Illusztráció (rmdsz.ro)

A Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem nyitónapján erről a nagyon is időszerű kérdésről tartott előadást Wágner Tamás egy most lezajlott felmérés tanulságait ismertetve.

Abból kiindulva, hogy

az Európa Tanács március végén felhívta tagjait, hogy a járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről a kisebbségek nyelvén is tájékoztatni kell, amiről a későbbiek során jelentés is készül,

a Kisebbségi Jogvédő Intézet partnereivel összefogva kérdőíves felmérést készített. Számos kérdést tettek fel a központi, a regionális és az önkormányzati, valamint a kórházi és az oktatási tájékoztatással kapcsolatban.

Az eredmény azt mutatta, hogy Szlovénia kivételével mindenütt vannak problémák. Szlovéniában a magyar nemzeti közösséget államalkotó tényezőnek ismerték el, s garantált parlamenti helye van annak ellenére, hogy létszáma nem haladja meg a tízezer főt. A többi régióban nem ilyen rózsás a helyzet.

Szlovákiában kormányzati színtéren megvalósult az anyanyelvi kommunikáció, de ez is hiányos, mert késve fordították le, és az oldalt nem frissítik.

A többi régióban egyáltalán nem valósult meg ez a rendszer, kirívó példa Romániáé, ahol magyar nyelven még sürgősségi segélyhívó és tájékoztató vonalat sem biztosítottak. A lakhelyelhagyási nyilatkozatokat is csak románul lehetett kitölteni a román nyelvű formanyomtatványon. Azt is hallották partnereiktől, hogy a magyarok meg sem kísérelték magyarul kitölteni, ezért nem lehet tudni, hogy a román hatóságok azt hogyan kezelték volna.

Regionális, tehát tartományi vagy megyei szinten is felemás a helyzet, a magyar nyelvű megyék többségében nem volt gond, tehát a Székelyföldön, de ahol kisebbségbe került a magyarság, ott már több volt a probléma. A Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság honlapja csak román nyelvű volt, Szerbiában, ahol elvben a magyar hivatalos nyelvnek számít, ott a távoktatást leszámítva, amit magyar vezetésű tartományi oktatási titkárság felügyel, nem volt magyar nyelvű tájékoztató, Ukrajnában pedig az elmúlt idők restriktív nyelvi szabályozása miatt egyáltalán nem volt magyar nyelvű tájékoztatás annak ellenére, hogy Kárpátalján a magyar közösség létszáma 150 000 főre tehető.

Önkormányzati szinten is az a helyzet, hogy ahol jelentős magyar lakosság él, ott biztosítva vannak a nyelvi jogok, függetlenül attól, hogy a közösség élén magyar vagy a többségi nemzethez tartozó polgármester áll.

Pozitív példaként kiemelte Szlovákiát, ahol a kisebbségügyi kormánybiztos komoly szankciók kilátásba helyezésével kötelezte a polgármestereket és a különböző hivatalos intézményeket, hogy tegyenek eleget a nyelvi kötelezettségeknek.

Kirívó negatív példa viszont Marosvásárhely, ahol a hatóságok a járvány megelőzéséről sem tájékoztatták magyar nyelven a lakosságot. Általános probléma szinte mindenütt, hogy nem biztosítanak elegendő anyagi forrást arra, hogy a hatóságok a nyelvi jogi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Mindezek eredményeként a magyar pártok és a magyar sajtó szerepe felértékelődött, mert ezek tájékoztatták a magyar lakosságot a kormányzati intézkedésekről. Az RMDSZ és a VMSZ is külön honlapot hozott létre, hogy tájékoztassák a magyar lakosságot. A Kisebbségi Jogvédő Intézet ottani partnerei ezekkel a romániai jogsérelmekkel az ottani minisztériumokhoz fordultak, illetve érdemi válasz híján nemzetközi fórumok elé igyekeztek vinni az ügyeket.

A kórházak esetében is hasonló a helyzet, attól függően, hogy többségben vagy kisebbségben van-e a magyarság.

Ukrajnában gyakorlatilag már semmiféle joga nincs a kisebbségnek, hogy saját nyelven kapjon tájékoztatást. Ennek ellenére az etnikumok közti szolidaritás létezik, így Nagyszőlősön igyekeznek a magyar pácienseket is tájékoztatni egyes orvosok, akik tudnak magyarul.

A magyar online oktatás megvalósult, Kárpátalján úgy, hogy a magyar televízió adásait nézték. A magyarországi támogatásokkal kapcsolatban nem volt probléma, inkább pozitívan kezelték ezeket a hatóságok, kivéve Romániát, ahol kimondott gyűlöletkampányt váltott ki minden innen érkezett segítség.

Összességében megállapítható, hogy komoly problémák vannak a magyar nyelvhasználat tekintetében. Kirívó a helyzet Ukrajnában, ahol gyakorlatilag a vallási és a magánszférába szorítják vissza a nyelvhasználatot. És csalódást jelent a Vajdaság, ahol a hivatalosnak deklarált magyar nyelv használatát legtöbbször ki kell kényszeríteni. Bizony akad még tennivaló.