Gömör-Nógrád kisebb településeire is ellátogatott az elmúlt napokban a losonci Kármán József Társulat. A magyar közösségért dolgozó tájoló színház vezetőjével, Csák Istvánnal beszélgettünk, akinek apai nagyapja bátkai, édesapja fügei származású, így még nagyobb szeretettel érkeztek a Balog-völgyébe.
Hogyan kapcsolódtak a kampányhoz?
A Magyar Közösségi Összefogás részéről Cziprusz Zoltántól kaptuk a felkérést a szereplésre. Régebben is mindig szívesen részt vettünk a Magyar Közösség Pártja kampányrendezvényein. Hozzáteszem, a színház apolitikus, de ha egy magyar társaság megkér, hogy műsort kell adni, akkor mindenhová nagyon szívesen megyünk.
Mivel készültek az alkalmakra?
Közel egyórás műsort állítottunk össze a régi slágerekből, dalainkból, illetve a legújabb darabunkból, amit a Kármán József Színház harmincadik ünnepi jubileumára készítettünk, abból is hoztunk egy válogatást. A Tavaszváró zenés kabaré címet adtuk a fellépésnek, melynek úgymond a reklámszünetében mutatkoznak be az MKÖ képviselőjelöltjei.
Több mint tíz helyszínen találkozhattunk a társulattal. Milyen volt a hangulat a rendezvényeken?
Fellépésünk közönség darab, mert szép dallamok, operett jellegű zenék csendülnek fel, s kabaré jelenetekkel is előrukkolunk. A közönség minden alkalommal nagyon jól szórakozik, s nekünk ez a legfontosabb.
Mivel ünnepelték a 30. jubileumot?
Kiadtunk egy nagyon szép könyvet Harmincéves a Kármán József Színház címmel és Dalszínház Múzeum címen pedig egy színvonalas ünnepi műsort készítettünk, amit még tavaly 2019. márciusában mutattunk be, pontosan akkor, amikor harminc évvel azelőtt Kármán József: Fanni hagyományait is színre vittük.
Melyek a jövőbeni tervek?
Remélem, hogy a társulat működése ezzel a harminc évvel nem ér véget. Már készülünk az új darabbal. A címét egyelőre nem árulhatom el, de szeretnénk legalább 10-20 évet még a színpadon maradni.
Mégis milyen jellegű darabra kell gondolni?
Az utóbbi időben a közönség inkább a vidám jeleneteket szereti, mert az életben amúgy is elég sok gond, probléma van. Valószínű, hogy egy veretesebb komédiával rukkolunk elő.
Mit kell tudni a társulatról, a tagokról?
A törzsgárda szinte harminc éve konstans. Jelenleg tizenöt taggal dolgozunk, volt már amikor negyvenen is voltunk. Ez nálunk úgy van, hogy azok kapcsolódnak be, akik tudják vállalni a fellépéseket a család, a gyerekek, a munka mellett. Turnézunk, általában a hétvégéket a színházban töltjük próbával vagy fellépéssel.
Milyen küldetéssel tevékenykednek?
Civil szerveződésként dolgozunk, a társulatban ingyen és bérmentve. A régi Csemadokos világ maradt meg bennünk, tehát az, hogy a magyar nemzeti kisebbségi kultúráért dolgozunk tájoló színházként. Főleg a Losonci, a Kürtösi és a Rimaszombati járásban lépünk fel, s ha meghívnak bennünket, akkor a legkisebb faluba is elmegyünk.
Anyagilag hogyan tudják fenntartani a társulatot?
Sajnos el kell mondani, hogy már nem az a világ van, mint régen, és zsíroskenyér akciókba már nem tudunk elmenni, mert az útiköltséget, a díszletet, rendezőt ki kell fizetni, ami évi szinten 3-4 ezer euró, ez a minimum, ami kell a színház működéséhez. Már tizenöt éve, amióta civil szerveződés vagyunk, csak profi rendezőkkel dolgozunk, tehát Magyarországról, Budapestről, Pozsonyból, Kassáról érkeznek.
