Az ipolyfödémesi születésű Molnár Levente fotóművész a Tihanyi Bencés Apátság kiállítóhelyiségében mutatta be fotográfiáit. A tavaly készült, Jézus Krisztus keresztútját ábrázoló egyedi hangvételű fotográfiái mellett további alkotások is megjelennek a nívós tárlaton.
A Felvidék.ma a tihanyi kiállításról, az alkotásokról, valamint a visszajelzésekről és a tervekről kérdezte a fiatal fotóművészt.
Milyen anyag jelenik meg a tihanyi apátságban?
Szeptember első felében a 14 darabos STATIO című anyagommal indultam útnak a tihanyi apátság temploma felé. A későbbiekben kiderült, hogy a templom adottságai miatt egy nagyobb méretű galériában lenne a kiállítás, az apátság épületén belül, ahol igen kevésnek bizonyultam a 14 fotómmal. Így hát egy olyan döntés előtt találtam magam, hogy ha elvállalom ezt a lehetőséget, akkor nagyon rövid időn belül meg kell tölteni az összes falat. Ez minimum 35-40 db képet jelent. Nem hezitáltam sokáig, nekivágtam ennek a kihívásnak, hogy szeptember végére kész legyen minden.
A kiállítás címén nagyon sokáig gondolkoztam, hiszen ez most egy más tárlat lett, mint az eddigiek, mivel ez az anyag most először jelenik meg nem templomi térben. Kiegészítve több új és régebbi projekt anyagával is, a cím végül maradt a STATIO, mivel az összes többi munkám valamilyen szinten ide kapcsolódik, s végül több mint 50 képpel szerepelek.
Hogy került a képbe Tihany?
A bencés rend a római katolikus egyház legrégebbi szerzetesrendje. Kapcsolatuk a tudománnyal, kultúrával és a művészettel is igen jelentős.
Fontos szempont volt számomra, hogy egy olyan helyen szerepeljek munkáimmal, ahol nemcsak vallási, de kultúrtörténeti, fotóművészeti, és művészetpszichológiai benyomások is érhetnek.
Tulajdonképpen az összes kiállítóhelyemet így keresem. A tihanyi bencés apátság az egyik legkedveltebb és leglátogatottabb turistacélpont a magyarországi és külföldi kirándulók körében. Egy év alatt 150-200 ezer ember is megfordul itt. Ez volt az másik fontos tényező, mivel szeretném, ha minél több emberhez eljutna a munkásságom. A nyári időszakra terveztem az ötödik önálló kiállításomat, tudatosan a Balaton vidékére. Tihanyban sajnos felújítási munkálatok folytak ebben az időszakban, így csak a szezon végére maradt szabad időpont. Viszont ezt az időszakot teljesen kihasználva több mint két hónapig biztosan látogatható a tárlat.
Az elmúlt időszakban merre járt a STATIO?
A STATIO 2019 nyár előtt készült el. Azóta több helyen szerepeltem ezzel a vándorkiállítással, a felvidéki Ipolyságon és Ipolyfödémesen, majd Prágában, illetve Budapesten és most Tihanyban. Idén valószínűleg Tihany az utolsó állomás, mivel itt november végéig lesznek kiállítva. Decemberben pedig inkább a karácsonyra és a közelgő egyetemi vizsgaidőszakra fogok koncentrálni.
Milyen volt a fogadtatása az eddigi helyeken?
Szinte az összes kiállításon és online felületen pozitív visszajelzéseket kaptam. Néha előfordul negatív észrevétel is, de ezeket inkább építőjellegűnek fogom fel. Minden téren kiállok a munkám mellett, és ennyi idő, interjú és kiállítás után biztos vagyok abban, hogy bármilyen helyzetben meg tudom védeni azt.
Más fotók is megjelennek Tihanyban?
Azáltal, hogy végül Tihanyba szinte háromszor annyi képet kellett vinnem, mint amivel eredetileg készültem, muszáj voltam új munkákat készíteni, nyomtatni, keretezni. A STATIO sorozatom a fő anyag a galériában, viszont sok más kép kíséri ezen a kiállításon. Az első teremben több werkfotó, felvételek az eddigi kiállításokról, sok működő templom és templomrom kültéri és beltéri képei, és egy nagyméretű tévén egy videomunka is látható itt. Ez a terem vezeti be a látogatót a munkásságomba. A második részben különböző bibliai történetek sora található, és a középpontban egy nagyméretű kép nyűgözi le a nézőt a teremvilágítás adta lehetőségeknek köszönhetően. A harmadik teremben az elmúlással foglalkozó Emlékek őre sorozatom, és több más temetőprojekt fogadja az érdeklődőt.
Mik a tervei?
Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia MA szakos hallgatója vagyok. Bőven van tanulni és alkotni való feladatunk, de szerencsére találok időt a munkára, és a kiállítások szervezésére és lebonyolítására is. Több új projekten dolgozom mind a szakralitás témakörében, mind más területeken, például mozgókép- és hangalapú munkákon is. További kiállítóterek keresése, kiállítások szervezése, egy photobook kiadatása, mester diplomamunkám megalapozása a következő lépcsőfok. Jelen helyzetben a szakma, a művészet és a magánélet területén való helytállás és a testi-lelki egészség fenntartása a legfontosabb.
A kiállítás időtartama alatt sor kerül majd egy kerekasztal-beszélgetésre a szakralitás és fotográfia témakörében, valamint több, általam történő személyes tárlatvezetésre is, amire bárki jelentkezhet.
A kiállítást Korzenszky Richárd bencés szerzetes, pedagógus, a Tihanyi Bencés Apátság volt elöljárója nyitotta meg október 3-án. Beszédében gyönyörűen fogalmazta meg a gondolatot, amit célirányként jelöltem ki magam elé a jövőre tekintve:
,,Stáció. Állomás. Álljunk meg, és Jézus keresztútja figyelmeztessen mindnyájunkat, hogy tovább kell menni az úton. Molnár Levente fotográfusnak szívből kívánom, hogy ne álljon meg az úton. Vegye, és vetesse észre a hétköznapokban is jelen lévő szakralitást, s tevékenységével nem egyszerűen fotográfiát fog bevinni a templomba, a szakrális térbe, hanem jobbá, emberibbé tudja tenni ezt az élet szentségéről tudomást venni nem akaró, profán világot.”
A kiállítás nyitvatartási időben látogatható a tihanyi apátság kiállítótermeiben november végéig.
