket és a homeopátiát választják.
A megkérdezettek több mint 70 százaléka teljesen vagy részben egyetértett azzal, hogy az egészségügyi ellátásnak meg kéne felelnie az egyén elvárásainak, meggyőződésének és értékrendjének. Azzal, hogy az alternatív gyógyászat vajon veszélyezteti-e az emberek egészségét, a megkérdezettek 21,4 százaléka értett egyet, 40 százalékuk szerint ez nem felel meg a valóságnak.
(Felvidék.ma/TASR)
