(Frissítve) Ezt Igor Matovič (OĽANO) kormányfő erősítette meg a központi válságstáb ülése közben. Egyúttal bírálta Martin Klus (SaS) külügyi államtitkárt, amiért a döntést még a tárgyalás idején nyilvánosságra hozta a közösségi oldalán.
Mint állítja, ezzel rossz diplomáciai helyzetbe hozta Szlovákiát Csehországgal szemben. A döntésről először Andrej Babiš kormányfőt akarta személyesen tájékoztatni.
A fertőzöttek számának emelkedésére kell számítani Csehországban
Nem várható a következő hetekben, hogy csökken az igazolt fertőzöttek napi száma Csehországban, valószínűbb a növekedés – jelentette ki Roman Prymula tudományért és egészségügyi kutatásokért felelős cseh kormánybiztos kedden a Prága melletti Vestecben, ahol Andrej Babiš kormányfővel együtt meglátogatta a Biocev egészségügyi kutatóközpontot.
Prymula ezért nem tartja valószínűnek, hogy Szlovákia rövidesen levehetné Csehországot a vörös, vagyis a kockázatos besorolású országok listájáról. A szlovákiai központi válságstáb erről hétfőn döntött, a csehek szlovákiai beutazását korlátozó intézkedés pénteken lép életbe.
A döntés háttere, hogy szeptember elsejétől kezdve Csehországban egy nap kivételével mindig meghaladta az ezret a napi igazolt fertőzések száma. Kedden a holland kormány is a vörös listára tette Csehországot.
„A következő napokban és hetekben nem várható olyan csökkenés, amely alapján levehetnének minket erről a listáról. A következő két-három hétben inkább az esetek növekedésével kell számolni” – mondta Prymula újságíróknak. Szerinte hosszabb távon lehetetlen megjósolni, milyen lesz a járvány alakulása.
Prymula leszögezte: a gazdasági és társadalmi élet olyan leállítása, mint tavasszal, már csak a végső esetben jöhet számításba. „Például, ha a kórházak kapacitása nem lenne elegendő a betegek kezelésére. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk” – tette hozzá a kormánybiztos, aki az egyik legjobb cseh járványügyi szakértőnek számít.
A kormányfő újságíróknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány miatt nem szabad elhanyagolni a más súlyos betegségek elleni küzdelmet sem.
„Naponta halljuk, milyen gondokat okoz a Covid-19, miközben például rákban 27 ezer ember hal meg évente, ami napi 75 halottat jelent” – mutatott rá Andrej Babiš. Közölte, hogy a kormány hosszú távú nemzeti rákellenes tervet készít, hogy csökkentse a rákos betegek elhalálozásának számát.
Csehországban az egészségügyi minisztérium kimutatása szerint hétfőn 1038 új igazolt koronavírus-fertőzöttet regisztráltak a laboratóriumi tesztek alapján. Az aktív esetek száma már meghaladta a 14 600-at. Andrej Babiš azt mondta, hogy a kórházakban 305 személyt kezelnek, közülük 51 állapota súlyos. A halottak száma 465-re emelkedett.
Korábban írtuk:
„Martin Klus nem állt ellen a Facebook csábításának, és ezt a nagyon fontos, Csehországot érintő döntést, szerintem felelőtlen módon, már a központi válságstáb ülésén a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Ez problémát jelent, természetesen, az lett volna a helyénvaló, ha erről a Csehországot komolyan érintő intézkedésről először a cseh kormányfőt tájékoztatom – személyesen. Mikor ránéztem a telefonomra, láttam, hogy Martin Klus már ezt közölte a nyilvánossággal” – mondta Matovič, azt is hozzátéve, hogy ez szerinte nagy hiba volt Klus részéről.
Hogy a helyzetre miként reagált Babiš, egyelőre nem tudta, mivel csak a sajtótájékoztató után akarta vele felvenni a kapcsolatot.
Matovič sajnálja a kialakult helyzetet. „Van, akinek az ilyen üléseken – megjegyzem: a központi válságstáb ülésén -, el kellene venni a telefonját, mint egy kisgyereknek, és be kellene azt zárni valahol kint egy szekrénybe” – jegyezte meg.
Csehország péntektől (szeptember 18.) kerül fel a vörös jelzésű országok listájára. Ennek oka, hogy naponta gyorsan nő a fertőzöttek száma – tájékoztatott Klus az ülés idején.
Mint elmondta: újabban mindenkinek, aki Csehország területéről tér vissza, egy 72 óránál nem régebbi negatív teszteredményt kell felmutatnia, vagy az e-hranica űrlapon keresztül ötnapos otthoni karanténba kell vonulnia, amely egy teszttel végződik.
Kivételt azok az ingázók képeznek, akik a legközelebbi határátkelőtől számított 30 kilométeres körzeten belül mozognak, legyen szó akár diákokról, akár pedagógusokról, kutatókról, egészségügyi dolgozókról, mezőgazdasági gazdálkodókról, szociális munkásokról, a kritikus infrastruktúrában dolgozókról, egyes sportolókról vagy akár művészekről.
Az intézkedés betartását szúrópróbaszerűen ellenőrzik, többek között a mobiltelefonok ún. trackelésén keresztül.
Ausztria és Magyarország egyelőre a zöld jelzésű országok között marad. Ezek esetében azonban fennáll a veszély, hogy lényegében bármikor vörös jelzésű országokká válhatnak.
Klus ezért azt tanácsolja, hogy mérlegeljük a tervezett utunkat, és ne utazzunk azokba a régiókba, amelyek listáját a Külügyminisztérium hamarosan nyilvánosságra hozza. Arról, hogy lezárják-e az ukrán határt, a következő napokban fognak dönteni – tájékoztatott Klus.
Hozzátette: Svédországot, Bulgáriát és Kanadát a biztonságos országok listájára sorolták. Belgium, Hollandia és Portugália esetében jelenleg várnak az efféle átminősítéssel.
(mti, tasr/Felvidék.ma)
