A SARS-CoV-2 koronavírus és az emberi gazdaszervezet áprilisi csatatere az Amerikai Egyesült Államok. A szövetségi köztársaság adatai szerint, a hónap végére a fertőzöttek száma elérheti akár az egymilliót is. Az amerikai helyzetet tovább súlyosbítja a tény, hogy a koronavírus mutálódik és egyre gyakoribbak az emberről állati szervezetre történő vírusos fertőzések.
Az ilyen módon történő vírusos terjedéssel kapcsolatos első feljegyzések a Bronxban (New York) található állatkert macskaféléi közül származnak. Az újkori Bronxi mese története március 16-án kezdődött, amikor az állatkert látogatását ideiglenesen felfüggesztették.
A történet első szereplője egy 4 éves Nadia nevezetű maláj tigris (Panthera tigris jacksoni), amelynek COVID-19 tesztjét április 2-án a városban található laboratóriumba szállították. A teszt eredményei három nappal később pozitív eredménnyel zárultak, amivel beigazolódott, hogy Nadia COVID-19 koronavírusos. Mivel az állatkertet március közepe óta csupán az állatgondozók látogathatták, akik közül senki sem mutatott koronavírusra jellemző tüneteket, felmerült a kérdés, mégis ki fertőzte meg Nadiát? Az állatkert vezetősége válaszképpen koronavírus tesztet biztosított személyzete számára, melyből megtudták, hogy az egyik alkalmazott egy tünetmentes vírushordozó volt.
Nadia ezzel az első olyan állat a COVID-19 történelmében, mely a betegséget egy emberi gazdaszervezettől kapta el.
A bronxi állatkert meséjét a következő hetek során történtek tovább bonyolították. Nadia testvérénél, két szibériai tigrisnél (Panthera tigris altaica) és három oroszlánnál is koronavírus tünetek mutatkoztak. A macskaféléknél ezek a tünetek köhögéssel és étvágytalansággal nyilvánultak meg. Az állatkertben tartott 8 párducformájú macskaféléből csupán egy oroszlánról tudunk, mely nem kapta el a COVID-19 betegséget. Ezt az oroszlánt elzárva tartják társaitól.
A bronxi állatkertben történtek több kutatócsoportot is arra ösztönöztek, hogy a koronavírus terjedését tanulmányozzák a macskafélék csoportjában. Egy kínai kutatócsoport kutatása folyamán öt macskát fertőzött meg koronavírusos oltással, majd a megfertőzött macskákat külön ketrecekbe helyezték két másik, egészséges macskával. Kulturálatlan kutatási módszerük eredményei azonban
kimutatták, hogy a fertőzött macskák köhögés és tüsszentés során felszabaduló váladékcseppekkel képesek voltak a fertőzést továbbítani.
Nadia története azóta már bejárta az állatkertek világát, amelyekben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gondozók és az állatok közötti kapcsolattartásra. Az elővigyázatosság és a bevezetett óvintézkedések kulcsfontosságúak, hiszen a vadonban élő macskafélék között számos veszélyeztetett fajt ismerünk.
Ha a COVID-19 elterjedne a természetben élő macskafélék populációjában, az nagy valószínűséggel megnövelné a fajok elhalálozási arányát, amely végzetes kimenetelű lehetne és a ritka fajok kihalásához vezethetne.
Nadia és társai esete a bronxi állatkertből roppant tanulságosak. Ahhoz, hogy a jövőben elkerüljünk egy jelenlegi állapothoz hasonló globális krízishelyzetet, fontos megtudnunk, hogy mely állatokat képes a SARS-CoV-2 koronavírus megfertőzni. Egyes szakértők szerint a világjárvány elteltével a SARS-CoV-2 koronavírus egy bizonyos időszakaszt átvészelhet egy átmeneti állati gazdatestben, majd mutációk folyamán ismét veszélyessé válhat az emberi szervezetre.
A potenciális ideiglenes gazdafajok közé madarak és emlősök tartoznak, mint például sertések, denevérek, tobzoskák, baromfi- és szarvasmarha-félék.
A felsorolt élőlényeknél a kutatók háromdimenziós számítógépes modellezést alkalmazva próbálják megfejteni, mely állatok immunrendszerét képes a SARS-CoV-2 koronavírus kijátszani. Ezt a metódust alkalmazva összegezhető, hogy a koronavírus gazdasejtbe jutásáért felelős az ACE2 nevezetű fehérje, mely állati sejtek felületén található receptorhoz képes kötődni.
Egy leegyszerűsített hasonlattal ábrázolva a SARS-CoV-2 koronavírus kulcsa az ACE2 fehérje, amely a sejt receptora által bezárt ajtót próbálja kinyitni és bejutni az állati sejtbe. A kutatások célja egy áttekintés készítése arról, hogy mely állatok receptoraira képes az ACE2 nevezetű fehérje csatlakozni. Az eredmények alapján a SARS-CoV-2 koronavírus képes lehet megfertőzni macskákat, tobzoskákat, galambokat, bivalyokat, kecskéket, sertéseket és juhokat. A tervezett kutatásokat a potenciális gazdafajok egyes csoportjaira szűkítik le. A feltárások legfőbb érdeke annak megállapítása, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus az állati gazdasejtbe jutását követően képes-e a magában hordozott fertőző információ másolására a gazdatestben és ezzel a fertőzést terjeszteni az élőlény sejtjeiben. Egyes feltételezések alapján erre a legfogékonyabbak a denevérek és a vadászgörények.
Az ismertetett tanulmányok alapján tehát tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus emberről átadható egy állati szervezetnek. Az átadási folyamat fordított irányban, tehát egy SARS-CoV-2 koronavírust hordozó állatról vagy házi kedvencről az emberi szervezetre nem lehetséges. Mindazonáltal az óvatosság ebben az esetben is releváns, leginkább a macskaféléket tartók körében, amelyeknél ajánlott a rendszeres kézmosás az állattal való érintkezés kialakítása előtt.
