Ha bánatunk van, válságban vagyunk, ha elbizonytalanodtunk, ha félünk, érdemes a tőlünk okosabbak bölcs gondolataihoz folyamodni, melyek segítenek más szemszögből látni a dolgokat és esetleg választ adnak a megválaszolatlan kérdéseinkre. Ez a világjárvány mindannyiunkat kizökkentett a komfortzónánkból, a megszokott jól vagy kevésbé jól elrendezett életünkből, felszínre hozta a félelmeinket, aggályainkat.
Nem lehet megkerülni, beszivárgott a mindennapjainkba, korlátozza cselekedeteinket. De talán egyvalamire jó: okot és alkalmat ad rá, hogy átértékeljük az életünket, az értékrendünket. Sokak véleménye szerint utána már semmi sem lesz olyan, mint ezelőtt volt. Fordítsuk azonban ezt a hasznunkra és változtassunk az életünkön a szeretet nemzetközi nyelvét beszélt Teréz anyával, aki Az élet himnuszában követendő gondolatokat fogalmazott meg. Vegyük hát sorra és egészítsük ki őket!
Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan! – int Teréz anya, s akárha erre a helyzetre szánta volna. Vegyük komolyan az élet ajándékát és védjük a fogantatástól kezdve egészen a halálig. Ne legyünk hipochonderek, de óvjuk, védjük a saját és környezetünk egészségét ebben a kritikus helyzetben, de a veszély elmúltával is, mert sokkal törékenyebb, mint azt egészségesen hinnénk, s balga módon az értékét rendszerint csak akkor mérjük fel, ha veszélybe kerül.
Az élet szép – csodáld meg! – hangzik a következő tanács, melyet ugyancsak érdemes ezekben a kritikus napokban is különösképp megfogadni. Vegyük észre és tanuljuk meg értékelni az élet apró örömeit, a hétköznapok csodáit és boldogabbak leszünk. Az életet élvezni kell, örülni mindannak a szépnek, ami körülvesz minket, megtanulni az életet elfogadni olyannak, amilyen és hálásnak lenni érte, mert minden azért történik, hogy segítsen nekünk, még ha ez olykor elképzelhetetlen is.
Az élet boldogság – ízleld! Ez az előzőhöz kapcsolódik, s arra figyelmeztet, hogy sokszor nem is tudatosítjuk, hogy boldogok vagyunk, illetve lehetnénk, amiért egészségesek vagyunk, hogy szerető családban élünk, hogy olyan munkánk van, amit örömmel végzünk, hogy ha nem is vagyunk gazdagok, de mindenünk megvan, amire az életünkhöz szükségünk van. Ez mind boldogságra ad okot, tanuljuk meg értékelni, örülni neki.
Az élet álom – tedd valósággá! – tanácsolja, szerintem arra ösztönözve mindenkit, hogy merjünk nemes célokat kitűzni magunk elé és küzdjünk kitartóan azok megvalósításáért. Ahhoz, hogy álmainkat megvalósíthassuk, először álmok kellenek részünkről, látnunk kell, hogy mi az, amit el szeretnénk érni. Gyűjtsük össze azokat a kívánságainkat, melyekről tudjuk, hogy boldoggá tesznek, legyenek bármilyen elképzelhetetlenek is, valóra válhatnak, ha elszántan küzdünk értük. Ha vannak álmaink, ha vannak vágyaink, ne hagyjuk, hogy az idő múlásával elvesszenek, dolgozzunk meg értük minden nap.
Az élet kihívás – fogadd el! Ilyen kihívás ez a mostani helyzet is, mellyel mindannyiunknak szembe kell néznünk, s amelyben talán az a legrosszabb, hogy egyelőre nem látjuk az alagút végén a fényt, nem tudjuk meddig tart és a következményeit is csak sejtjük. Kihívás ez a javából, de pánik és siránkozás helyett el kell fogadni és meg kell vele küzdeni, mint ahogy az életünk során adódó többi próbatétellel is.
Az élet kötelesség – teljesítsd! Az élet nemcsak ajándék, kötelesség is, számtalan kötelességünk van önmagunkkal, gyermekeinkkel, szüleinkkel, környezetünkkel szemben, ezek egyike a felelősségteljes magatartás, melyre most különösen nagy szükség van. Felelősséggel tartozunk nemcsak magunkért, hanem másokért is és segíteni is kötelességünk az elesetteken, a rászorulókon. Ezt nagyon sokan átérzik ezekben a nehéz napokban és számtalan szép példát látunk rá.
