Nyílt fórum a megmaradásunkért Kalondán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Most még nem látjuk, hogy a kalondai, augusztus 21-i rendezvényt a történelemkönyvekbe majd egy sikertörténet első lépcsőfokaként írják-e be? Mindenesetre a Pro Kalodiensis társulás főszervezőként sikerként könyvelte el, hogy a nyílt fórummal hozzájárult a felső pártegyesítés alsó- és középszintű elősegítéséhez.

Papp Sándor főszervező, a Pro Kalodiensis társulás elnökeként úgy véli, hogy az emberek egy része frusztrált, mert bár jót akar, nincsenek meg hozzá az eszközei, úgy érzi, haszontalan a tevékenysége, és dühíti őt az ebből adódó tehetetlenség.

„Több ember kivonja magát a magyar közéletből, ők a csendes többség. Sok esetben mi meg vagyunk a hangos kisebbség.

A kérdés az, hogy hogyan lehet ebből a két csoportból kritikus többséget alkotni,

úgy, hogy ne csak az legyen a lényeg, hogy a majdani Egyesített Magyar Pártnak minél több szavazója legyen, hanem, hogy ezek az emberek ténylegesen érezzék, hogy idetartoznak” – mondta Papp Sándor.

Összetartozunk (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Kifejtette, hogy hasznossá kell válni mindenkinek, az emberekkel nagyon intenzíven dolgozni kell: „hasznosnak lenni a legjobb dolog, és ha ezért még megbecsülést is kapsz, az még jobb”– mondta. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy közösségépítő cselekedetek a rendezvényeink vagy pótcselekvések?

„Bárhonnan nézzük az eddigi eredményeket, 1990-2020 között a Felvidéken 130 000 magyarral lettünk kevesebbek” – szögezte le.

A találkozón vendégként köszöntötték Magyarországról Molnár Sándort, Nógrád megye önkormányzata választott képviselőjét és a Fidesz pásztói városi szervezetének az elnökét; Kanyó Juditot, Varsány település polgármesterét; Királyhegyi Gyulát, Karancskeszi polgármesterét.

Papp Sándor az M1-nek nyilatkozik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Megjelentek a felvidéki társadalmi és politikai szervezetek vezetői, képviselői: Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke; Balogh Gábor, a Csemadok országos alelnöke; Szvorák Zsuzsa, a Csemadok füleki elnöke, Zupko Mária, a Carissimi és a Femina Fortis – Erős Nők polgári társulások elnökségi tagja; Gubík László, a martosi Esterházy János Akadémia igazgatója, a Szövetség a Közös Célokért országos elnöke.

A Magyar Közösség Pártja színeiben foglaltak a legtöbben helyet a kalondai kultúrházban az országos elnök, Forró Krisztián vezetésével. Jelen voltak többek közt Berényi József és Cziprusz Zoltán, az MKP országos alelnökei, megyei képviselők; Hrubík Béla, az MKP országos elnökségének a tagja; Csúsz Péter és Jámbor László Besztercebányai megyei képviselők, Pósa Dénes, az MKP Rimaszombati járási alelnöke.

Az Összefogás részéről Bauer Ildikó és Zachar Pál az Összefogás országos alelnökei; a Most-Hídtól Agócs Atilla, a Most-Híd országos alelnöke, Fülek polgármestere és Hencz Péter, Bátka polgármestere voltak jelen.

Résztvevők egy része Kalondán a nyílt fórumon a megmaradásunkért (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A rendezvényt Hrubík Béla indította Hol haza van című saját költeményével.

Papp Réka, Kalonda polgármestere bevezető gondolatokként elmondta, hogy

„értéket teremteni akkor tudunk, ha feltétel nélkül tudunk segíteni a gyengébbeknek, ha fel tudjuk karolni az elesetteket és össze tudunk fogni a jó érdekében”.

Papp Réka, Kalonda polgármestere (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A bemutatkozó körben a szervezők a kalondai Telek Lászlót a Pro Kalodiensis társulás tagját; a szintén kalondai Papp Andreát, önkormányzati szakértőt,a Regionális Aktivitások Intézete Nógrádban és az Ipoly-völgye EGTC vezetőjét; Kanyó Juditot, Varsány település polgármesterét; az almágyi Ádám Veronika kézművest, a füleksávolyi Varga Henriettát, az Új Nő magazin újságíróját, pedagógust, a lekenyei Beke Beátát, a Pro Le-Ti, a helyi Csemadok és MKP helyi elnökét és a zselízi Csonka Ákost, helyi önkormányzati képviselőt, a budapesti NSKI munkatársát kérték fel, hogy osszák meg gondolataikat, ötleteiket.

A vitaindítót Papp Sándor tartotta. Felvázolta az 1990-es évektől végzett tevékenységüket, amikor mindig a „Valamit akarni, együtt” jelszó mentén szerveződtek, csapatépítést végeztek minden szinten és minden szférában.

Úgy véli, erős magyar közösséget kell építeni, amelybe visszatérnek az „elveszettek ” is.

