Kevés olyan írásra akadtam az elmúlt években, mely akkora izgalommal és érdeklődéssel töltött volna el, mint Roman Sheremeta és Vernon Smith írása, melynek címe: A reformáció hatása Nyugat-Európa gazdasági fejlődésére (The Impact of the Reformation on the Economic Development of Western Europe). A két kiváló amerikai kutató 2017 nyár elején tette közzé tanulmányát, amivel napjainkban, az eddig felgyűlt hatalmas irodalom feldolgozásával viszik tovább az érdekfeszítő kutatást és abszolút világosan mutatják be a reformáció, illetve a protestantizmus történelmi, öt évszázados hatását a gazdasági és a társadalmi életre.
Az első blokkban bemutattuk azt az ábrát, amelyen a protestáns gazdasági fejlődés legfőbb ható- és hajtóerői láthatók. Hét ilyen hajtóerőt említ a két szerző, ezek:
1. a vallásszabadság;
2. a nevelés;
3. a munkaerkölcs;
4. a vállalkozókészség, vállalkozói kedv;
5. a szociális, vagy közösségi etika normarendszere;
6. a civil társadalom;
7. szervezeti sajátosságok.
Ezek illusztrációja megtekinthető korábban megjelent írásunkban:
A második fontos gazdasági hatóerő: a nevelés, a humán tőke szerepe a gazdaságban
Nagyon fontos terület a nevelés, amin keresztül az európai protestantizmus jelentősen befolyásolta a gazdasági fejlődést. Az is régóta felismert összefüggés, hogy az értékirányú nevelés hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Nemcsak a nevelés vagy a teológia szakemberei, hanem közgazdászok is tisztában vannak a kölcsönhatásokkal. HANUSHEK ÉS WOESSMAN (Hanushek, E.A., & Woessmann, L. (2010) Education and economic growth/NEVELÉS ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS. International Encyclopedia of Education), valamint mások különféle modellezéssel, ökonometriai/gazdaságmérési technikákkal tették világossá, milyen erős hatással van a nevelés a gazdasági teljesítményre.
Nemcsak a tanulással töltött évek száma fontos ebben a vonatkozásban, hanem az oktatás-nevelés minősége, színvonala is. Megállapítható alapigazság: az az ország eredményesebb gazdaságilag, amelyik több lehetőséget biztosít polgárainak a minőségi oktatás-nevelés eléréséhez.
Sajtó – templom – iskola – műveltségi szint
Miért volt annyira fontos az oktatás-nevelés a protestánsoknál? A reformátorok minden hívőtől egyre inkább elvárták, hogy olvassák a Bibliát, a Sola Scriptura, egyedül a Szentírás elve értelmében. A Biblia olvasása szükséges volt a műveltségi szint emeléséhez. Ez kitüntető és kiemelkedést, társadalmi felemelkedést biztosító sajátossága volt a protestánsoknak.
Ugyanakkor a humán tőke fejlesztéséhez korán hozzájárult az európai protestáns városokban megindított nyilvános kommunikáció, a nyomatott sajtó szerepe. Gutenberg nyomdájában, majd a módos európai, német, holland, svájci, angol, skót, részben magyarhoni, erdélyi, felvidéki városokban a reformáció eszméinek terjesztése céljából beindult a nyomtatott sajtótermékek (vitairatok, gúnyiratok, heti-, napilapok) előállítása. Ez is hatalmas lendületet adott a közgondolkodás, a közfelfogás, a köztudat formálásának, reformálásnak, mozgásba hozatalának.
De újságot csak az tudott olvasni, aki betűvető ember volt, ezért az általános művelődés struktúrái (templom és iskola) rohamosan terjedtek és egyre színvonalasabb oktatást biztosítottak, nemcsak az előkelők, nemes családok, hanem a polgárcsaládok, sőt a fölművelő családok gyermekeinek is. Ebben a tekintetben a nagy alföldi, főként protestáns mezővárosok (Hódmezővásárhely, Mezőtúr, Szentes, Debrecen…) nagy kulturális húzóerőt jelentettek.
