Még mindig van rá remény, hogy az ifjabb Michal Kováč elrablásában közreműködő személyeket felelősségre vonják, mondta a SITA hírügynökségnek adott nyilatkozatában Zuzana Čaputová köztársasági elnök abból az alkalomból, hogy ma 25 éve rabolták el és hurcolták külföldre az akkori köztársasági elnök fiát.
„Egy szlovák állampolgár erőszakkal történő külföldre hurcolását mindig is az államhatalommal való példátlan visszaélésnek tekintettem, ahogy azt a tényt is, hogy ennek a cselekménynek az elkövetői amnesztiában részesültek. Épp ezért három évvel ezelőtt részt vettem azok érvénytelenítésében, melynek keretén belül a parlamenthez eljuttattuk csaknem 80 ezer ember aláírásával azt a petíciót, melyben ezek hatályon kívül helyezését követeltük“ – mondta az államfő.
Hozzátette, pozitívumnak számít, hogy a további amnesztiát nyert ügyekben sem állítottak le semmilyen eljárást és még mindig van esély arra, hogy ennek a cselekménynek az elkövetői bíróság elé álljanak.
A parlament 2017 tavaszán hatályon kívül helyezte a valamikori kormányfő, Vladimír Mečiar által adott amnesztiát, mely akadályozta azoknak a felelősségre vonását, akik az államfő fiának elrablásában vétkesek voltak.
A döntéshez nagyban hozzájárult a közvélemény nyomása, hiszen a parlamenti szavazás előtti időszakban mutatták be az Emberrablás című játékfilmet, amely Kováč elrablását és Róbert Remiáš meggyilkolását dolgozta fel. A film látogatottsági rekordokat döntött. Több jogász viszont az amnesztiák eltörlése után is úgy vélekedett, hogy nagyrészt szimbolikus döntésről volt szó, s minimális az esélye annak, hogy elítélik azon bűncselekmények elkövetőit, amelyekre a kegyelmi rendeletek vonatkoztak. Ráadásul közben a rendőrség is lezárta az amnesztiák kihirdetése kapcsán indított vizsgálatot, azzal, hogy az eset már elévült. Ezt a döntést végül a Főügyészség felülbírálta, s közölte, a vizsgálatot folytatni kell, mert az amnesztiákra nem vonatkozik az elévülés.
Mint köztudott, ismeretlen tettesek 1995. augusztus 31-én elrabolták és Ausztriába hurcolták az akkori köztársasági elnök fiát. Ifjabb Kováčot Ausztriában az ellene kiadott elfogatóparancs alapján letartóztatták. Az Interpol 1994. november 11-én adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene a Technopol-ügy miatt. Ennek háttere, hogy 1992 márciusa és májusa között a Technopol nevű szlovák cég 2,3 millió dollárt fizetett a holland Introcommerce nevű cégnek textilszállításért, amely azonban sohasem valósult meg. A csalási ügyben, amelybe 1994-ben az ifjabb Kováč is belekeveredett, 2000-ben a müncheni bíróság döntése értelmében leállították az ifjabb Michal Kováč elleni büntetőeljárást. Az elrablás után nem sokkal olyan hírek kaptak szárnyra, hogy abban a szlovák titkosszolgálat emberei is közreműködtek.
Vladimír Mečiar kormányfő, egyben Michal Kováč mandátumának lejárta után helyettes államfő 1998-ban amnesztiát hirdetett, mely vonatkozott az ifjabb Kováč elrablásával összefüggő cselekmények elkövetőire is, megakadályozva ezzel a felelősségre vonásukat.
Mint említettük, az ügyben kedvező fordulatra csak 2017-ben került sor, amikor is parlament alkotmánymódosítást fogadott el, miszerint a parlamentnek jogában áll hatályon kívül helyezni az amnesztiákat és kegyelmeket, amennyiben azok ellenkeznek a demokratikus jogállam alapelveivel. További lépés volt a mečiari amnesztiák eltörléséről hozott határozat és annak a kegyelmi rendeltnek az érvénytelenítése, melyet Michal Kováč adott a fiának a Technopol-üggyel kapcsolatban.
2019 nyarán a Pozsonyi III. Járásbíróság szenátusa felfüggesztette az eljárást az elrablás ügyében és a szlovák titkosszolgálat volt főnöke, Ivan Lexa ügyvédjének javaslatára úgy döntött, hogy az ügyet Európai Unió Bíróságának továbbítja döntéshozatalra.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk
