Sipos Lászlót legalább 10 éve ismerem. Mindketten somorjaiak vagyunk, egy helyre jártunk egyetemre, összefutottunk a terepen, amikor környezetszennyezés-gyanús ügyekben vizsgálódtunk. Volt, hogy én segítettem neki, máskor ő nekem. Lacit becsületes embernek ismerem, akit egy dolog érdekel: az igazság és a törvény. Az utóbbi években több alkalommal hasznos tanáccsal látta el a somorjai önkormányzatot, két éve tagja a szociális, lakás- és egészségügyi bizottságnak, majd a nyáron úgy döntött, hogy csatlakozik a Magyar Közösség Pártja somorjai szervezetéhez. Sipos Lászlóval erről, de főleg a cigánykérdés egyes területeiről beszélgettem.
Miért döntöttél úgy, hogy csatlakozol az MKP somorjai szervezetéhez?
Erre kicsit hosszabban válaszolnék. Mivel nem parlamenti pártról beszélünk és tudjuk, hogy az MKP 2010 óta a választásokkor idáig mindig 5 százalékos küszöb alatt maradt, nyilvánvalóan nem a saját érdek motivált, ellenkezőleg. Mindezek ellenére egyetlen párt, amibe hajlandó voltam belépni és az a politika, amivel az elmúlt évek során nagyjából azonosulni tudok. Itt szeretném megjegyezni, hogy más politikai párt tagja soha nem voltam, pedig próbáltak beszervezni többször is. De hogy a kérdésre válaszoljak: a legfőbb ok, amiért csatlakoztam, hogy MKP-t tartom az egyedüli pártnak, ami felvállalja a felvidéki magyar közösség érdekeit és más politikai pártokkal ellentétben nem mocskolódott be politikai ügyekben, nem verte át a választóit, nem kötött elvtelen alkukat. Ha pedig úgy adódik, hogy valamiben tudok segíteni, akkor szívesen bocsátom rendelkezésre a közel 7 éves vezetői tapasztalatomat és szakmai tudásomat, amennyiben igény van rá.
Somorján mindenképpen van, hiszen akkor léptél be a pártba, amikor már mindenki az egyesülés szót használta minden mondatban kétszer. Ráadásul kevés cigány származású ember dönt úgy, hogy politikával akar foglalkozni, de be akar állni a sorba, és dolgozni akar a közösségért. Ám vágjunk a közepébe: Minek alapján határozható meg valakiről, hogy cigány? Fontos ez egyáltalán?
A többségi társadalom a cigányságot kezdettől fogva kívülről, a cigányok antropológiai szempontjai, jegyei alapján határozta meg. Már az 1893-as összeíráskor is azok voltak cigányként számontartva, akiket a többség annak tartott, függetlenül attól, hogy ők magukat minek mondták vagy gondolták (pl. bőrszín, életmód, szociális helyzet alapján stb.) Ennek az a hiányossága, hogy ha valakit a szociális helyzete alapján tartanak cigánynak, akkor azokat a nem cigányokat is ide sorolják, akik a társadalom peremén élnek. De akár ennek az ellenkezője is előfordulhat: sokszor az integrált cigányokat nem sorolják a cigányok közé.
Te minek vallod magad? Cigánynak vagy magyarnak?
Magyarnak. Szerintem nagyon fontos, hogy valaki felvállalja a származását, hiszen semmilyen szinten nem jó, ha megtagadjuk önmagunkat, ráadásul rólunk legtöbbször amúgy is árulkodnak az antropológiai jegyek. A Jóisten minden embert egyenlőnek teremtett, persze más kérdés, hogy ki hogyan használja az általa kapott talentumot. De a lényeg az, hogy ezt el kell fogadni. De hogy mondjak egy példát: a magyar ajkú (romungro) cigányok az évek során szinte teljesen elhagyták a nyelvüket, s olyan mértékben azonosultak a magyarsággal, hogy szinte már csak külső jegyekben különböznek. Szóval nem szabad megtagadni, hogy honnan származunk, de azt is fontos kiemelni, hogy 5-600 éve ugyanabban a kultúrkörben éltünk a Magyar Királyság többi népével: szerves része voltunk az ország életének.
Te magad is sokat foglalkozol a felvidéki cigánykérdéssel, s beszélgetéseink során már említettél néhány olyan tabutémát, melyről manapság nem mernek beszélni. Például szerinted létezik olyan, hogy cigánybűnözés?
