A legközelebbi parlamenti választásokra rendes körülmények között 2024 tavaszáig kell várnia az ország népének. Igor Matovič kormánya 95 képviselővel alkotmányos többséget alkot a parlamentben, ám egyre gyakrabban merül fel az előrehozott választások témája, parlamenti és parlamenten kívüli pártok is a kormány leváltásával próbálkoznak.
Matovičék nem egész nyolc hónapja tartó kormányzása alatt immár négyféle kezdeményezés született, melyek idő előtt megfosztanák őket a hatalmuktól. A parlamenti ellenzék soraiból a Smer és a Hlas független képviselői versengnek azért, ki szerez a közvélemény soraiból mindehhez nagyobb támogatást.
A parlamenten kívüli SNS immár néhány hónapja gyűjti az aláírásokat az előrehozott választások érdekében rendezett népszavazás meghirdetéséért. A Juraj Draxler korábbi oktatásügyi miniszter által kezdeményezett, Igor Matovič leváltása érdekében indított petíciót pedig eddig több mint 68 ezren írták alá.
Ján Baránek politikai elemző szerint a Matovič-kormány elleni kezdeményezések hátterében annak nem megfelelő kommunikációja áll.
„A fő ok magának a kormányfőnek a személye és gyakori kaotikus megnyilvánulásai. Ahelyett, hogy összefogná a nemzetet, állandóan bűnbakot keres. Ez pedig komoly ellenérzést vált ki az emberekből“ – véli Baránek. A kormány ráadásul véleménye szerint feltehetően törvény- és alkotmányellenes intézkedéseket hoz. „Mindezt olyan mértékben, hogy azt bírálják a többnyire visszafogott alkotmányjogászok is“ – mutatott rá.
A legnagyobb hibának azt tartja, hogy a kormány nyáron nem készült fel a járvány második hullámára. „A kórházak nem készültek fel, holott várható volt a második hullám“ – fejtette ki a politikai elemző. Ám szerinte ebben a helyzetben hasonló népszerűtlen intézkedéseket kellett volna hoznia más kormányfőnek, például Peter Pellegrininek is, viszont a különbség épp a kommunikáció terén mutatkozott volna meg. „Pellegrini kormányfőként nem kommunikált olyan mentori módon, mint Matovič. Utóbbi a kommunikáció lehető legrosszabb változatát alkalmazta“ – vélekedett.
A Smer már több ízben próbálta a parlamentben megvonni a bizalmat egyes miniszterektől, mindeddig sikertelenül.
Fico többször kifejezésre juttatta, hogy a leváltási kísérlet feltételezhetően nem lesz sikeres, mert a kormánykoalíció 95 képviselőjét nem tudják leszavazni. Ezt most is megjegyezte, amikor szerdán bejelentette, aláírásokat gyűjt a parlamenti képviselők soraiban egy újabb rendkívüli ülés összehívására, valamint referendum meghirdetésére az előrehozott parlamenti választások érdekében.
„Hogy a referendum sikeres lehessen, nem elég aláírni a petíciós íveket, legalább 50 százalékos részvételt kell elérni“ – fejtette ki Fico, hozzátéve, hogy a referendum során a válaszoknak igenlőnek kell lenniük.
Lényegében ugyanezeket a kifogásokat sorakoztatják fel a kormány politikájával kapcsolatban a Hlas ellenzéki képviselői is, akik november 17-én, a bársonyos forradalom kitörésének 31. évfordulóján internetes ankétot kezdeményeznek a választások előrehozásáról.
„Matovič a választások előtt azt hangoztatta, hogy az internetes ankétoknak hasonló erejük van, mint a referendumnak, s ezek kötelező érvényűek a politikusok számára. A Hlas megkérdezi az embereket, hogy egyetértenek-e az előrehozott választásokkal. Matovič ankétjába 67 ezer ember kapcsolódott be, s véleményük kötelező érvényűvé vált a programnyilatkozatnál. „Ezért remélem, hogy ha a mi ankétunkba is elegendő ember kapcsolódik be, a kormány az ő véleményüket ugyanolyan kötelező érvényűnek tekinti majd, amennyiben nem akar hátat fordítani a tömegeknek és szembe köpni őket” – jelentette ki Peter Pellegrini, a Hlas vezetője, korábbi kormányfő.
