Először enged betekintést a szakma és a nagyközönség számára új állandó kiállításainak tervezésébe a Néprajzi Múzeum november 16. és 18. között az Útközben – En Route című nemzetközi online konferencián.

A Néprajzi Múzeum hamarosan új épületbe költözik. A fizikai megújulás mellett koncepcionális váltásra is készülnek – ennek meghatározó eleme az új állandó kiállítások létrehozása, amelyeken hosszú ideje dolgoznak az intézmény munkatársai – emlékeztetett az MTI-hez eljuttatott közleményében a múzeum.

A közlemény szerint

az állandó tárlatok megalkotása mérföldkőnek számít nemcsak a Néprajzi Múzeum és a magyarországi néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is. Az új helyszínen a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb területen a gyűjtemény kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség.

Az új kiállítások azonban több múzeumi küldetést is be kell, hogy teljesítsenek, a megőrzéstől a tudományos feldolgozáson át az oktatásig, a szórakoztatásig – emlékeztet a Néprajzi Múzeum.

De hogyan lehet egy állandó kiállítás egyszerre korszerű, tudományos igényességgel megalkotott, tudásközvetítő, több réteget és korosztályt megszólító, ugyanakkor érdekes, élvezetes és szórakoztató? Ezen kérdések megvitatása, valamint a már elkészült koncepció részletes bemutatása és hazai és nemzetközi szakmai körökben való megmérettetése a célja az Útközben – En Route online konferenciának.

Az ingyenes regisztrációt követően a http://utkozben.neprajz.hu/ honlapon nyomon követhető esemény első napján más országok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak tapasztalatait lehet megismerni, a második és harmadik napon pedig a Néprajzi Múzeum új kiállítási egységei lesznek terítéken.

A felkért vendégelőadók neves külföldi és hazai szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, történészek, muzeológusok, kurátorok. A kiemelt előadó Barbara Kirshenblatt-Gimblett professzor, kulturális antropológus, múzeumteoretikus, a varsói POLIN Múzeum vezető kurátora.

A közlemény szerint a Néprajzi Múzeum tervezett kiállításai három részből állnak: a gyűjteményi kiállításból, a Kerámiatérből és az ifjúsági kiállításból. Közös jellemzőjük, hogy hangsúlyosan a gyűjtemény értelmezését tekintik a feldolgozás tárgyának, és együtt szerepel bennük a történeti és a kortárs, illetve a magyar és nemzetközi anyag.

A több ezer tárgyat felvonultató központi gyűjteményi kiállítás értelmező módon, együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum 150 éves gyűjteményét, a magyar és nemzetközi anyagot. A tárgyakon kívül hangsúlyos szerepet kapnak az archívumi tartalmak: fotók, rajzok, kéziratok, zenei anyag.

A kiállítás moduláris szerkezetű lesz, melyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak – ismerteti a terveket a közlemény.

A Kerámiatér olyan nyitott tér lesz, amely bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ez a látványtár több ezer kerámia tárgyat mutat be a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.

A gyermek- és ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein a korábban élt vagy élő embertársaik – áll a közleményben.