Az élet játék – játszd! Játsszuk felelősséggel, a szabályokat betartva, nyitott szemmel a nemes örömökre, a boldog, önfeledt pillanatokra. Ne tulajdonítsunk magunknak túlzott jelentőséget, legyünk csapatjátékosok, hiszen egymagában nem sokat ér az ember, egy jó csapatban azonban, legyen az család, baráti kör, munkahelyi közösség vagy más, sok mindenre képes.
Az élet vagyon – használd fel! Igen, egy ránk bízott, örökbe kapott vagyon, amellyel okosan kell gazdálkodnunk, ne fecséreljük, ne herdáljuk el, kamatoztassuk, ne bánjunk vele könnyelműen! Többet ér ugyanis minden gazdagságnál, ezért úgy is kell kezelnünk, használjuk okosan, magunk és környezetünk örömére, gyarapodására.
Az élet szeretet – add át magad! Szeretet, de nem önszeretet, adjuk át magunkat az önzetlen szeretetnek, felebarátaink szeretetének. Ha valaki képes arra, hogy őszintén és önzetlenül szeressen, és vannak körülötte, akiket szerethet és tud nekik segíteni, akkor boldognak mondhatja magát.
Az élet titok – fejtsd meg! Fejtsük meg az életünk értelmét, hogy mi végre vagyunk a földön, de ne valami bonyolult titokra számítsunk! Vegyük észre, hol vannak saját világunk, saját felelősségünk határai, és azokon belül ne engedjünk beleszólást a sorsunkba. Mi döntsünk benne, mert a felelősség is a mienk! Ne engedjük elnyomni szabad akaratunkat semmilyen formában. Vegyük észre, hol vannak a másik ember határai. Tiszteljük meg azzal, hogy nem szólunk bele a dolgaiba, semmilyen formában ne próbáljuk elnyomni. Mint szabad, egymás határait tisztelő lények, szeressük, fogadjuk el és támogassuk egymást őszinte szívvel. Tanuljunk meg igaz szeretettel, önzetlenül adni másoknak.
Az élet ígéret – teljesítsd! Ne pazaroljuk el az életünket kicsinyes dolgokra, gyűlölködésre, haragra, gáncsoskodásra. Ne fecséreljünk se tudást, se tehetséget méltatlan dolgokra. Tudatosítsuk, hogy többre vagyunk képesek, mint azt gondolnánk, merjünk, akarjunk bátran és határozottan tenni érte.
Az élet szomorúság – győzd le! Az életben számtalan veszteség, fájdalom, gyász, betegség ér bennünket. A szomorúság, a valódi bánat sokrétű érzése azt jelenti, hogy hordozója már átélte az örömöt, és felvállalja annak elvesztését, veszteségét: a bánatot is. Mindazonáltal a fájdalmat, a szomorúságot idővel el kell engedni, le kell győzni. A boldogtalanság természetellenes állapot. Müller Péter szerint: „Van, de még mennyire van, nem is ritkán, hogy örömtelen és sivár az életed, de csak azért, mert ilyenkor nem hallod önmagadat, aki azt súgja: Nincs semmi baj!”
Az élet dal – énekeld! Ezt értelmezhetjük úgy is, hogy a dal, a zene kísérője, velejárója, megszépítője életünknek, éljünk vele minél gyakrabban, hiszen megkönnyíti, bearanyozza mindennapjainkat, segít feldolgozni a szomorúságot, a fájdalmat és kifejezésre juttatja örömünket.
Az élet küzdelem – harcold meg! Senki nem mondta, hogy életünk útja akadálymentes, sima lenne, tele van buktatókkal, nehéz döntésekkel, próbatételekkel, kihívásokkal, sokszor kell felvennünk a kesztyűt, hogy megküzdjünk a nehézségekkel, mint ez a mostani is, de nem szabad elveszíteni a reményt, nem szabad feladni a küzdelmet.
Az élet kaland – vállald! Igen kaland, egy nagy izgalmas, sokszor kudarccal végződő kaland, melyet vállalnunk kell, hiszen a kudarcokból tapasztalatokat szerezhetünk, tanulhatunk belőlük, erősödhetünk, nemesedhetünk általuk.
Az élet jutalom – érdemeld ki! Valóban ki kell érdemelni, azzal, hogy nem tesszük kockára, nem rontjuk az egészségünket felelőtlenül, nem fecséreljük el értelmetlen, sőt káros szenvedélyekre, hiszen ajándékba, jutalomként kaptuk, legyünk hát rá méltóak, s mint a legkedvesebb ajándékkal tesszük, becsüljük meg.
Az élet élet – éljed! Igen éljük az életet, okosan, bölcsen, a hibákból tanulva, észrevéve a szépet, az értékeset, mellőzve a talmi csillogást!