Tudom, hogy a kérdés nagyon érzékeny és leginkább gyűlöletkeltésre alkalmas fogalomról van szó. Ezért is bizonygatták sokan, hogy nem létezik összefüggés cigányság és a bűnözés között és hogy mai használata megalapozatlan. Szerintem mégis fontos megemlíteni, hogy cigányok bűnözése alapvetően összefügg a cigányság sajátos történeti fejlődésével. A cigánybűnözés kifejezésnek nem a múlt kriminológiában használatos, illetve a náci ideológiához közeli diszkriminatív jelentését szeretném elemezni, hanem rá szeretnék mutatni ennek szociális okaira, arra, hogy az ilyen bűntényt elkövetők többsége halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozik (pl.: nagycsalád, iskolázatlanság, stb.), illetve, hogy a bűnözésnek elsősorban gazdasági okai vannak: szegénység, éhezés, munkanélküliség, szakképzetlenség. Ez vezet a bűnözéshez. Az iskolázottsági szint, a jövedelem, a család nagysága, a lakáshelyzet lényegesen meghatározza a cigányok életmódszerkezetét.
Érintsünk még két témát. Mi a véleményed arról, hogy vannak olyan iskolák a Felvidéken is, ahova úgy kerülnek be egyes cigány gyerekek, hogy nem ismerik az alapvető viselkedési szokásokat?
A cigány családok szociális helyzete szorosan összefügg azzal, hogy milyen nevelési folyamatokon mentek keresztül, és hogy sikerült-e elsajátítaniuk az iskolakezdéshez szükséges viselkedési szokásokat, mivel sokuk úgy kerül be az első osztályba, hogy még az alapvető higiéniai szokásokat sem sajátították el, de hozzá kell tenni, nem azért, mert nem akarták, hanem mert nincs rá lehetőségük, illetve azért, mert sokszor a szülők sem ismerik azokat. Ez egy óriási probléma, és külön interjút is megérne.
Rendben, majd visszatérünk rá. S mit gondolsz az oktatási rendszerről, illetve arról, hogy egyes gyerekek nyelvi hátrányban szenvednek?
Az oktatási rendszer szempontjából jelentős hátráltató tényező az adott cigány gyerekek nyelvhasználata. Ez a nyelvi hátrány nyilván csak azokra vonatkozik, akik nem teljesen integrálódtak a társadalomba és az államnyelvet sem ismerik, vagy történetesen kétnyelvűek (romanes-szlovák, illetve romanes-magyar), de kétnyelvűségük ellenére sem rendelkeznek az iskolakezdéshez szükséges szókinccsel. Az ország déli és keleti határvidékein vannak romák, akik háromnyelvűek (romanes, szlovák, magyar vagy romanes és ukrán/rutén). Ennek következménye, hogy a gyerekek ugyan jól beszélik a többségi oktatás nyelvét, de gyakran nyelvi nehézségeik vannak amiatt, hogy egyik nyelvet sem beszélik tökéletesen. Vagyis beszélik a többségi oktatás nyelvét, de gyengébben, mint azok a gyerekek, akik szlovák vagy magyar anyanyelvűek.
S mi a helyzet a gyerekek iskolai helyzetével?
A cigány anyanyelvű gyerekek iskolai helyzete rejtett problémának látszik, mert nagyon ritkán tesznek róla említést. A lemaradásuk mértéke akkor tűnik igazán nagynak, ha figyelembe vesszük, hogy még a magyar, illetve szlovák anyanyelvű cigány tanulók is problémákkal küzdenek. A cigány gyerekek a magyar vagy szlovák nyelvnek csak olyan dialektusait ismerik és használják, melyeket a tanáraik nem értenek és a többség által nem elfogadottak. A Szlovákiában élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül egyedül a cigányok számára nem készült el anyanyelven akkreditált oktatási tervezet. Ráadásul ilyen akkreditált tanárképzés sem létezik.
Szerinted szükség van cigány iskolákra Felvidéken?
Sokan sokféleképpen nyilatkoznak erről a problémáról, de én meg vagyok győződve arról, hogy nincs szükség cigány nyelvű képzésre, mivel sem cigány nyelvű hivatalok, sem pedig cigány nyelvet használó munkahelyek nem lesznek Felvidéken. Épp ellenkezőleg. Mi 600 éve már rég nem cigányként éltünk sem a Magyar Királyság területén, sem ma. Tudjuk, hogy cigányok vagyunk, büszkén vállaljuk is, de a nyelvünk vagy magyar és cigány vagy szlovák és cigány, ezért inkább arra kellene törekedni, hogy a kettő közül az egyik kultúrkörhöz húzzunk jobban. A történelmi tapasztalat miatt a magyarhoz.