Hozzátette, hogy amennyiben az ankétba bekapcsolódók többsége az előrehozott választások mellett dönt, a Hlas a választási időszak lerövidítésére vonatkozó alkotmánytörvényt terjeszt a parlament elé. Ellenkező esetben lehetségesnek tartja, hogy referendumot kezdeményezzenek új parlamenti választások kiírására.
Marián Giba alkotmányjogász szerint az internetes ankét nem formális, ami „jogi relevanciát válthat ki“. A referendum legnagyobb ereje szerinte abban van, hogy annak meghirdetéséhez 350 ezer igenlő aláírás szükséges, sikeresnek pedig akkor minősíthető, ha a választásra jogosultak több mint fele részt vesz rajta.
Michal Cirner politológus szerint nincs semmi rendkívüli Fico vagy Pellegrini kezdeményezésében, hiszen például a Smer már többször megpróbálta megvonni bizalmat a kormánytól, „ami a potencális választók megtartására irányuló politikai taktika“ – emlékeztetett. Cirner szerint sem a referendumnak, sem az ankétnak nincs esélye a sikerre.
A Smer és a Hlas jelenleg inkább politikai vetélytársak, mint szövetségesek, ezért nem támogatta például Pellegrini a nyilvánosság előtt Fico referendumát.
„Nagy mértékben ugyanazokért a választókért küzdenek“ – állapította meg Cirner. A Smer szempontjából abban látja a problémát, hogy annak Hlas pártba távozott tagjain és a szélsőségeseken kívül nincs, aki együttműködjön velük. „Annak érdekében, hogy a Smernek elegendő szavazata legyen a kormány leváltásához, valakivel együtt kell működnie. Ebből adódóan a párt zsarolható és mindez olyan következményekkel is jár, hogy a Hlas nem támogatta Fico referendumtörekvéseit, vagy hogy Fico nehezen ismeri be a Kotlebáékkal való együttműködést“ – véli Cirner.
Pavol Baboš politológus nem vár sikert Robert Fico egyik kezdeményezése tekintetében sem. „Tekintettel a korábbi tapasztalatokra, mindkét kezdeményezés propagandának számít. Nincs róla tudomásom, hogy egy ellenzéki párt egymaga megbuktatott volna akár egyetlen kormánytagot a koalíciós pártok minimum egyikének segítsége nélkül. S arra sem volt még példa, hogy hasonló referendum esetén elérték volna a szükséges részvételt. Ez sokkal inkább marketing, mint bármi más“ – állapította meg Baboš.
Szerinte a referendum legfontosabb előnye bármely párt részére, hogy nem kell együttműködnie senkivel az ellenzékből. „Ez azonban a hosszabb és nehezebb út“ – véli. Hozzátette, elképzelhetőnek tartja, hogy Fico alibit keres, hogy a közvélemény ne vethesse a szemére a szélsőségesekkel való együttműködést. Ugyanígy marketingnek minősül szerinte Pellegrini stratégiája is. „Viszont minimum érdekes húzás abból a szempontból, hogy ugyanazokat az eszközöket használja, mint amilyeneket Matovič alkalmazott a kampánya során, itt legalább megtalálható a kreativitás eleme“ – véli Baboš.
Hasonlóan látja a helyzetet Jozef Lenč politológus is. „Ha nem ismerjük a sikeresség kritériumait, nehéz megmondani, hogy sikeres lesz-e a referendum. Személy szerint úgy vélem, hogy amennyiben elegendő aláírás gyűlik össze a népszavazásért indított petíció során, vagy az ankétban nagy lesz a részvétel, minimum a Smer és a Hlas sikeresnek fogja tartani“ – jelentette ki Lenč.
Szerinte Pellegrini esetleges együttműködése Fico referendumában ellenkezne a pártból való távozásával. Megállapította, hogy Fico jelenleg nagyon nehéz helyzetben van. „Vagy együttműködik a fasisztákkal, vagy kénytelen lesz kéréssel fordulni Pellegrinihez, s mindkét helyzet kényelmetlen lenne a számára“ – összegezte Lenč.
(Felvidék.ma/Pravda/O. A.)
