Fotó: Jaroslav Novák, tasr

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának vezetése csütörtökön Pozsonyban emlékezett meg a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról.

A békeszerződés véglegesítette az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követően az utódállamok határait.

Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke és az alelnökök, Peter Pellegrini (Smer-SD), Milan Laurenčík (SaS), Grendel Gábor (OĽaNO) és Juraj Šeliga (Za ľudí) ebből az alkalomból megkoszorúzták a békeszerződések emlékművét a Tyrš rakparton.

Az eseményről a TA3 élőben tudósított.

„100 év telt el egy számunkra jelentős szerződés aláírása óta, amellyel rendezték a határokat az első világháborút követően, és megszabták, hogyan fog működni az új, háború utáni Európa. Ez volt az alapja a mi államunknak, s a már megalakult Csehszlovákiának is” – mondta Boris Kollár.

Hangsúlyozta, hogy bár Trianonnal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekinteni, és figyelembe kell venni, milyen a mostani szlovák–magyar viszony.

„Az elmúlt tíz évben a kapcsolatok rendeződtek, ma pedig kiemelkedően jók. Ha így folytatjuk, minden sérelem és igazságtalanság a feledés homályába merülhet” – tette hozzá Boris Kollár.

Fotó: TA3

Peter Pellegrini szerint Szlovákiának és Magyarországnak Franciaországról és Németországról kellene példát vennie. „Képesek voltak túllépni a múltbéli sérelmeken és igazságtalanságokon, amelyeket egymással szemben elkövettek, és inkább létrehozták a közös európai projektet, amelyből Szlovákia is profitál” – mutatott rá.

A parlament alelnöke kiemelte továbbá a jószomszédi kapcsolatok és a kisebbségekről való gondoskodás jelentőségét. Szerinte az is fontos, hogy ne nyissunk meg olyan témákat, amelyeket jobb nem megnyitni.

Grendel Gábor az évforduló alkalmából köszönetet mondott minden olyan szlovákiai és magyarországi politikusnak, közjogi méltóságnak és közéleti személyiségnek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország kapcsolata most olyan kiváló, mint eddig még soha.

Juraj Šeliga felszólított mindenkit, hogy a különféle nyilatkozatokkal, memorandumokkal és más kezdeményezésekkel ne szítsanak feszültséget és konfliktusokat.

Milan Laurenčík hiszi, hogy száz év múlva is minden változatlan lesz, és Szlovákiának megmaradnak a mai határai.

A trianoni békeszerződést, amely megszabta Magyarország és Csehszlovákia új határait is az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően, az antant (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország) és Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon-kastélyban. Trianon után a Magyar Királyság lakóinak száma 20,8 millióról 7,6 millióra csökkent.