Statisztikai adatok állnak rendelkezésre arról, hogy a szlovákiai cigányok – akik nem asszimilálódtak a többségi társadalomba – közel 70 százaléka használja a cigány nyelvet, mint anyanyelvet.
Igen, ám ennek ellenére az 1994-ben a statisztikai hivatal által végzett „Romák 1994-ben” című felmérés eredménye a cigány nyelv oktatásban való használata ellen érvel. A felmérés megállapítása szerint a romák véleménye a cigány nyelv használatáról inkább negatív. Az említett kutatás alapján a cigány válaszadók 11 százaléka vélekedett úgy, hogy azt szeretné, ha az alapiskolában az összes tantárgyat cigányul tanítanák, 33 százaléka csak néhány tantárgy cigány nyelven való tanítása mellett foglalt állást és 45 százalék úgy gondolta, hogy egyetlen tantárgyat sem kéne cigányul oktatni. Ezért maguk a cigányok részéről is kétséges az anyanyelvükön való oktatás, a tény, hogy nincs is rá nagy igényük, még inkább megnehezíti a tárgyalt problémakört és megoldáshoz sehogy se vezet. A magyar nyelv és az államnyelv elsajátítása az, ami véleményem szerint pozitív változást hozhat oktatásukat illetően, mivel maga a cigány nyelven való oktatás és az ezzel összefüggő kulturális hátrány csak determinálja a cigány gyermekek iskolai teljesítményét és akadályozza annak optimális fejlődését.
Ha jól tudom, a másik szakterületed a környezetvédelem. Hol kerültél vele kapcsolatba?
Az egyetem elvégzése után kerültem közelebbi kapcsolatba vele, de már kiskorom óta szeretem a természetet és annak védelmét, s máig közel áll hozzám. Hét éve az egyik kerületi hivatalban dolgozom, mint osztályvezető. Fontos számomra az ivóvíz védelme, és az, hogy előbb-utóbb a csallóközi hulladékgazdálkodást is optimalizáljuk végre, mert az emberek sajnos nem fogják fel az alattunk lévő ivóvízkészlet fontosságát, és azt, hogy mennyire fontos, hogy szigorú törvények védjék azt. Sokszor az egyes multicégek az üzleti érdekük miatt teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket a dolgokat.
Nyakunkon a népszámlálás. Ki számít majd cigánynak a végelszámolásnál, főleg annak fényében, hogy most már az emberek két nemzetiséget is megjelölhetnek?
Az 1989-es adatvédelmi törvény alapján az etnikai hovatartozást csak az érintett írásos beleegyezésével lehet nyilvántartani. E törvény alapján cigánynak csak az számít, aki magát a népszámláláson, szavazásnál, az iskolában, az önkormányzatnál cigánynak vallja. A módszer eredménye változó, mivel kevésbé lesz hajlamos magát valaki cigánynak nevezni, ha attól tart, hogy ettől hátrányos helyzetbe kerülhet. Mindez attól is függ, hogy mennyire tartottak a megkérdezés időpontjában a cigányellenes előítéletektől. De a romák asszimilációs vágya is lehet az identitás bevallásának elvi és módszertani gondja. Javarészt ez nem a statisztikai adatgyűjtések hibája, inkább a társadalmi és politikai okok utóhatása. Az első világháború után lezajlott területi és politikai fordulatok során a nemzetiségi hovatartozás bevallása, közlése időnként hátrányos következményekkel járt, kitelepítéssel, lakosságcserével járó politikai állásfoglalást jelentett. Ebből adódóan a nemzetiségi kisebbségek nem minden tagja vállalta/ja tényleges nemzeti hovatartozását.
Az interjú elején magadról is azt mondtad, hogy magyar vagy. Akkor ez mégis hogy van? Magyar az identitásod, de a származásod cigány?
A származás helyett inkább az etnikai identitás kifejezést használnám. Etnikai identitás az adott etnikai csoporthoz való tartozást jelenti, vagyis társadalmi identitásként értelmezhető, olyan emberek csoportját, akik közös nyelvvel, eredettel, közös vallással, közös történelmi múlttal, értékekkel, normákkal rendelkeznek. Leggyakrabban egy adott etnikai csoporthoz tartozás szubjektív érzéseként jelenik meg, csoportlojalitást jelenít meg, így van ez a magyar ajkú cigányok esetében is, akik népszámláláskor magyarnak vallják magukat. De ez, és a cigány gyerekek oktatáspolitikája egy újabb, második beszélgetést is megérne.
Rendben, akkor további két interjút rendeltél. Sort kerítünk rá. Mindenesetre nagyon köszönjük, hogy rendelkezése álltál.