BECKER ÉS WOESSMANN 2009-ben a protestáns többségű országok tekintetében végzett vizsgálatokat az 1871-es népszámlálás adatai alapján, s megállapította: az összes „protestáns” országban magasabb volt a műveltségi szint, mint az összes „katolikus” országban. Ennek a különbségnek bizonyíthatóan a reformáció volt az oka. Kimutatták: nemcsak a városok protestánsai mutattak magasabb műveltségi szintet, hanem a vidék protestáns népessége is. Ezt nevezték el (Becker, S.O., & Woessmann, L. (2009). Was Weber wrong? A human capital theory of Protestant economic history. Quarterly Journal of Economics) „a protestáns gazdaságtörténet humán tőke elméletének”. Az 1871. évi adatok szerint a protestáns férfiak műveltségi szintje 93,4%-on állt, a katolikus férfiaké 84,8%-on,a protestáns nőké 88,8%-on, a katolikus nőké 78,5%-on.
Nevelési szint – magatartás és viselkedéskultúra
A reformáció következtében nemcsak a műveltségi szint mutatott magas szintet, hanem az általános nevelés szintje és minősége is. BOPPART és kutatócsapata 2013-ban publikálta a 19. századi felmérések adatait, amelyek pedagógiai vizsgálatokról szóltak Svájcban (Boppart, T., Falkinger, J., Grossmann, V., Woitek, U., & Wüthrich, G. (2013). Under which conditions does religion affect educational outcomes? Explorations in Economic History).
Ennek során a férfi állampolgárok teljesítményét mérték az írás, olvasás, matematika és történelem területén. A protestánsok kimagasló mutatókkal szerepelnek nemcsak az olvasás, hanem másféle kognitív, gondolkodási teszteken is.
2010-ben készültek olyan felmérések is, melyekből kiderült: a korábbi gyarmati Afrika országaiban, ahol protestáns misszionáriusok tevékenykedtek, magasabb volt a műveltségi szint, mint ahol katolikus misszionáriusok dolgoztak (Gallego, F.A., & Woodberry, R. (2010). Christian missionaries and education in former African colonies/Keresztyén misszionáriusok és nevelés korábbi afrikai kolóniákban: How competition mattered. Journal of African Economies).
Y. BAI ÉS J. KUNG 2015-ben hasonló eredményekre jutott Kínában, R. McCLEARY Koreában (Bai, Y., & Kung, J.K. (2015). Diffusing knowledge while spreading God’s message/MŰVELTSÉG-TERJESZTÉS ISTEN ÜZENETÉNEK HIRDETÉSE KÖZBEN: Protestantism and Economic prosperity in China/Protestantizmus és gazdasági felvirágzás Kínában, 1840-1920. Journal of the European Economic Association; McCleary, R.M. (2013). Protestantism and human capital in Guatemala and the republic of Korea/Protestantizmus és humán tőke Guatemalában és Dél-Koreában).
Összegzés
Mindezek alapján megállapíthatjuk: a protestáns reformáció figyelemre méltó hatásokat fejtett ki a nevelés eszközrendszerén keresztül, ami elősegítette a gazdaság intenzív növekedését. A nevelés növelte az alkotókedvet.
Azokban a városokban, ahol műveltebbek az emberek, magasabb a produktivitás a gyárakban is. A magasabb képzettség, műveltségi szint elősegítette a technológiai innovációt, újítások tervezését, kivitelezését, bevezetését. Ide tartozik az is, hogy a jobban képzett emberek, a kiművelt protestáns emberfők jobb döntéseket hoznak egészségükről, házasságukról, és a szülői feladatok gyakorlásáról is (Oreopoulos, P., & Salvanes, K.G. (2011). Priceless: The nonpecuniary benefits of schooling/Aminek nincs ára: AZ ISKOLÁZÁS NEM ANYAGI TERMÉSZETŰ ELŐNYEI. Journal of Economic Perspectives).
(A folytatásban: a protestáns munkaetika, a fair, korrupció-ellenes gondolkodás szerepe a gazdasági teljesítmény növelésében)
