Ebben a tanévben nem lesz klasszikus felvételi vizsga a középiskolákban, a diákok személyesen nem vesznek részt a felvételin. A tanulmányi eredményeiktől függ, bejutnak-e a kiválasztott középiskolába – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter.
A felvételi körülbelül 40 ezer kilencedikest érint, az oktatási miniszter szerint a jelenlegi helyzetben ez óriási terhet jelentene az iskoláknak.
Gröhling elmondta, a középiskolák igazgatóinak május 7-ig közzé kell tenniük a felvételi kritériumokat, s május 15-ig jelentkezhetnek a diákok középiskolába.
A nyolcéves gimnáziumok felvételi kritériumait később teszik közzé. Az oktatási minisztérium által kidolgozott pontozási rendszerbe beszámítják az alapiskola 8. évfolyamából az év végi, valamint a 9. félévi bizonyítvány jegyeit. A szlovák nyelvből, matematikából és magyar nyelvből szerzett jegyek számítanak, emellett az adott gimnázium vagy a szakközépiskola dönti el, melyik további három tantárgy érdemjegyeit veszik figyelembe.
Emellett a diákok pontokat kapnak további elért eredményeikért is. Ha a tanuló az utolsó három tanévben minden tantárgyból kitűnő volt, minden tanévre öt pontot kap az általános értékelésben. A harmadik kategóriában a pontszámok nullától 100-ig terjedhetnek, itt az olimpiákon elért eredményeket is beszámítják, amit elég a szülőnek bejelentenie, a középiskola pedig ellenőrzi az információt a Iuventán keresztül – ismertette Gröhling.
A kritériumok között szerepelnek még például a sportversenyeken, a művészi tevékenységek terén, az országos és nemzetközi versenyeken elért eredmények. Egy saját kritériumot a középiskola határozhat meg. A középiskolák igazgatóinak május 29-ig kell dönteniük a diákok felvételéről.
„A szülőnek és a tanulóknak június 4-ig el kell döntenie, melyik középiskolát választja”– mondta a miniszter. A középiskolák vezetőinek június 5-ig közzé kell tenniük a már betöltött és még üres helyeket. A felvételi második fordulójára június 19-ig lehet jelentkezni.
„Ez komoly lépés afelé, hogy az iskolák ilyen módon határozzák meg a profiljukat, a kritériumaikat és a lehetőségeiket” – jegyezte meg a miniszter.
Az oktatási tárca vezetője szerint az online felvételi azért nem járható út, mert nem azonosak a feltételek és a diákok körülményei.
„Az iskolák műszaki felszereltsége is problémát jelentene, és így nem lenne igazságos a felvételi eljárás” – zárta Gröhling.
