Az orvosok a fertőzötteket, a gyógyultakat és a halálos áldozatokat, a közgazdászok pedig a bruttó hazai termék csökkenését veszik számba a járvánnyal kapcsolatban. A koronavírus által okozott károk azonban nemcsak az áldozatok számával és a gazdaság visszaesésének mértékével mérhetők.
Hogyan élheti mindezt túl súlyosabb károsodás nélkül az egyén és a társadalom, a gazdaság? Ez a kérdés foglalkoztatja most a tudósokat, az orvosokat, a politikusokat és az átlagembereket, s ugyancsak erről beszélt egy ezzel a témával foglalkozó, a prágai Károly Egyetem Orvosi Kara által rendezett tudományos konferencián Štěpán Jurajda, a CERGE-EI elemzője is.
Mint mondta, sok ember teszi fel a kérdést, vajon milyen hatással vannak a járványügyi korlátozások az életünkre és a társadalmunkra, mivel közismert tény, hogy nemcsak a járvány, hanem annak gazdasági hatásai, a recesszió is komoly áldozatokat követel.
A járvány első hullámában több ország folyamodott az úgynevezett lockdown bevezetéséhez, amikor lezárták a határokat, bezárták az iskolákat és számos egyéb korlátozást léptettek életbe. Akkor a gazdaság lelassult, viszont a járvány terjedését sikerült kézben tartani. Megállapítást nyert, hogy amennyiben Csehországban csak egy héttel később vezették volna be a korlátozásokat, a fertőzések száma drámaian megnőtt volna.
A gyors intézkedések segítettek a járvány terjedésének lassításában, s ennek gazdasági jelentősége is volt, „mivel maga a járvány jár gazdasági következményekkel és nem az intézkedések“, jegyezte meg a legutóbbi kutatási eredményekkel kapcsolatban a cseh közgazdász.
„Tapasztalhatjuk, hogy az emberek önszántukból nem mennek munkába, bevásárolni, nem járatják a gyermekeiket iskolába, a cégek pedig a járvány hatására nem kezdeményeznek beruházásokat, mert mindannyian félnek” – állapította meg Jurajda. A fertőzés miatti aggodalmuk miatt az emberek egyszerűen nem ösztönzik a gazdaságot.
Erre a jelenségre példa Svédország, mely tavasszal nem vezetett be olyan szigorú intézkedéseket, mint más országok, ennek ellenére ugyanúgy visszaesett a fogyasztásuk, mint Finnországban, Norvégiában és Dániában, mert az idősebb generáció képviselői félelmükben kevesebbet vásároltak és költöttek.
A professzor szerint a legrosszabb forgatókönyv akkor valósulna meg, ha a járvány annyira elharapózna, hogy az emberek tömegesen félnének munkába és vásárolni járni. „Ha az emberek beszüntetik a vásárlást és a cégek nem fognak beruházni, mindannyian munka nélkül maradunk” – mondta. Abban az esetben a gazdasági következmények is súlyosbodnának.
Jurajda szerint a gazdasági és a másodlagos egészségügyi következményeket éppen a járvány megfékezésével tudjuk enyhíteni, mert maga a járványhelyzet befolyásolja az emberek viselkedését.
Hozzátette, hogy a mély és elhúzódó recesszió tartós és nagyon komoly egészségügyi következményekkel járhat.
A hosszan elhúzódó gazdasági stresszhelyzet következményeként rosszabbodnak a karrierlehetőségek, megnő az alkoholfogyasztás és súlyosbodnak a lelki problémák. Tömeges elbocsátások esetén jelentősen nő a szív- és érrendszeri megbetegedések és egyéb egészségügyi problémák veszélye, továbbá megugrik az öngyilkosságok száma is.
***
Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat, a megértő magyar szó: már nincs egyedül a bajban! Ha bajban van, ha kétségbeesésében az anonimitás megőrzésével egy kívülálló személy segítségére van szüksége, hívja a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot!
Éjjel-nappal, magyar nyelven fogadják a hívását!
0918 500 333 (Orange)
0904 500 338 (T-Mobile)
A hívás nem emelt díjas.
https://www.facebook.com/FelvidekiLelkiElsosegelyTelefonszolgalat/
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
