Míg az európai országok többségében szigorú korlátozó intézkedéseket foganatosítottak, a svédek elképesztően vakmerő stratégiát választottak a koronavírus-járvánnyal szemben. A 16 évesnél fiatalabbak továbbra is iskolába járnak, az éttermek nyitva vannak, a tömegközlekedést szolgáló járművek tele vannak utasokkal, a síközpontokban nyüzsögnek a szabadságukat töltők, Stockholmban továbbra is dolgoznak az irodák.
„Egyértelmű, hogy Svédország kivételt képez” – jellemezte a helyzetet a The Financial Times napilapnak Carl Bildt volt miniszterelnök. Egyelőre csak az ötszáz résztvevőt meghaladó nyilvános rendezvényeket tiltották be, bezártak az egyetemek és azt tanácsolták az embereknek, hogy amennyiben lehetséges, dolgozzanak otthonról. A vendéglők és kocsmák nyitva tartanak, de csak az asztaloknál szolgálnak ki, a bárpultnál nem.
Johan Carlson tiszti főorvos helyesli ezt hozzáállást. Szerinte Svédország „nem hozhat drákói intézkedéseket, melyek korlátozó hatással lennének a járvány terjedésére, de kizökkentenék a társadalmat a megszokott medréből”. Egyúttal azonban elismerte, hogy amennyiben az egészségügyi rendszer túlterheltté válik, „lényegesen megnő“ az országban az éves halandóság.
„A jövő egyelőre megoldhatónak tűnik” – tette hozzá Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hatóság járványügyi vezetője. Szerinte az iskolákat nem szabad bezárni, hogy az egészségügyi dolgozóknak legyen hová tenniük a gyermekeiket, míg dolgoznak. „A vírus terjedése csak akkor szűnik meg, ha már elértük a nyájimmunitást. De ezt csak lassan, nyugodtan és a helyzetet ellenőrzésünk alatt tartva lehet elérni – vallja Tegnell.
Elődje, Annika Linde azonban már úgy értékelte a helyzetet, hogy a svéd közegészségügyi hatóság egyértelműen arra törekszik, minél többen kapják el a vírust, és váljanak immunissá, anélkül, hogy súlyosan megbetegednének. Ezt az elméletet azonban számos szakértő bírálta, egyebek között azért, mert nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a fertőzéstől tényleg kialakul az immunitás, illetve ha mégis, akkor sem tudjuk, milyen távon.
De bírálják a nyáj-, azaz csoportos immunitás (az emberek tömegében kialakuló természetes védelem) elvét azért is, mert nem tudni, milyen hosszabb távú következményei lehetnek a vírusnak; a tünetmentes fertőzések nagy száma miatt nem lehet biztonságosan elszigetelni a veszélyeztetett korosztályt sem. Az is problematikus, hogy ha mégis sikerülne őket megóvni, a vírus a fiatalabb korosztályban is képes olyan megbetegedési arányt produkálni, amely nehéz helyzetbe hozhatja az egészségügyet.
A skandináv országban mostanáig két és fél ezer igazolt koronavírusos esetet és 60 halálesetet jegyeznek.
A kormány állítja, hogy nem avatkozik be a csoportos immunitás kialakulásának stratégiájába, melyet kezdetben a brit Boris Johnson tanácsadói is szorgalmaztak. Inkább lassítani akarja a járvány terjedését és biztosítani, hogy az egészségügyi dolgozók ne legyenek túlzott terhelésnek kitéve.
Azonban egyre kevesebben értenek egyet ezzel a stratégiával. Szerintük a kormány sokat kockáztat, főleg abban a helyzetben, amikor a koronavírusról még nagyon keveset tudunk. „Nem értem, miért kellene Svédországnak különböznie a többi országtól, Ez egy nagy kísérlet” – jelentette ki Joacim Rocklöv járványügyi szakember.
„Sejtelmünk sincs róla, hogy mindez működni fog-e, vagy az egész kicsúszik a kezünkből. Nagyon nagy a kockázata, hogy az egészségügy válsághelyzetbe jut és az egész ország karantén alá kerül” – tette hozzá.
Az üggyel kapcsolatban Stefan Löfven kormányfő a televízión keresztül szólította fel a lakosságot, hogy kapcsolódjon be a vírus terjedésének megakadályozásába. „Életünk során több olyan fontos pillanat adódik, amikor áldozatot kell hoznunk, nemcsak a saját érdekünkben, hanem embertársainkért, honfitársainkért is. Egy ilyen pillanat érkezett most el” – jelentette ki, hozzátéve, hogy amennyiben a helyzet rosszabbodik, szigorúbb intézkedésekre lesz szükség.
A járványhelyzethez való svéd hozzáállás eltér a szomszédos országok gyakorlatától is, hiszen Dánia, Norvégia és Finnország lezárta a határait és bezárta iskoláit. A finnek lezárták Uusimaa régiót is, ahol Helsinki fekszik, mivel a főváros a járvány terjedésének gócpontja.
(Felvidék.ma/hnonline.sk)