Papp Sándor, Hrubík Béla, Telek László (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Eszközként vázolta, hogy regionális vagy járási magyar tanácsok jöjjenek létre, ahová mindenkit be lehet vonni: polgármestereket, képviselőket, civil szervezetek vezetőit, oktatási intézmények igazgatóit, kis- és középvállalkozókat, egyházi intézmények vezetőit, sport- és ifjúsági egyesületek vezetőit, helyi, aktív polgárokat, s nem utolsósorban az asszimilált magyarokkal foglalkozó szakembereket.

Egy belső önrendelkezést kell megalkotni

A járási tanácsok feladata legyen, hogy az egyes települések céljait összegezze, melyhez szükséges, hogy az alapvezető közös célok meghatározásra kerüljenek és kidolgozzák a közös munkatervet is. A teljesítéshez szükséges a szakmai és egyéb feltételek biztosítása, a munkafolyamatok folyamatos kiértékelése, megvitatása.

Regionális magyar tanácsok tervének vázolása (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Papp Sándor úgy véli,

„magyarságfejlesztő helyi, járási majd országos stratégiákra” van szükség,

melyet aprólékos, szervezett, folyamatos szakmai munkával, közösen lefektetett saját szabályrendszerrel kell elérni.

Ádám Veronika, Kanyó Judit, Papp Andrea (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A következő körben, ahogyan a főszervező mondta: egy sima, egy fordított… egy politikus, egy civil ült az asztalhoz, így szót kapott Zachar Pál, Bárdos Gyula, Berényi József, Gubík László, Forró Krisztián és Agócs Attila.

„Együtt, egy asztalnál, józan meglátások, előremutató gondolatok. Ha tetszik, ha nem, csak így lehet, mert egyedül nem megy! Cél, munka, eredmény. Mi teret adtunk a véleményeknek, munkamódszert javasoltunk, most már csak a politikai és a társadalmi eliten múlik, hogy elfogadja-e azt. Realista vagyok, nem álmodozó” – szögezte le Papp Sándor.

Civilek és politikusok (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Mindenki felelős az egység létrejöttéért

„Nekem minden egyes felszólalásból az jött ki, hogy mindenki azon dolgozik, s az a cél, hogy a közösségünk itt Szlovákiában megmaradjon. Az Esterházy Akadémia tervei, a Ringató program, a népművészet, a civil és az önkormányzati tevékenység, a kis települések lehetőségeinek a kibontakozása a polgári társulásokon keresztül mind-mind ezt tűzi ki célul. Az egységes magyar politizálás is mindannyiunk felelőssége, nemcsak a politikusé. Ha ezt a közösségünk valamennyi tagja nem fogja komolyan gondolni, akkor hiába jön létre egy politikai egység, nem fog tudni semmit elérni. Ugyanúgy, hiába fog létre jönni egy társadalmi egység, a politikai egység nélkül szintén nem fog menni semmire” – szögezte le Forró Krisztián, az MKP országos elnöke.

Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója, a SZAKC országos elnöke arra buzdította a politikai résztvevőket, hogy mielőbb fogalmazzák meg, hogy az egyesült magyar pártnak mi lesz a fő célja.

Alapgondolatok egy új Egyesült Magyar Párt kapcsán

Hrubík Béla talán a leghatározottabban világított rá, hogy mi is az alapvető gond: tíz éve nem beszélünk őszintén egymással, s ez olyan árkokat ásott, amelynek a betömködéséhez idő kell.

„Itt van az Összefogás, még nem volt hatalmon, szeretnék ezt megízlelni. A Híd most kiesett a hatalomból, szeretnének gyorsan visszakerülni. S itt vagyunk mi, a maradék magyarság, amelynek a többsége nem a hatalomhoz akar visszakerülni, hanem csak megmaradni szeretne a szülőföldjén” – mondta.

Papp Sándor, Hrubík Béla (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Elmondta, politikusokat pár perc alatt egy asztalhoz lehet ültetni, de a társadalmat, mely elemeire hullott tíz év alatt, azt nem lesz egyszerű újra összerakni. Óvva intett mindenkit az egység szó használatától, mert az MKP 22 év alatt sem tudta elérni, hogy egységes legyen. „Egyesülni fognak a pártok valamilyen módon, de egységesek nem leszünk, mert mindnyájunknak lesz továbbra is véleménye. S ha megtaláljuk a közös célt, akkor talán még életünkben megadhatja a Jó Isten, hogy ezekből valamit meg is valósítunk a megmaradásunk érdekében” – fűzte hozzá Hrubík Béla.

Kifejtette, hogy a zászlóshajónak annak az embertömegnek kell lennie, aki tíz évig kitartott az MKP és a szülőföldje mellett minden pénz és támogatás nélkül.

„Az MKP-nak kell az alapot képeznie. Nem azért, mert különbnek érezzük magunkat, hanem mert ebben a közösségben maradt meg az emberség, az elkötelezettség a szülőföld és a magyarság iránt minden érdek nélkül” – szögezte le.

Kapcsolódó cikkek