Tiszta forrásból – ünnepelt a Szőttes

Fél évszázada élteti a felvidéki és kárpát-medencei magyar kultúrát és hagyományokat a Szőttes. Az ötven év alatt az együttes sok sikert élt meg, ezekre emlékeztek, ezt ünnepelték február 7-én Pozsonyban a Cultus Ružinovban.

A Szőttes megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a népi kultúrát, táncot és zenét megőrizve, tovább adva szolgálja nemzetét. Az eredeti táncokat, abban a formában, ahogy azt őseink járták, vitték, viszik színpadra. Jelszavuk azóta is: Csak tiszta forrásból.

A Szőttes 1969-ben alakult meg azzal a céllal, hogy segítse felkutatni, megőrizni a hazai és az egyetemes magyar, valamint a velünk együtt élő népek értékeit, hagyományait, különös tekintettel a néptánc, népdal és hangszeres népzene felkutatására. Arra vállalkoztak, hogy ezeket színpadi formában feldolgozzák, a nehézségek ellenére a Szőttes a mai napig így működik, ennek szellemében állítja össze műsorait, amelyből a pozsonyi közönség egy időutazásos összeállítást láthatott. Ugyanis a legidősebb fellépő elmúlt hetvenéves, felléptek azok a táncosok is, akik pályájukat a Szőttesben kezdték. De ahogy az elhangzott: sokan kezdték a táncolást a Szőttesben és közülük nagyon sokan folytatták azt, akár táncosként, akár csoport létrehozásával, azt a tudást tovább adva, amit a Szőttesben sajátítottak el. A Szőttes a néptáncházmozgalom hazai megalapítója. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, az elmúlt években átvehette többek között a Külhoni Magyarságért Díjat, az Ex Libris Díjat és a Magyar Örökség Díjat is.

Az ünnepre megtelt a kultúrház (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az ünnepnapon a köszöntőt Köteles László, a Csemadok alelnöke mondta, aki méltatta az együttest, kiemelve annak sikereit, a méltán megérdemelt elismeréseket. „Tudjuk, hogy énekeinket, főleg táncainkat nem lehet csak úgy megörökölni, hanem minden nemzedéknek és generációnak újra és újra el kell sajátítani azt, és főleg tovább adni”, ezt tette és teszi a Szőttes a mai napig – fogalmazott Köteles László. Az alelnök beszéde után a Csemadok és a Szőttes emlékplakettekkel mondott köszönetet azoknak a személyiségeknek, akik az együttes munkáját aktívan segítik, az emlékplaketteket Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Köteles László alelnök adták át. A Szőttes állandó segítőjének, támogatójának Tessely Zoltánnak, a Magyar Országgyűlés képviselőjének Gémesi Zoltán, az együttes művészeti vezetője köszönte meg a segítséget. Bukovszky László, kisebbségekért felelős kormánybiztos átadta a Szőttesnek a Szlovák Köztársaság Arany Emlékérmét.

A Szőttes ünnepségén megemlékeztek Reicher Gellértről, Papáról is, aki tavaly autóbalesetben veszítette életét, és nélküle a Szőttes évtizedeken keresztül elképzelhetetlen volt. Strešňák Gábor méltatta Reicher Gellért munkásságát, kiemelve, mindenkire emlékezni kell, akik dolgoztak a Szőttesért az elmúlt 50 évben.

Lakatos Lili és Korpás Éva (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az ünnepi műsorban a jelen, a jövő és a múlt táncosai léptek fel. Az időutazás Molnár László visszaemlékezéseitől lett színesebb, aki korábban a Szőttes programjainak műsorvezetője is volt. Az 1969-ben megalapított együttes régi koreográfiáit is láthatta a közönség, így a Dunai karika, a Rimóci táncok, a Téged hívlak táncba, a Forgatósok, az Imregi karikázó, a Tempó, a Magyarbődi csárdás, a Györgyfalvi legényes, a Három erdélyi tánc, A miskolci csárdában elnevezésű összeállításokat. A gyökér megmarad című műsorban az Apró Szőttes rábaközi játékokat adott elő, a színpad megtelt gyerekekkel, a közönség soraiban pedig többen azt súgták egymás fülébe, szerencsére van utánpótlás. A program második felvonása Reményik Sándor: Gyűrűt készítettek című versével vette kezdetét. Majd a következő táncokat adták elő a Szőttes jelenlegi és volt tagjai: Búzaiak, Saltus Hungaricus, Magyarok és románok Bonchidán, Kalotaszegi magyar és román táncok, Áthallás. A műsor alatt a Szőttes zenekara kísért, fellépett Korpás Éva és Lakatos Lili.

A szerző felvételei a rendezvényen készültek.