Fotó: Orbán Viktor facebook-oldala

Az uniós tagállamok vezetői elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, hosszú távú uniós költségvetésről szóló és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően, kedd hajnali Twitter-üzenetében.

„Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében és elindít minket a jövőbe vezető úton is” – kezdte reggeli sajtótájékoztatóját a tanács elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította,  képes időben, hatékonyan cselekedni, a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást. Hozzátette: sajnálatos, hogy néhány terület, mint például az egészségügy, nem kap annyi támogatást, mint eredetileg tervezték. Kiemelte továbbá, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.

„A tagállamok végre nem kormányközi megoldást választottak, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával” – hangsúlyozta.

Az elfogadott megállapodásban a tagállami vezetők megtartották a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban csökkentették. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, és a pénzpiacokról felvett 360 milliárd eurós kölcsön szerepel.

Orbán Viktor elérte, amit akart

Magyarország 3 milliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél – írja az Origo. Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020. végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárást.

Hozzátették: „Magyarországot nem tudják zsarolni, mert a tárgyalások során sikerült elérni, hogy a Magyarországnak járó pénzt politikai feltételekkel, politikai ellenőrzéssel nem kötik össze, csak és kizárólag financiális ellenőrzés lehet”. Orbán Viktornak most nem sikerült elérnie, hogy az ngo-k ne kapjanak pénzt a büdzséből, de Magyarország ezért a célért tovább fog harcolni – írták.

Emlékeztettek: a magyar parlament múlt kedden megszavazta, hogy a magyar kormány milyen feltételekkel tárgyalhat Brüsszelben, azaz, miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét. A támogatási feltételek között szerepel, hogy

a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése.

Orbán Viktor miniszterelnök egy ilyen parlamenti határozattal utazott Brüsszelbe tárgyalni.

Magyarország és Lengyelország megvédte nemzeti büszkeségét

Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2021-2027 közötti keret-költségvetésről és a koronavírus-válság miatti gazdasági helyreállítási csomagról szóló négynapos tárgyalások után, kedden Brüsszelben.

A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, a két országnak sikerült egyértelművé tennie:

azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.

Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították, és ezzel összefüggésben egy teljesen új mechanizmus létrehozását szorgalmazták.

Az említett törekvések megtörése siker úgy Magyarország, mint Lengyelország számára – közölte. Hozzátette, Magyarország álláspontja szerint a két témát külön kell kezelni, és ezt sikerült elérni a megbeszélések folyamán. A jogállamiság fogalmának tisztázása érdekében a kérdésre vissza kell térni a közeljövőben – mondta Orbán Viktor.

„A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk” – fogalmazott.

A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán – tette hozzá Orbán Viktor.

Az elért sikerek közül kiemelte a nyugat-balkáni régió uniós integrációjára és a bővítésre szánt támogatások mértékét. Szavai szerint az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az unióra, ugyanis Szerbia nélkül nincs jól működő európai biztonsági architektúra.

Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón 2020. július 21-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A témával összefüggésben Mateusz Morawiecki rendkívül fontosnak nevezte az uniós költségvetés bővítésre elkülönített összegét, véleménye szerint ugyanis annak hiányában vákuum alakul ki a Nyugat-Balkánon, amelyet mások mellett Oroszország, Törökország vagy Kína tölthet ki. „Nekünk, az Európai Uniónak kell ott lennünk” – fogalmazott.

A jogállamiságra vonatkozóan egyebek mellett kiemelte: sikerült egyértelművé tenni, hogy nem lehet összefüggés a politikai és a gazdasági dimenziók között.

Lengyelország a jogállamiság védelmében és abban érdekelt, hogy az uniós pénzek felhasználását és a jogállamiságot szigorúan felügyeljék. Elfogadhatatlan azonban az ország ellen évek óta folytatott, valódi okok nélküli politikai támadás – tette hozzá a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte, a még megoldásra váró kérdések, egyebek mellett a politikai tevékenységet folytató, uniós pénzből támogatott, saját kormányaikat elfogadhatatlan módon támadó civil szervezetek átláthatósága a közeljövőben ismét az uniós tanács asztalára kerülnek.

A legelmaradottabb régióknak járó uniós pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarország abban hisz, hogy a munka a siker kulcsa.

Az uniós pénzek csak a magyarok odaadása és munkája révén működik. Ez a garancia arra, hogy „nagyon boldog hét év elé nézünk” – fogalmazott.

„Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggele, mint a mai” – tette hozzá a miniszterelnök.